„Már napok óta arról ír a magyar sajtó, hogy a budapesti amerikai nagykövet fontos bejelentésre készül. A nagy várakozással ellentétben azonban David Pressman mindössze annyit közölt, hogy a Nemzetközi Beruházási Bankot és annak három vezető tisztviselőjét, – köztük Laszlóczki Imrét – szankciós listára tették.
David Pressman, budapesti amerikai nagykövet a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a szerdai nap folyamán az Egyesült Államok több mint ötven személyre és intézményre vetett ki szankciót, hogy csökkentse Oroszország és az oroszországi személyek hozzáférését a nemzetközi rendszerekhez.
Köztük van a Nemzetközi Beruházási Bank magyar alelnöke, Laszlóczki Imre, korábbi magyar azerbajdzsáni nagykövet.
Mint fogalmazott, „ennek a Kreml által finanszírozott platform jelenléte Magyarországon veszélyt jelent az európai országokra és a szövetségesekre”.
Elmondása szerint az amerikai kormány már 2019-kor, a bank Moszkvából Budapestre való költözésekor is jelezte aggályait, azonban arra Budapest nem hallgatott. Pressmen szerint jelenleg Oroszország Ukrajna elleni brutális háborúja is rámutat, hogy milyen veszélyekkel jár Oroszország és a bank európai jelenléte.
Hangsúlyozta, Amerikát továbbra is aggodalommal tölti el, hogy „a magyar kormány mély és erős kapcsolatokat” ápol Oroszországgal. Beszédét diplomatikusan azzal zárta, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok régóta fennállnak és Magyarországra fontos NATO-szövetségként tekint az Egyesült Államok.
A Nemzetközi Beruházási Bank nem része a magyar bankrendszernek
Banki szakértők szerint a bank magyarországi központjának létesítését lehetővé tévő 2019 évi XI-es törvényben a magyar kormánynak el kellett ismernie, hogy a bank a nemzetközi jogi személyiséggel rendelkezik Magyarországon, és mindazt az autonómiát és cselekvési szabadságot garantálnia kellett a kormánynak, amellyel egy nemzetközi szervezet rendelkezik. Ugyanez a jogszabály rendelkezett arról, hogy a bank és műveletei nem lehetnek pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek alávetve. Ebből következően az IIB nem része a magyar bankrendszernek, így az ellene hozott szankciók semmilyen hatással nincsenek a hazai pénzügyi intézményrendszerre.
Újságírói kérdésre válaszolva David Pressman azt mondta, hogy bár vannak nézeteltérések Magyarország és az USA között, azonban alapvetően egy csónakban hajóznak, vagyis egy szövetségi rendszer tagjai, törekszenek a jó viszony fenntartására.
Egy másik kérdés kapcsán elhangzott, már jó ideje jelezték különböző csatornákon a magyar kormánynak, hogy nem kívánatos a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti tevékenysége. A bank székhelyét egyébként 2019-ben helyezték át Moszkvából Budapestre. Az ott dolgozók többsége diplomata útlevéllel rendelkezik és szabadon mozoghat bármerre.
Antony Blinken is megszólalt
A szankciók bejelentése után közleményt adott ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A Budapesti Amerikai Nagykövetség Indexnek eljuttatott közleményében Blinken arról ír, hogy szerdán az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listájára további 120 entitás és személy került fel, összesen több mint 20 országból.
Mint fogalmaz, olyanokkal szemben vetettek ki szankciókat, akik és amik hozzájárulhatnak az orosz hadigépezet finanszírozásához, így többek között orosz milliárdosokat és szervezeteket, illetve az oroszokat segítő magánhadseregeket.
Utóbbi kapcsán egy olyan meg nem nevezett kínai céget is szankcionáltak, amely a külügyminiszter szerint műholdfelvételekkel segítheti a Kreml-közeli Wagner magánhadsereget.
Emellett szankcionálták az orosz energiaipart, így a Roszatomot is, mivel „Oroszország az energiaexportot – beleértve az atomenergiát – arra használja, hogy világszerte politikai és gazdasági nyomást gyakoroljanak az ügyfeleire.”
