Új variánsok igen, ám a korábbihoz hasonló lezárások nem várhatók 2023-ban
szerkeszto 
„A kutatók egy, úgymond járványbiztosabb világ építésre törekszenek.
Bár szinte kétségtelen, hogy idén is számíthatunk a COVID-19 új variánsainak megjelenésére, Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója szerint a világ ma már szinte teljes mértékben felkészült a védekezésre. Többek között a várható tendenciákról, az esetleges újabb járványügyi intézkedésekről és a tudományos közösség következő feladatairól kérdeztük a szakembert.
Az aktuális kutatási eredmények, járványmatematikai modellek és tendenciák alapján várható-e újabb variáns 2023-ban?
A tendencia és a vírusevolúciós folyamatok egyértelműen azt mutatják, hogy új variánsok érkeznek. Azt azonban, hogy ezek mikor várhatók, azt nem lehet megmondani. Számítunk rá, hogy újabb variánsok fognak jönni, de hogy ez pontosan milyen genetikai állományú lesz, hogy a jelenlegi omikronnak egy alvariánsa érkezik-e meg vagy egy teljesen új, esetleg merőben más fertőzőképességekkel és klinikai tüneteket produkáló variáns, azt nem lehet prognosztizálni.
Mennyire tudott, illetve tud felkészülni erre a világ, Európa és benne Magyarország?
Az gondolom, hogy a világ teljes mértékben felkészült. Megismertük ezt a vírust, feltérképeztük a vírus fertőzési mechanizmusait, klinikai tüneteit, miközben komoly és egzakt módszereket fejlesztettünk ki a kórokozó kimutatására, a gyors diagnosztikára és ennek mentén a gyors járványügyi intézkedések foganatosítására. Ennek mentén természetesen a kutatások is folyamatosak már az oltóanyag, a vakcina vagy akár a specifikus gyógyszerfejlesztés terén.
A karantént már nagyon nehezen viselte a világ. Megtörténhet-e ezután is a korábbiakhoz hasonló lezárás, szigorítás elrendelése?
Amikor mindez megtörtént, a világ gyakorlatilag egy teljesen új, ismeretlen vagy részben ismeretlen kórokozóval állt még szemben, amiről nagyon kevés információnk állt rendelkezésre, nem tudtuk a fertőzőképességét, a terjedési dinamizmusát és a klinika tüneteit sem pontosan, de azzal sem voltunk tisztában, hogy kiben mit és milyen szintű fertőzést és betegséget okoz. Azóta nagyon sok minden megváltozott, a világ megismerte ezt a kórokozót. Azt gondolom, hogy jelen tudásunk szerint az első lezárásokkal hasonló járványügyi korlátozások nem következnek be.
Sokan fellélegeztek, hogy vége van a járványnak, pedig ez így, ebben a formában nem teljesen igaz. Mit gondol erről?
Véleményem szerint a csatát megnyertük, de a háborút nem. A koronavírus folyamatosan jelen volt, van és azt gondolom a következő időszakban is jelen lesz közöttünk és körünkben. Megpróbáltuk elfogadni és ez valahol így „normális”, hiszen beépült azon felső légúti fertőzéseket okozó vírusok palettájába, amelyek időről időre kisebb-nagyobb intenzitással járványokat, fertőzéseket okoznak. Tulajdonképpen „beállt” azok közé a vírusok közé, mint például az influenza vírus, amellyel számolni kell ezekben az időszakokban.
Hogyan készüljünk vírusok tekintetében az idei évre? A kórokozók már mindennapi „társaink” lesznek?
A több évtizedre visszavetített adatokból és tendenciákból sajnos az látszik, hogy folyamatosan újabb és újabb kórokozók jelennek meg és kerülnek be a fejlett civilizált országok körébe és a lakossághoz. Bár azt egzakt módon nem lehet megjósolni és megállapítani, hogy mikor, de abban biztosak vagyunk, hogy a koronavírus-járvány egy nagyon jó „főpróba” volt a világnak abban a tekintetben, hogy mit kell tenni akkor, ha egy új kórokozó jelenik meg s esetleg világ körüli útra indulva járványt okoz.
Mindezek tükrében melyek a tudomány legfontosabb, következő feladatai?
Nem kezelni kell a problémát, hanem megelőzni. Tehát nem akkor kell elkezdeni tüzet oltani, amikor már minden leégett vagy ha megállíthatatlanná váltak a lángok, hanem amikor még csírájában meg tudjuk állítani. Ezen a szakterületen a járványügyi szakértőkkel és szakemberekkel együttműködve az ilyen kutatásokkal foglalkozó csoportoknak arra kell fókuszálni, hogy minél gyorsabban, minél többet megtudjanak azokról a priorizált vírusokról és kórokozókról, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is rendszeresen közread. Fel kell gyorsítani a kapcsolódó kutatásokat és a kutatás-fejlesztési innovációs tevékenységet. A gyors megelőzés a kulcsa, hogy ne legyen nagy járvány.”
Címlap fotó: PTE VNL
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István