szerkeszto 
„Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere bejelentette „az elmúlt évtizedek legnagyobb ivóvízminőség-javító” beruházását a fővárosban. A főpolgármester a Facebook-oldalán azt írta, hogy erre európai uniós forrásból lesz lehetősége Budapestnek.
A főpolgármester bejegyzéséből kiderült, az Európai Unió 20 milliárd forintos támogatásából részben megújul a főváros ivóvízhálózata.
Ebből a pénzből pedig:
- kicserélnek 3000 elavult ólomcsövet;
- felújítanak 60 vízkitermelő kutat a Szentendrei- és a Csepel-szigeten;
- valamint megújítják a meglévő hálózat egy részét is.
Karácsony Gergely szerint a beruházás megmutatja, miért lenne fontos, hogy Magyarország és vele együtt a főváros hozzáférhessen az országnak járó uniós forrásokhoz.
Ezért fontos, hogy a kormány betartsa végre a korrupcióellenes szabályokat, hogy Magyarország és Budapest is hozzáférjen a neki járó uniós forrásokhoz. A jogállami normák betartása immár nem valamiféle elvont kérdés, hanem sok más mellett a tiszta ivóvizünk is ezen múlhat
– olvasható a bejegyzésben.
Hogy állunk az uniós forrásokkal?
Bóka János európai ügyekért felelős államtitkár nemrég azt nyilatkozta, hamarosan megszülethet egy megállapodás, amellyel Magyarország egy lépéssel közelebb kerülhet ahhoz, hogy hozzájusson az összesen mintegy 27,8 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forráshoz. Ezt Varga Judit igazságügyi miniszter is megerősítette, és azt mondta, a 27 vállalás többségét már az uniós intézmények által nem vitatottan teljesítették, és „a labda már a bizottságnál pattog”.
Ezt követően április 5-én Navracsics Tibor Brüsszelben tárgyalt, a tárgyalás fő témája pedig az alapítványi fenntartású egyetemek, pontosabban azok kuratóriumi tagsága volt. A miniszter szerint, ha kialakul a konszenzus az uniós intézményrendszerrel, április második felében már a parlament elé kerülhet a törvénymódosító javaslat.
Az Index brüsszeli forrásai szerint hosszú út vezet még addig, hogy az uniós források utalása megtörténjen. A központi téma az igazságszolgáltatás, viszont olyan szektorális problémák is felmerülnek, mint az akadémiai függetlenség vagy a gyermekvédelmi törvény bizonyos passzusai. A magyar korrekciós intézkedésekről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
