„A bankok és biztosítók kerültek a korrupció elleni, átfogó kínai kormányzati fellépés legújabb célpontjává, amelyben vezető tisztviselők is érintettek. A lépés a befektetők amúgy is törékeny bizalmát is megrázhatja.
A kommunista párt legfőbb korrupcióellenes ügynöksége, a Központi Fegyelmi Ellenőrző Bizottság (CCDI) idén eddig több mint egy tucat felső vezető ellen folytatott vizsgálatot az ország legfontosabb pénzintézeteinél − derül ki a CNN által a CCDI honlapján közzétett nyilatkozatok elemzéséből.
A CCDI szerint a kínai pénzügyi rendszer csúcsán három nagynevű bankár ellen indítottak vizsgálatot vagy emeltek vádat,
köztük Li Hsziaopeng, a China Everbright Group − az ország egyik legrégebbi és legnagyobb állami tulajdonú pénzügyi konglomerátuma − volt elnöke ellen.
Lit „a törvény és a fegyelem súlyos megsértésével” gyanúsítják, és vizsgálat folyik ellene − közölte a bizottság szerdán rövid közleményben. Az Everbright közleményében azt írta, hogy „teljes mértékben támogatja” a párt döntését, és „teljes mértékben együttműködik” a Li elleni vizsgálatban, aki négy éven át, 2022 márciusában történt lemondásáig vezette a bankot.
Múlt pénteken a hatóságok hasonló vizsgálatot indítottak Liu Liange, az ország negyedik legnagyobb hitelezője, az állami tulajdonú Bank of China volt elnöke ellen. Liu múlt hónapban „munkahelyi átszervezésekre” hivatkozva mondott le.
Januárban Vang Bint – aki 2018-tól 2022 elejéig vezette az állami tulajdonú China Life Insurance-et – a nemzeti ügyészség kenőpénz elfogadásával és külföldi megtakarítások elrejtésével vádolta meg. A CCDI először 2022 januárjában indított ellene vizsgálatot. Ezenkívül a kormányzati fellépés Pao Fant, a technológiai szektorban ismert befektetési sztárbankárt is érinthette, ő ugyanis februárban teljesen eltűnt.
Szakértők szerint az esetek azt jelzik, hogy a szektorra nehezedő nyomás fokozódhat. A múlt héten a CCDI bejelentette, hogy több mint 30 nagy állami tulajdonú céget fog ellenőrizni. Ezek között olyan pénzügyi óriások vannak, mint a China Investment Corp, az ország vagyonalapja, a China Development Bank, amely kulcsfontosságú kormányzati projektek finanszírozását biztosítja, és az Agricultural Bank of China, egy másik nagy, állami irányítású hitelező.
Totális kontroll, felkészülés a pénzügyi háborúra
Mindez alig néhány hónappal azután történt, hogy Hszi Csin-ping októberben történelmi jelentőségű harmadik mandátumot szerzett Kína vezetőjeként, és a kommunista párt lojális tagjaival töltötte fel vezetői csapatát.
Nem sokkal később Hszi már a párt gazdaság feletti uralmának megszilárdításán kezdett el dolgozni.
A mostani fellépés Hszi Csin-ping korrupcióellenes kampányának új hulláma a pénzügyi szektor ellen, hatalmának megszilárdítása érdekében
− mondta Csong-ji Feng, a Sydney-i Műszaki Egyetem Kína-tanulmányok tanszékének docense.
A korrupcióellenes fellépés Hszi Csin-ping hatalomgyakorlásának védjegye. Hullámokban söpört végig a kormányzó Kommunista Párton, a kormányon, a hadseregen és az állami tulajdonú vállalatokon 2012 óta, amikor Hszi hivatalba lépett. Több millió tisztviselőt ítéltek el.
A mostani kampány az ország kiterjedt pénzügyi ágazatára összpontosít. Feng szerint ennek az eszkalációnak két oka lehet.
