szerkeszto 
„A magyar–kínai kapcsolatok öt pilléren alapulnak, és ugyan a két ország között már közel 70 éve élnek a diplomáciai kapcsolatok, leginkább a legutóbbi 13 évben javultak – írja Horváth Levente Kína-szakértő, egykori sanghaji főkonzul a China Dailyben megjelent véleménycikkében.
Véleménycikket közölt Kína legnagyobb angol nyelvű állami lapja, a China Daily Horváth Leventétől, egykori sanghaji főkonzultól, az MNB korábbi főtanácsadójától. Horváth a cikkében a magyar–kínai kapcsolatok alakulásáról írt.
A Kína-szakértő emlékeztetett: a két ország közötti kapcsolat közel 70 évre nyúlik vissza, hiszen a magyar állam egyike volt azon országoknak, amely a Kínai Népköztársaságot fogadta el Kínának a kínai polgárháborúban Tajvan szigetére visszaszoruló Kínai Köztársaság helyett. Ugyanakkor Horváth szerint a két ország közötti kapcsolat 2010-ben, Orbán Viktor magyar miniszterelnök keleti nyitása után erősödött, ami több pilléren alapul.
Hozzáfűzte:
szerinte a jelenlegi, Washington-központú világrend átalakulóban van, a gazdasági központ pedig kelet felé mozdult el, a második Orbán-kormány pedig ennek a szelét megérezve döntött a keleti nyitás mellett.
A politikai kapcsolatok és a gazdasági kooperáció erősítette a két ország közötti kapcsolatot – mint emlékeztet, Magyarország 2015-ben csatlakozott az új Selyemútnak is nevezett Egy övezet, egy út nevű kezdeményezéshez, és 2018-ban Budapesten tartották a kínai–közép-kelet-európai országok közötti csúcstalálkozót.
Fontos kereskedelmi partner a régióban
Szerinte ez ágyazott meg annak, hogy később Kína számára fontos kereskedelmi partnerré vált Magyarország: mint írja, a két ország között fennáll egy infrastrukturális összeköttetés – jelenleg több közvetlen repülőjárat is van Kína és Magyarország között, emellett az Egy övezet, egy út kezdeményezés jegyében a jövőben vasúttal is elérhető lesz Kína. Erről a szakértő úgy látja, hogy mind Magyarország, mind Kína számára előnyös.
MAGYARORSZÁG FONTOS LOGISZTIKAI KÖZPONTTÁ VÁLT KÍNA SZÁMÁRA AZ EU-BAN, mivel a Kínából EU-ba érkező termékek 15 százaléka Magyarországon is áthalad.
Mint arra Horváth felhívta a figyelmet, a két ország közötti kereskedelem 2021-ben 34,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, így évente már 11 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon 3718 milliárd forint) értékben folyik a kereskedelem Budapest és Peking között, így az EU-n kívüli országok közül Kína vált Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerévé.
Az egykori sanghaji főkonzul megemlékezett arról, hogy a Bank of China, a China Construction Bank és a China Development Bank is Magyarországon működik. Úgy látta, részben ez lehet az oka, hogy több kínai vállalat, többek között a Huawei, a Lenovo vagy a ZTE is Magyarországon hozta létre a régióban a központját,
sőt az elkövetkezendő években további kínai cégek fektethetnek be Magyarországon, aminek értéke elérheti akár 10 milliárd eurót is.
Példaként felhozta, hogy a jelenleg Debrecen környékén akkumulátorgyárat építő CATL 6,67 milliárd dolláros, azaz jelenlegi árfolyamon közel 2256 milliárd forintos beruházást hoz Magyarországra.
Nem csupán a kereskedelemről szól
Horváth írását azzal zárja, hogy rámutat:
nemcsak gazdasági és politikai, hanem kulturális kapcsolatok is fennállnak a két ország között.
Mint emlékeztet, Magyarországon él a legtöbb kínai Közép-Európában, ami „minden téren nagymértékben hozzájárul a magyar–kínai kapcsolatok fejlődéséhez”. Hozzáteszi, hogy jelenleg öt Konfuciusz Intézet működik Magyarországon, ami szerinte mélyíti a két ország közötti kapcsolatokat, ahogy az is, hogy 2010 óta hatalmas mértékben nőtt az itt tanuló kínai hallgatók száma: míg 2010-ben 272 kínai cserediák tanult magyar egyetemen, manapság a számuk elérheti a háromezret is.
A korábban Fudani Egyetemre járó, a kínai egyetemet Budapestre hozó Horváth kitért arra is, hogy Peking számára miért számít jó befektetési helyszínnek Magyarország: szerinte „Európa szívében” helyezkedik el, emellett pedig a Kína-szakértő úgy látja, idehaza a politikai és gazdasági helyzet is stabil, ami miatt a kínai befektetők számára Magyarország kiszámítható és stabil üzleti környezetet biztosít.
Írását azzal zárja, hogy a jelenlegi unipoláris világrend multipolárissá alakul, aminek az alapját a jövőben szerinte az Egy övezet, egy út adhatja. Hozzáteszi: az ukrajnai háború kapcsán Magyarország ugyanúgy pozicionálja magát, mint Kína, ami újabb példája „a közös gyökereknek és a közös gondolkodásmódnak”.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
