szerkeszto 
„Ismert, hogy Vlagyimir Putyint régóta, s korának előrehaladtával egyre jobban érdekli a történelem. Nem meglepő, hogy a hatalmi és vagyoni kérdéseken túllépve egy bizonyos idő után már a történelmi léptékeken és kérdéseken való töprengés foglalkoztat egy régóta vezető pozícióban lévő nagypolitikust. Putyin is így tesz, és beszédeiben, valamint írásaiban is gyakran fejti ki nézeteit Oroszország történelmi dilemmáiról.
[merimag_video media_type=”external_media” title=”” author=”” url=”https://youtu.be/Pa9PpLbuO_I” upload=”” cover=”” controls_color=”” width=”” height=”” align=”none” block_id=”element-63fdf19636516″ __fw_editor_shortcodes_id=”d3fb87b3ba2531889e3968a83d4c3b03″ _fw_coder=”aggressive”][/merimag_video]
Mint keddi beszédében Putyin kifejtette: szerinte az ukrajnai háborút a nyugatiak robbantották ki, az oroszok pedig csak arra használják erejüket, hogy azt megállítsák. Úgy látja: a Nyugat most erővel valósítja meg azon régi törekvését, hogy leválassza Ukrajna történelmi földjét Oroszországról – erre szolgált szerinte századokkal ezelőtt a Nyugat-Ukrajna feletti osztrák-magyar, illetve lengyel uralom is. Putyin úgy véli: a Nyugat számára csak a lényeg, hogy valaki harcoljon Oroszország ellen, és mindegy is, ki az.
Egy nappal később, szerdán Vlagyimir Putyin újabb beszédet tartott, már a szabad ég alatt egy moszkvai stadionban, egy hazafias zenés eseményen. Ezen az orosz elnök arról beszélt: harc folyik a történelmi területeikért, az orosz emberekért.
De hogy hol vannak Oroszország történelmi határai?
Ez az, amire az orosz történelem ismeretében a legnehezebben tudnánk válaszolni, s így lehetnek ezzel maguk az oroszok, azok ellenfelei és történelmi áldozatai, alávetett szomszédnépei is.
Ahogy Demkó Attila kolléga is írja, orosz történelmi érzet a sebezhetőség érzése: a végtelenül nagy kelet-európai síkságon fekvő keleti szláv fejedelemségek, majd a Moszkvából kinövő orosz birodalom soha nem találta meg a természetes határait, aminek volt, hogy az oroszok maguk estek áldozatul, hol pedig az oroszok tarolták le a szomszédságukat.
Magyar történelmi tragédiánk, hogy a 2. világháború után
De Oroszország távoli határvidékeire is igaz ez a képlékenység: a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és Szibériában is fluktuált az orosz birodalom határa. Kínával is voltak csörték, kisebb háborúk ez ügyben, a mostani sok ezer kilométer hosszú orosz-kazah határ is csak egy mesterségesen meghúzott, kanyargó vonal a tükörsima közép-ázsiai sztyeppéken – a Kaukázus vérrel áztatott földjére pedig nem is érdemes részletesen kitérni.
Egy év pusztítás után: sem Oroszország, sem Ukrajna nem nyerheti meg igazán ezt a háborút
Hol vannak hát Oroszország megvédendő, illetve visszaszerzendő történelmi határai? Szinte posztmodern ez a kérdés, és posztmodern a válasz is rá:
Ahogy az ukrajnai háború egy éve alatt is mindig az hangzott el a Kreml részéről, hogy a háború a saját terveik szerint alakul. Bármi is történik. És azt, hogy Oroszországnak mik a pontos végcéljai a háborúval, miért is folyik a harc egy egész éve, szintén nem tudjuk a mai napig.
De a történelmi orosz területek és határok kérdése sajnos Magyarországot, a magyarságot is érinti. Putyin egy 2021-es, még a nyílt ukrajnai háború előtt közölt, a Kreml honlapján angolul is megjelent cikkében – kedvenc időtöltésének hódolva – részletes történelmi okfejtést közölt az oroszok és ukránok közös történetéről.
Annak fényében, hogy azóta az orosz hadsereg tönkre bombázta és -rakétázta az ukrán nagyvárosokat, és pusztító háborúban küldi sírba az ukrán katonákat és saját fegyveres erőit, különös olvasni Putyin értekezéseit arról, hogy az orosz és az ukrán nép valójában egy és ugyanaz, és az a folyamat, ami elválasztotta és szembeállította őket, az „közös tragédia és szerencsétlenség”.
Az orosz-ukrán viszonyok Putyin nézőpontjából történő részletes elemzése mellett azonban van néhány kitétel az orosz elnök írásában, ami minket, magyarokat és saját nemzeti történelmi felfogásunkat is érinti.
(emlékezzünk: Kárpátalja akkoriban újra, néhány évig Magyarország területe volt, ahogy az azt megelőző évezreden keresztül is). Putyin ezzel kapcsolatban arról ír, hogy a helyi ruszinok önálló „kárpáti köztársaságként” akartak a Szovjetunióhoz csatlakozni, de nem ez történt, hanem Ukrajnához kerültek. Az orosz elnök szerint a modern Ukrajna teljes egészében a szovjet korszak terméke.
Kárpátalja még egy helyen kerül elő Vlagyimir Putyin értekezésében – ahol kifejti azt, hogy Lengyelország 18. századi nagyhatalmi felosztásával (amikor Poroszország, Ausztria és Oroszország egymás között feldarabolta a korábbi hatalmas királyságot, s Moszkva vette magához Varsót és a lengyel centrumrégiót) „ősi orosz földeket” szerzett vissza az Orosz Birodalom – de nem az összeset arrafelé.
Putyin: Oroszország harcban áll történelmi határaiért
Szó szerint idézve Putyin ezt írja:
„A Lengyel-Litván Unió felosztása után az Orosz Birodalom visszanyerte a nyugati ősi orosz földeket, Galícia és Kárpátalja kivételével, amik az Osztrák Birodalom és később az Osztrák-Magyar Monarchia részei lettek.”
Nos, Oroszország örökös elnöke kissé téved itt, hiszen Kárpátalja nem Lengyelország felosztásakor került a Habsburgok kezére,
A Kárpátalján túli terület pedig az évezred igen hosszú időszakaiban a Lengyel Királyság része volt, mint ismeretes.
Valódi oroszt arrafelé az évszázadok során legfeljebb akkor láttak, ha kereskedőként, vándorként, vagy mondjuk diplomataként arra járt, jó messze saját szülőföldjétől. Orosz hadsereg pedig egészen 1849-ben nem taposta a Kárpátokon belüli földet.
De Putyin szerint Kárpátalja is ősi orosz föld. Legújabb szavai szerint pedig Oroszország ősi határait vissza kell állítani.
És hozzátehetjük azt az ismert tényt, hogy Putyin explicite a Magyarországot is alávető, 45 évig
Örök orosz kérdés: Sto Gyélaty? Mit tegyünk?
Az egy éve tartó ukrajnai háború, meg a fenti putyini eszmefuttatások árnyékában magyarként is fel kell tennünk ezt a kérdést, nap mint nap.”
Címlap fotó: Putyin: Kárpátalja ősi orosz föld© Technológia: Mandiner.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István