Elviselhetetlen bérfeszültséghez vezetett az orvosi béremelés, még 10 ezer ápolóra lenne szükség
szerkeszto 
„Február 19-e a Magyar Ápolók Napja. Ebből az alkalomból kérdeztük Bugarszki Miklóst, a Magyar Ápolási Egyesület elnökét az egészségügyi szakdolgozók helyzetéről, kilátásairól. Az egyesületi vezető az Indexnek elmondta: a januári orvosi béremelés elviselhetetlen bérfeszültséghez vezetett egy olyan területen, ahol a pénz csak a problémahalmaz egy része.
Óvatos becslések szerint 15 százalékos ápolóhiánnyal küzd a magyar egészségügy – jelentette ki az Index megkeresésére Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke. Mint mondta: ha az alapellátást nem számoljuk, akkor mintegy 70-75 ezren vannak jelenleg a pályán, de szükség lenne még további 7-10 ezer munkavállalóra.
Az egészségügyi dolgozók nem sok reményt fűznek ahhoz, hogy a humánerőforrás-krízis rövidesen megoldódik, az elmúlt két évben ugyanis
rendkívüli mértékben felgyorsult az elvándorlás, miközben az újonnan belépők száma nem nőtt ezzel egy ütemben.
Bugarszki Miklós felidézte, hogy a tavalyi év első fele még a Covid jegyében telt, az ápolók csak azt követően térhettek vissza a normál kerékvágásba, hogy a kórházba kerülő fertőzöttek száma drasztikusan visszaesett. A szakdolgozók ugyanakkor nem maradtak teendő nélkül, hiszen az ellátórendszerben megjelentek azok, akik korábban a járvány miatt halasztották el beavatkozásaikat. Mindeközben az ápolók elkezdték kivenni a pandémia alatt felgyűlt szabadságokat, ami csak részben sikerült, és ez a folyamat a többi kolléga számára megfeszített tempót, rengeteg túlórát eredményezett.
„Nehéz évet tudhatunk magunk mögött, az egészségügyi dolgozók nagy része fáradt, elkeseredett, ugyanakkor rendkívül harcedzett is egyben” – értékelte a helyzetet az egyesületi vezető.
Az idei a kivárás éve
Kiemelte, hogy a kezdeti lelkesedés, amit a tavaly év eleji 25 százalékos béremelés jelentett, hamar elszállt az infláció következtében, az elégedetlenséget pedig tovább tetézte, hogy az orvosi bérek – az ápolói illetményekkel ellentétben – idén januárban tovább emelkedtek. Mindezek hatására még inkább kinyílt az olló, ami elviselhetetlen bérfeszültséghez vezetett.
Mint ismert, a kormány ígérete szerint az ápolói bérek a következő időszakban két lépcsőben: 2023 július 1-jével, és 2024. március 1-jével emelkednének, melynek eredményeként jövő év tavaszára az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére elérné az orvosi átlag alapbér 37 százalékát.
Bugarszki Miklós arra a kérdésre, hogy ez százalékosan mekkora pluszt jelentene, azt felelte, hogy pontos számok nincsenek, de háttérinformációk alapján az első ütemben 18 százalékos, a második ütemben 50 százalékos emelésről értesült, ám ezzel együtt arról is szó van, hogy átalakul a bértábla, így egyelőre nagy a bizonytalanság, „az idei a kivárás éve”.
„Összességben a 68 százalékos emelés nem hangzik rosszul, ugyanakkor az, hogy az ápolói bérek még így is csak az orvosi illetmények 37 százalékát tennék ki, jól mutatja a jelenlegi helyzet súlyosságát. Úgy gondolom, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkező szakdolgozók az orvosi bérek 70 százalékát is megérdemelnék” – mondta a Magyar Ápolási Egyesület elnöke, aki azt reméli, hogy amennyiben valóban átalakul bértábla, megmarad a jelenlegi struktúra, azt nem szűkítik le, és abban elismerik a szolgálati időt, ami lehetőséget ad a három évenkénti emelésre.
Mit szólnak az ápolók az egészségügyi átalakításhoz?
Ahogy arról korábban már írtunk, átalakul az egészségügyi ellátórendszer hazánkban, módosul a kórházi rendszer, változnak a háziorvosi körzethatárok, de az Országos Mentőszolgálat bevonásával az ügyeleti ellátást is új alapokra helyezik.
Utóbbira reagálva Bugarszki Miklós elmondta: a reform vélhetően csökkenteni fogja az ápolók lehetőségeit, de az új rendszer csak a gyakorlatban mutatja majd meg az igazi arcát, és egyelőre nagyon korai lenne következtetéseket levonni.
Ami inkább aggodalmat okoz, az az ápolási ágyak – és vele együtt a dolgozók – áthelyezése a szociális szférába, ami szintén a reformcsomag része.
A kormány az ügyeleti rendszer Hajdú-Bihar vármegyei tesztüzeméhez hasonlóan 2023 elején pilot-program keretein belül vizsgálja meg az elképzelést Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyében, az ehhez szükséges előkészületek már meg is kezdődtek.
Az átalakítás pontos részletei ez ügyben sem ismertek, röviden tehát úgy lehetne összefoglalni, hogy információ nincs, aggodalom viszont van
– összegezte az egyesületi vezető.
Bőven van még teendő ezen a területen
2010 őszén az egészségügyi szakdolgozókat képviselő szervezetek, a Magyar Ápolási Egyesület, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviselői közös szakmai megbeszélést tartottak, és kidolgozták az ápolói–szakdolgozói életpályamodell részleteit, majd a konszenzussal elfogadott javaslattervet el is juttatták az egészségügyi kormányzat részére. A dokumentum részletesen leírja, hogy milyen változásokra lenne szükség annak érdekében, hogy a pálya hosszú távon is vonzó legyen.
„Az elmúlt bő 12 évben csak a javaslatok egy része lépett életbe, a kórházak, illetve a nővérszállók felújításával a körülmények valóban jobbak lettek, és részben a béreket illetően is történt előrelépés, de az illetményfejlesztés az akkor megfogalmazott arányokat máig nem érte el, így még bőven van teendő ezen a területen” – zárta sorait Bugarszki Miklós.”
Címlap fotó: pexels.com
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
