szerkeszto 
„A Vow a projekt keretében azt tűzte ki célul, hogy bemutassa a sejtekből, tehát az állatok lemészárlása nélkül termesztett húsban rejlő lehetőségeket, illetve hogy rámutasson a nagyüzemi állattenyésztés, az élővilág pusztulása és a klímaválság közötti kapcsolatra.
Világszerte immár rengeteg cég dolgozik a hagyományos húsok, így például a csirke-, a sertés- és a marhahús helyettesítési lehetőségein, a Vow néven ismert ausztrál vállalat célja azonban más: ők nem a hagyományos fajokból származó sejteket használják a termékeik előállításához, hanem az ősidőkhöz, illetve a világ étkezési kultúráját tekintve rendhagyó állatokhoz nyúlnak. A Vow már több mint ötven állatfaj, köztük az alpaka, a bivaly, a krokodil, a kenguru, a páva és különböző halfajták előállítási potenciálját vizsgálta meg – írja a The Guardian.
George Peppou vezérigazgató szerint projektjük célja, hogy a világ néhány milliárd húsfogyasztója átálljon a hagyományos állati fehérje fogyasztásáról az üzemekben „termesztett” húsok fogyasztására. Peppou azt mondja, hogy olyan sejteket kutatnak, melyek könnyen tenyészthetőek és táplálóak, és amelyek keverékéből ízletes hústermék hozható létre. Peppou üzlettársa, Tim Noakesmith azt mondja, hogy új kísérleteik során azért választották a gyapjas mamutot, mert az állat egyszerre a diverzitás elvesztésének és az klímaváltozásnak a szimbóluma – a tudomány szerint ugyanis a mamutot a vadászat és az utolsó jégkorszak utáni felmelegedés hajtotta a kihalás szélére.
Ez nem növényi hús
A hús növényi alapú alternatívái 2023-ban már világszerte elterjedtek, de a termesztett hús a hagyományos hús ízét utánozza. A Vow a Queenslandi Egyetem Biomérnöki Intézetének professzorával, Ernst Wolvetanggal dolgozott együtt a mamuthús létrehozásán. Wolvetang a mamut mioglobin DNS-szekvenciáját vette alapul, ami a hús ízét adó kulcsfontosságú izomfehérje, a hiányosságot pedig az elefánt DNS-ével töltötte ki. A szekvenciát birkából származó őssejtekbe helyezték, és később az ebből növő sejteket használták a mamuthús alapjául.
Termesztés vs. tenyésztés
„Nevetségesen egyszerű és gyors volt, néhány hét alatt megcsináltuk” – közölte Wolvetang, aki azt is elmondta, hogy a mamuthúsból készült gombócot még senki sem kóstolta meg, ugyanis több ezer éves kihagyás után kérdéses, hogy miként reagálna rá az ember immunrendszere.
Wolvetang megjegyezte, hogy érti, ha az emberek óvatosak a termesztett húsokkal szemben, de úgy véli, hogy környezetvédelmi és etikai szempontból lényeges a fogyasztásuk. A termesztett hús kevesebb földet és vizet kér, mint az ipari állattenyésztés, ami hatalmas károkat okoz a környezetnek.
A kutató szerint az orvosi és humán őssejt-kutatásban használt technológiák és a tenyésztett húsok előállítása között egyre nagyobb átfedés lesz, ugyanis a sejteket lehet úgy programozni, hogy a közvetlen környezetükre reagálva fejlődjenek, tehát
- izmot,
- zsírt,
- és kötőszövetet
tartalmazó húsdarabokat lehet termeszteni.
A mamut húsgombócot kedden este mutatják be a hollandiai Nemo tudományos múzeumban.”
Címlap fotó: Egy mamut csontváza / Paradicsomos húsgombóc / Képünk illusztráció© Fotó: AP / Unsplash
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
