szerkeszto 
Csütörtök reggel elstartolt a határozatlan idejű sztrájk a hazai iskolákban. A munkabeszüntetéshez immár a közoktatásban tanítók mellett a szakképzésben oktatók is csatlakoztak, céljaik ugyanis közösek: továbbra is a magasabb bérekért és a munkaterhek csökkentéséért küzdenek.
Kezdetét vette a határozatlan idejű munkabeszüntetés a hazai iskolákban. A közoktatásban már több mint egy éve tartanak a tiltakozások, az első nagyszabású sztrájk napra pontosan egy évvel ezelőtt volt.
Mára a pedagógustársadalom újabb csoportja döntött a kiállás mellett, a szakképzésben dolgozók ügyét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) karolta fel. Az érdekvédők két nappal ezelőtt ültek egy asztalhoz a kormányt képviselő Hankó Balázzsal, de a szakszervezet arról tájékoztatta lapunkat, hogy miután „semmi biztató nem hangzott el”, „semmi nem indokolta, hogy lefújják a csütörtöktől induló sztrájkot”.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a munkabeszüntetés reggelén az Indexnek elmondta: arra számítanak, hogy a napokban beindul egy öngerjesztő folyamat, és az intézmények sorra csatlakoznak majd.
„A szegedi és pécsi szakképzésben dolgozók már korábban is hangot adtak a nemtetszésüknek, ezúttal is jelezték részvételi szándékukat” – mondta Nagy Erzsébet, hozzátéve, hogy minden iskola maga dönt arról, hogy hány sztrájknapot tervez be.
Felügyelet azért lesz az iskolákban?
Mint ismert, a kormány 2022-ben törvényben fektette le a sztrájk alatt nyújtandó minimális ellátás mértékét, ez a jogszabály azonban csak a Belügyminisztérium alá tartozó közoktatásra vonatkozik, vagyis a
KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUMHOZ BECSATORNÁZOTT SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK OKTATÓI MÉG MOST is A HAGYOMÁNYOS KERETEK KÖZÖTT SZTRÁJKOLHATNAK.
Mivel a kormány a még elégséges szolgáltatásokról szóló tárgyalási kötelezettségének nem tett eleget, a PDSZ a bírósághoz fordult, amely elsőfokú végzésben elfogadta a szakszervezet ajánlatát, a fellebbezési határidő pedig már lejárt. Mindezek értelmében a sztrájk alatt az intézményeknek csak felügyeletet kell biztosítani, de azt is csak akkor, ha van rá igény.
A Szülői Hang még korábban összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a munkabeszüntetést támogató családok számára. A szülői szervezet az alábbiakra hívta fel a figyelmet:
- Amennyiben a tanórák elmaradnak, a szülő igazolás nélkül is otthon tarthatja gyermekét. Ha viszont egy szaktanár megtartja a tanórát, akkor csak szülői igazolással lehet távol maradni.
- Sok igazgató nem támogató. Amennyiben az igazgató igazolást kérne akkor is, ha a tanóra nem volt megtartva, érdemes rákérdezni, milyen jogszabály alapján teszi ezt. A jogszabályok szerint ugyanis csak a szakszerűen megtartott tanórákon kötelező a megjelenés, szakszerű tanórát pedig csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus tarthat.
- Az igazgató kötelessége a szülő számára előre bejelenteni a sztrájkot.
- Gyakran előfordul, hogy az igazgató bejelentéséből a szülő számára nem derül ki, hogy a tanórák meg lesznek-e tartva. Ha az igazgató nem segít, próbáljuk meg felvenni a kapcsolatot a sztrájkoló pedagógusokkal.
- Nagyon hasznos, ha a szülők és pedagógusok informális csatornákon is tartják a kapcsolatot (személyes találkozás, online csoport).
Mi a tiltakozás célja?
A közoktatásban dolgozók követeléseiről számos alkalommal írtunk, a szakképzési intézményekben az alábbiakat követelik:
- Legalább a közoktatásban követelt illetményemeléssel azonos mértékű béremelést a szakképzésben is!
- A szakképzésben dolgozók tanítási évre vetített munkaidőkerete szűnjön meg, helyette első lépésként vezessék be a közoktatási törvény szerinti, heti 22 óra kötelező óraszámot! Ezt követően felül kell vizsgálni a NAT-ot, és ha már kevesebb a tananyag, akkor tovább kell csökkenteni a kötelező óraszámot heti 18-ra.
- A szakképzésben dolgozók kapják vissza a közalkalmazotti jogviszonyból eredő – a közalkalmazotti törvény és annak végrehajtási rendeleteiben szabályozott – jogaikat és védelmet!
- Önálló oktatási minisztériumot! Közös szakmai irányítás alá kerüljön az oktatás teljes rendszere az óvodától az egyetemig!
Mint ismert, 2020-ban 30 százalékkal nőtt a szakképzésben dolgozók bére, emellett idén januártól 10 százalékos, májustól pedig visszamenőlegesen további 5 százalékos emelést biztosít a kormány.
KIM: a követelések okafogyottak, az oktatók elégedettek
Kerestük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, szerettük volna tudni, hogy miként viszonyulnak a sztrájkhoz, és hogy mit terveznek a jövőben a szakképzéssel. A tárca végül csütörtök reggel elküldte lapunknak azt a közleményt, amelyet még március 14-én tettek közzé akormany.huweboldalon.
Ebben azt írták: „megállapítható, hogy a szakszervezeti követelések az időközben végrehajtott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően okafogyottá váltak.” Mindezt a „folyamatos és kiszámítható béremeléssel”, valamint a napokban megjelent törvényjavaslat által nyújtott garanciákkal indokolták.
A KIM szerint a szakszervezet követelései nem egyeznek az oktatók érdekeivel, „a merev 22 órás kötelező heti tanítási óraszámkeret visszavezetése tönkretenné a szakképzési rendszer rugalmasságát, eddigi szakmai vívmányait és negatívan befolyásolná a szakképző intézményekben dolgozók gazdasági és szociális érdekeit”.
„Az új szakképzési rendszer bizonyított, az oktatók elégedettek, ugyanis az idei két lépcsős bérfejlesztés után további emelésben részesülhetnek” – hangsúlyozta a tárca.”
Címlap fotó: Kaszás Tamás / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