Közleményét úgy zárja, az Egyesült Államok továbbra is fellép Oroszország, illetve azok ellen, akik támogatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját, köztük Oroszországot segítő harmadik országok ellen is.
Előzmények: feszült hangulat, kemény bírálatok
A dolog előzménye, hogy a héten diplomáciai források megszellőztették, hogy az amerikai kormány több intézkedést is fontolóra vett Magyarország megbüntetésére, illetve az is felvetődött, hogy szankciókat vetnek ki befolyásos személyekre.
A nagykövet kinevezése óta egyébként keményen bírálja a magyar kormányt, gyakran olyan eszközök bevetésével, ami nem megszokott a diplomáciában. Szóváltásba keveredett a Twitteren Orbán Viktor kormányfővel, amikor a magyar vezető kitartást kért Donald Trump amerikai elnöktől nemrégiben megkezdődött bírósági tárgyalása előtt.
De volt David Pressman nagykövetnek nem egy verbális csatája Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is. A nagykövet márciusban a Kremlhez hasonlította a magyar kormány működését, szerinte ugyanis Moszkva is így reagál arra, ha más országok megpróbálnak beleavatkozni a belügyeibe. Előzőleg Szijjártó Péter egy Bosznia-Hercegovinában tartott fórumon azt mondta, felháborító, hogy az amerikai külügyminisztérium más országok belügyeivel foglalkozik, és mindenfajta egyoldalú értesülésekre hivatkozva jelentést ír külföldi államok emberi jogi és egyéb helyzetéről.
Orbán Viktor februári évértékelőjén gúnyolódott egyet az amerikai nagykövet nevével. Úgy fogalmazott: „Még szerencse, hogy a Fehér Házban megőrizték a humorérzéküket, és Biden elnök jó barát helyett egy »présembert«, Pressmant küldött követnek (David Pressman amerikai nagykövetet – a szerk.), hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlük egy csatlakozó nyilatkozatot.”
A Bloomberg információi szerint magyar banki tisztviselőket tilthatnak ki, a szankcionált személyek között pedig lehetnek uniós és NATO-tagállamban működő bankok tisztviselői, ugyanakkor az amerikai lapnak a nagykövetség nem erősítette meg az információt.
A Magyar Hang már névsort is közölt. A lap kiszúrta, hogy az amerikai szankciókkal sújtott személyek listájára a gyakran „orosz kémbanknak” nevezett Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője és maga az intézmény is felkerült: személy szerint
- Nyikolaj Koszov, az intézmény elnöke,
- Laszlóczki Imre magyar alelnök és
- Georgij Potapov, az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettese.
Gulyás Gergely is megszólalt Pressman sajtótájékoztatója előtt
A Miniszterelnökséget vezető miniszter még a nagyköveti bejelentés előtt arról beszélt tájékoztatóján, hogy az amerikai diplomácia nem tett le arról, hogy Magyarországot belepréselje a háborúpárti álláspontba, Magyarország azonban továbbra is meg van győződve róla: a béke a közös érdek. Gulyás Gergely utalt arra, hogy az elmúlt napokban az utcákon mindenki szembesülhetett azzal, hogy most már nem az ellenzék folytat amerikai pénzből kampányt, hanem közvetlenül az amerikai nagykövetség indított kampányt Magyarországon.
Ez szokatlan, szövetségesek között különösen szokatlan
– fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a legnagyobb bajnak azt nevezte, hogy az amerikai kampány egy háborúpárti kampány. Egyelőre óriásplakátokat látunk, de ez nem zárja ki, hogy később a kampány más felületeken is folyjon – tette hozzá a miniszter.
A miniszter újságírói kérdésre közölte: a plakátkampányt „szerencsétlen olyan politikai közegben megtenni, amikor amúgy is a jelenlegi demokrata adminisztrációhoz nyíltan kötődő szervezetek jelentős pénzekkel szálltak be a magyar ellenzék kampányába a 2022-es választásokon”. Ez tovább erősíti a belpolitikába való beavatkozás szándékát, „ez pedig nem helyes” – rögzítette.
Az elmúlt években egyre jobban hidegülő magyar–amerikai diplomáciai kapcsolatok okait ebben, a Kibeszélő műsorban elemeztük szakértővel.”
Címlap fotó: David Pressman 2023. április 12-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
