szerkeszto 
„Ha a világ méhkaptár lenne: hatszögekre vetítette a kontinensek és a kisebb-nagyobb országok valós gazdasági erejét, egységnyi mértékű GDP-adatait egy reddites blogger, BerryBlue_BlueBerry, a világgazdaság 2021-es nominális GDP-adatait alapul véve.
Az izgalmas térképes kísérletről Csizmadia Norbert geográfus, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is beszámolt.
A teljes térkép nagyban itt elérhető!
De nézzük, hogyan is épül fel ez a térkép! Egy kis hatszög a globális gazdasági össztermék (GDP) egy ezredrészének, ezrelékének felel meg, és ennek mentén rakta össze a kontinensek és az országok valós gazdasági súlyát a térképkészítő.
Ami kirajzolódik: a globális Észak, az északi hemiszféra abszolút túlsúlya,
Ez önmagában nem meglepetés, mégis jobban megérthetők a nagyságrendek és az összefüggések a méhkaptár-térkép segítségével.
Az amerikai kontinenst az Egyesült Államok uralja: a világgazdaság 1000 hexagonjából 242 az övé, a globális össztermék majdnem negyedét az USA teremti elő. A részletes térkép miatt az is jól látható, hogy Kalifornia (37 hexagon), Texas (21 hexagon) és New York (20 hexagon) milyen jelentős gazdasági erőközpontok az Egyesült Államokon belül –
Mellette a térképen alig észrevehető az amúgy óriási területű, de sokkal kisebb népességű Kanada sávja, ugyanakkor a nagy népességű Mexikónak van gazdasági súlya a kontinensen.
Észak-Amerikához képest Dél-Amerika gazdasági törpe, bár Brazília önmagában 16 egységet tesz ki.
– és kontinensünkön még a legkevésbé aránytalan összkép alakul ki a hexagonokból a valós földrajzi térképekhez képest. Nagy-Britannia, különösen Anglia és London óriási súllyal jelenik meg a világgazdaságban a méretéhez és népességéhez képest (33 hexagon). Németország továbbra is Európa és a világ egyik vezető gazdasági hatalma (46 hexagon), de Franciaország is kiemelkedik – kitüremkedik – a térképen a maga 31 hexagonjával. Fontos és nagy súlyú szereplő még az egyébként apró, de sok évszázada Európa legfejlettebb régióihoz tartozó Hollandia, Belgium és Svájc is.
Európában minél keletebbre megyünk, annál aránytalanabb lesz a térkép – hiszen a posztkommunista országok gazdasági termelése és súlya még jóval kisebb, mint a nyugatiaké. Lengyelország 7, Csehország és Románia 3-3,
Hazánk két hexagonnyi súlya nagyjából megfelel az amerikai Kansas, a brazil Rio de Janeiro állam, az angliai Yorkshire, a spanyol Andalúzia vagy épp a német Berlin tartomány gazdasági erejének.
De hiába relatíve kicsi szereplő Magyarország a nyugati hatalmakhoz képest, Afrikához viszonyítva még egészen óriások vagyunk – hiszen minden bajunk ellenére,
A hatalmas és nagy népességű, a jövőben tovább felfúvódó Afrika viszont egy gazdasági törpe a világtérképen, szinte eltűnik Európa alatt. Csak a világgazdaság 5 ezrelékét előállító Nigéria, a 4 ezreléket képviselő Egyiptom és a 3 ezreléket ad Dél-Afrika az, ami globálisan is mérhető súllyal rendelkezik.
Ebből a térképből is látszik: Afrika felemelése és egyensúlyba hozása a jövő emberiségének, világpolitikájának és világgazdaságának a legnagyobb kihívása lesz.
A fekete kontinenshez képest
s a részben hosszú távon is gyarapodni képes országokból álló régiók a jövőben még nagyobb szeletet hasíthatnak ki a világgazdaság tortájából. Szaúd-Arábia 9, Törökország 8, Irán 7, az apró Izrael pedig 5 ezrelékét adja a világgazdaságnak.
Az idén a világ legnépesebb országává előlépő India önmagában a világgazdaság 32 ezrelékét képviseli, egy súlycsoportban Nagy-Britanniával, illetve Franciaországgal. Pakisztánnal és Bangladessel együtt a következő évtizedekben egyértelműen csak tovább fog nőni a súlya, miközben a demográfiai folyamatai kedvező irányba mozdultak el (már most a népesedési egyensúlyt jelentő 2.1-es termékenységi rátán áll India).
Észak-Amerikán és Európán túl Kelet-Ázsia a világ harmadik gazdasági erőcentruma. Ezen belül is kiemelkedik a világ egyértelműen második számú hatalma, Kína (177 egység), valamint a bolygó harmadik helyezett gazdasági bajnoka, Japán (57 egység). Közöttük fekszik a valós méretükhöz képest már most hatalmassá nőtt Dél-Korea (19 egység) és Tajvan (8 egység).
Átlagos olvasóként, nem Kína-szakértőként keveset tudunk a keleti óriás egyes, akár sok tízmilliós lakosságú tartományairól – pedig nem árt tisztában lennünk azok valós méretével és súlyával is. A déli – angolos átiratban – Guangdong tartomány önmagában 19 egységet, Jiangsu tartomány 18 egységet, Shandong 13 egységet ad a világgazdaságnak, míg Sanghaj 7, Peking 6, Hongkong és Makaó 4 egységgel van jelen a globális gazdaság vérkeringésében.
s Magyarország is csak egy kis játékos tud lenni egy-egy nagyobb kínai tartományhoz képest. Tanulságos az is, hogy Kína mérhető gazdasági élete a hatalmas ország keleti felére korlátozódik: nyugati, sivatagokkal, pusztákkal és óriáshegységekkel teli régiója szinte mérhetetlen, a legendás Tibet is csak egy szomszédos tartománnyal ad ki egy egységet.
Délkelet-Ázsia, s a kontinensnyi, ámde gyér lakosságú Ausztrália mérhető, de kisebb mellékszereplőként vannak jelen a világgazdaság GDP-alapú térképén.
És Oroszország? A térkép számolhatta volna egészben Európához, vagy akár egészben Ázsiához is, viszont az aprólékos térképkészítő szétválasztotta a két kontinensen elterülő ország részeit.
– termelésének nagy része Európában történik, míg az óriási méretű, ámde extrém gyéren lakott szibériai orosz terület 5 egységgel járul hozzá a világgazdasághoz.”
Címlap fotó: Mandiner.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
