szerkeszto 
„A USS Albacore (SS-218) egy Gato osztályú tengeralattjáró volt, amely a második világháború során a csendes-óceáni hadszíntéren teljesített szolgálatot 1944-es elsüllyedéséig. A roncsot víz alatti régészek találták meg a japán partok közelében.
Az Albacore gerincét 1941. április 21-én fektette le az Electric Boat Company a connecticuti Grotonban. 1942. február 17-én bocsátották vízre, és június 1-jén állt szolgálatba. Kétéves szolgálata alatt az Albacore elnöki dicséretet (Presidential Unit Citation) és kilenc kitüntetést (battle star) is kapott.
1944. október 24-én az Albacore kifutott Pearl Harbor kikötőjéből, hogy a japán part mentén járőrözzön. Azonban amikor a parancsnokság elvesztette vele a kapcsolatot, teljes legénységével együtt elveszettnek nyilvánították, és törölték a haditengerészet hajónyilvántartásából.
A japán haditengerészet feljegyzései szerint egy tengeralattjáró (valószínűleg az Albacore) 1944. november 7-én Hokkaidó partjainál aknára futott és elsüllyedt.
2022-ben, a terület szonáros vizsgálata során dr. Ura Tamaki, a Tokiói Egyetem kutatója egy tengeralattjáró maradványait fedezte fel Hakodate városától hét kilométernyire keletre. Egy távirányítású víz alatti robottal fényképeket és videófelvételeket készítettek a roncsról, és ezeket elküldték a Washington Navy Yardban, az USA haditengerészetének egykori hajógyárában működő Haditengerészeti Történeti és Örökségvédelmi Parancsnokság (Naval History and Heritage Command) részére azonosítás céljából.
Egy nemrég kiadott sajtóközleményben a parancsnokság megerősítette, hogy a megtalált roncs a USS Albacore.
Az azonosítást a Gato osztályú tengeralattjáró kulcsjellemzői alapján végezték el, mint például az SJ típusú radaron elvégzett módosítások, vagy a felépítményen látható szellőzőnyílások.
„Őszintén hálásak vagyunk és gratulálunk dr. Urának és csapatának, amiért rátaláltak az Albacore-ra, tengerészeink végső nyughelyére, akik életüket adták nemzetünk védelmében” – mondta Samuel J. Cox nyugalmazott ellentengernagy, az NHHC igazgatója. Forrás: mult-kor.hu ”
Címlap fotó: honvedelem.hu / mult-kor.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 