A pénzügyi iparág az utolsó a három kulcsfontosságú terület közül, ahol Hszi a hadsereg és a belbiztonsági apparátus után teljes ellenőrzést akar gyakorolni
− mondta Feng, hozzátéve, hogy ez a párt „pénzeszsákja”.
A szakértő azt is elmondta, hogy Hszinek ahhoz is központosítania kell az ágazat feletti ellenőrzést, hogy kezelni tudja „a Kínában elmélyülő gazdasági és pénzügyi válságot”, és azért,
hogy felkészüljön az Egyesült Államokkal vívott „pénzügyi háborúra”.
Azonban a hatalmas pénzügyi szektor elleni erősödő szigorítás megzavarhatja a befektetőket. A kínai jegybank legfrissebb statisztikái szerint a kínai bankok és biztosítók 60 billió dollár értékű eszközökkel rendelkeznek, ami az ország éves GDP-jének 340 százalékát teszi ki.
Önmagukat lövik lábon?
Pao Fan, a China Renaissance alapítójának és vezérigazgatójának eltűnése a bank részvényeinek árfolyamának zuhanását váltotta ki. Február közepe óta a befektetési bank 27 százalékot veszített értékéből.
A kínai technológiai szektor eközben még mindig a Hszi kormányzó Kommunista Pártjával való összeütközésének sérüléseit nyalogatja, amely több száz milliárd dollár veszteséget okozott. Az Alibaba részvényei a 2020-as október végi csúcsukhoz képest még mindig közel 70 százalékkal alacsonyabbak.
Hszi közelmúltbeli keménykedése árthat az üzleti hangulatnak mind a hazai, mind a külföldi befektetők körében, akik közül sokan már így is idegesek a politikai környezet miatt
− foglalta össze Neil Thomas, az Asia Society Policy Institute Kínai Elemző Központjának kínai politikával foglalkozó munkatársa. Hozzátette: „Hszi egyszerre akarja feléleszteni a kínai gazdaságot és erősíteni a párt szerepét a magánvállalkozásokban. Ezek a célok nem zárják ki egymást, de az utóbbi valószínűleg korlátozni fogja az előbbit.”
A szakértő arról is beszélt, hogy a kínai elnök „valószínűleg úgy látja, hogy az olyan magas rangú iparági szereplők, mint Pao Fan célba vétele hatékony stratégia arra, hogy az egész pénzügyi szektort sokkolja, hogy jobban és kezdeményezőbb módon engedelmeskedjen a politikai diktátumoknak”.
Mindeközben tovább nehezíti a helyzetet, hogy Peking számos hazai és globális kihívással küzd. Az ingatlanpiac az eddigi legsúlyosabb visszaesést szenvedi el, a fiatalok munkanélkülisége továbbra is magas, a helyi önkormányzatok pedig hatalmas adósságterhekkel küzdenek, és csökkentik az embereknek adott juttatásokat.
Korábban is voltak gyanús eltűnések
Emlékezetes, hogy 2020-ban Zsen Cse-csiang ingatlanmágnás több hónapra eltűnt, miután állítólag felszólalt az ellen, ahogy Hszi a koronajárványt kezelte.
Zsen végül 18 évre került börtönbe korrupció vádjával.
2017-ben pedig az Anbang biztosítási óriáscég figyelmeztette részvényeseit, hogy elnöke, Vu Hsziao-huj nem tudja ellátni feladatait, miután a hatóságok állítólag őrizetbe vették egy kormányzati vizsgálat részeként. Az Anbang akkor „személyes okokkal” magyarázta a távollétét. Vút végül 18 évre bebörtönözték.
A legnagyobb sajtóhír talán Jack Ma, az Alibaba tulajdonosának eltűnéséből lett az utóbbi években. „
Címlap fotó: Hszi Csin-ping. Fotó: Sputnik / Reuters
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
