Megkerülték a képviselőket, elnöki jogkörben fogadják el a francia nyugdíjreformot
szerkeszto 
„Nem bocsátja szavazásra a francia nyugdíjreform tervezetét a kormány a francia alsóházban. A délután két órára az Elysées-palotába sürgősséggel összehívott minisztertanács ugyanis megszavazta az alkotmány 49.3-as pontjának alkalmazását, mellyel elkerülhetik a szavazást, és helyette a köztársasági elnök fogadhatja el a tervezetet.
Mégsem bocsátják szavazásra a francia parlament alsóházában, vagyis a Nemzetgyűlésben a nyugdíjreform törvénytervezetét – döntött sürgősséggel a Miniszterek tanácsa az ügyben. Így elkerülhetik ugyanis, hogy a tervezetet leszavazzák a képviselők, és a köztársasági elnök saját jogkörben engedélyezheti azt.
Hogy jutottak idáig?
Március 15-én a Szenátus különleges bizottsága, melynek hét tagja a Szenátusból (vagyis a francia felsőházból) hét pedig a Nemzetgyűlésből (vagyis az alsóházból) érkezett, tíz igen és négy nem arányban elfogadta a nyugdíjreform törvénytervezetét.
Ezzel megnyílt rá a lehetőség, hogy másnap zárószavazást tartsanak a jogszabály-tervezetről: délelőtt a Szenátusban, délután pedig a Nemzetgyűlésben. És míg a Szenátusban a kormánypárti és vele szimpatizáns Republikánus pártnak volt többsége, így a tervezetet megszavazták, addig az alsóházban, ahol a kormánypárt kisebbségben van, az ellenzéki Nemzeti Tömörülés és a baloldali Nupes már bejelentette, hogy a reformtervezet ellen fognak szavazni.
Elisabeth Borne miniszterelnök ezért délután kettőkor válságértekezletet hívott össze, majd ennek végén a Minisztertanács nevében arra kérte Emmanuel Macron köztársasági elnököt, hogy alkalmazza a 49.3-as néven elhíresült opciót.
A kormány ezzel a lépéssel valószínűleg aláírta saját halálos ítéletét
A francia alkotmány 49.3-as paragrafusa ugyanis lehetővé teszi, hogy úgy fogadjanak el egy törvénytervezetet, hogy arról a parlamenti képviselőket előzetesen nem szavaztatják meg. Ebben az esetben a kormány magára vállalja a felelősséget a törvény elfogadása miatt – és azt is, hogy emiatt az ellenzéki képviselők bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene.
A kormányzat egész nap lebegtette, él-e az alkotmányos cikkely adta lehetőséggel. 2008 óta ugyanis egyetlen alkalommal kerülték meg íly módon az alsóházi képviselőket. Aki miniszterelnökként él ezzel a lehetőséggel, az ellen ugyanis a következő 24 órában bizalmatlansági indítványt lehet beadni, és ha ezt megszavazzák, akkor a kormány megbukik. Borne-nak márpedig nincs többsége az alsóházban, vagyis ez a lépés valószínűleg ő és kormánya számára a véget jelenti.
Amint a parlamenti gyűlés elkezdődött, Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke már be is nyújtotta a bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, hozzátéve: az alkotmányos cikkely alkalmazása „teljes kudarcot” jelent az államfő számára. Borne ezzel egy időben bejelentette, hogy este nyolckor televíziós beszédet tart.
Eközben a Párizsban tüntetők elindultak a Nemzetgyűlés épülete felé, ahol az „általános sztrájk” jelszót skandálják. Véleményük szerint a tervezet elfogadása „illegitim” és semmilyen alapja nincs, de nem lepődtek meg rajta, hogy végül a kormány ezzel a módszerrel élve vitte át a reformot. Hozzájuk csatlakozott néhány száz diák is, akik szintén a Nemzegyűlés előtt akarnak tüntetni.
A legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a CFDT vezetője szerint a 49.3-as cikkely alkalmazása csak azt bizonyítja, hogy a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre való módosításának nincs támogatottsága, a politikai kompromisszum pedig elbukott. Ezután újabb utcai demonstrációkra szólította fel a franciákat.
Hogy pontosan mikorra akarnak újabb tüntetést meghirdetni, még nem tudni, de az biztos, hogy a többi szakszervezet bevonásával tennék ezt meg.”
Címlap fotó: A baloldali Nupes pártszövetség képviselői „Nem a 64 évre” táblákat tartanak fel a Nemzetgyűlésben a bejelentés után, március 16-án© Thomas Padilla/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István