szerkeszto 
„Egy kiszivárgott amerikai katonai értékelés szerint a kínai hadsereg hamarosan olyan nagy magasságú kémdrónt vethet be, amely legalább háromszoros hangsebességgel halad. Ez drámaian megerősítené Kína képességét a megfigyelési műveletek végrehajtására.
A kiszivárgott iratok között szerepel a Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség titkos dokumentuma, amelyről korábban nem számoltak be. Ez azt mutatja, hogy a kínai hadsereg olyan technológiai fejlesztéseket hajt végre, amelyek segítségével célba veheti a Tajvan körüli amerikai hadihajókat és a térségbeli katonai támaszpontokat − írta meg a The Washington Post.
A dokumentum augusztus 9-én készült műholdfelvételeket tartalmaz, amelyeken két WZ–8 rakétahajtású felderítő drón látható egy kelet-kínai légi bázison, Sanghajtól mintegy 350 mérföldre a szárazföld belsejében. A drónok olyan korszerű megfigyelőrendszerek, amelyek segítségével Kína valós idejű térképészeti adatokat gyűjthetne ellenfelei stratégiájának megismeréséhez vagy rakétacsapások végrehajtásához egy jövőbeli konfliktusban.
Az értékelés szerint a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg (PLA) „szinte biztosan” létrehozta első pilóta nélküli légi járművekkel felszerelt egységét a bázison, amely a Keleti Hadszíntér-parancsnokság alá tartozik, amely a kínai hadsereg azon ága, amely Peking Tajvan feletti szuverenitási igényeinek érvényesítéséért felelős.
A The Washington Post a WZ–8-program értékelését a Discordon, egy játékosok körében népszerű csoportoschat-szolgáltatáson közzétett titkos fájlok képeiből szerezte meg, amelyet a Massachusettsi Légi Nemzeti Gárda egyik tagja szivárogtathatott ki.
A védelmi minisztérium nem kívánt nyilatkozni. A kínai nemzetvédelmi minisztérium nem válaszolt a faxon küldött megkeresésre.
A tárhelyen található egyéb dokumentumok számos, a kínai kémkedésről és katonai fejlesztésekről szóló felfedezést részleteznek, köztük olyan hírszerzési információkat, amelyek további kínai kémléggömbök létezéséről szólnak, és egy olyan értékelést tartalmaznak, amely szerint Tajvan nincs felkészülve arra, hogy egy invázió során megakadályozza Kína légi fölényét.
A legújabb felfedezés a fejlesztésekről akkor látott nagyvilágot, amikor a Tajvan körüli katonai agresszió erősödése fokozta az aggodalmakat, hogy Kína invázióra készül az önigazgatású sziget ellen.
William J. Burns, a CIA igazgatója szerint Hszi Csin-ping kínai vezető azt szeretné, ha a PLA 2027-re képes lenne Tajvan elfoglalására, bár hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy Hszi akkor szükségszerűen támadást fog elrendelni.
A hangsebesség háromszorosával repülhetnek
Peking 2019-ben mutatta be a WZ–8-as drónokat. A két sugárfekete repülőgépet felvonultatták a Tienanmen téren a Kínai Kommunista Párt vezette Kínai Népköztársaság megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Akkoriban kevés elemző tartotta teljesen működőképesnek a drónokat.
A Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség értékelésében szerepelnek a drón, valamint az indításhoz használt kétmotoros H6–M Badger bombázógép lehetséges repülési útvonalai is. Miután felszállt a hazai légi bázisáról, a harci repülőgép Kína keleti partjaihoz repülne, mielőtt elengedné a lopakodó drónt, amely aztán 30 ezer méter magasságban beléphetne Tajvan vagy Dél-Korea légterébe, és a hangsebesség háromszorosával repülhetne. A dokumentum nem részletezi, hogy a drón milyen meghajtással rendelkezik, de azt írja, hogy „a hajtóművek jellemzői arra utalnak, hogy rakéta-üzemanyagot használhatnak”.
A tervezett útvonalak „nem feltétlenül mérvadó” jelzéssel ellátott térképe azt mutatja, hogy a drón elektrooptikai kamerái és érzékelői hogyan gyűjthetnének információkat Tajvan fő szigetéről és Dél-Korea nyugati részéről, beleértve Szöult, a fővárost is. A szintetikus apertúrájú radar használata lehetővé tenné a terület feltérképezését éjszaka és ködös időben is.
A drón elsődleges felhasználási területe nem Tajvan, hanem az Egyesült Államok és annak csendes-óceáni katonai támaszpontjai ellen irányul majd, mondta Csi Li-pin, a tajvani hadsereg által irányított fegyverfejlesztő Nemzeti Csung-Shan Tudományos és Technológiai Intézet repüléstechnikai rendszerek kutatási részlegének igazgatója.
Chi hozzátette: nem úgy tűnik, hogy a repülőgépet támadások indítására tervezték, de megjegyezte, hogy módosítások lehetővé tehetik, hogy a jövőben csapásokat hajtson végre.
Nehéz észlelni és elfogni. A meglévő amerikai levegő-levegő fegyverek ehhez nem elég jók
− mondta.
Kína ki akarja terjeszteni ellenőrzését az egész régióra
Dean Cheng, a Potomac Institute for Policy Studies nem rezidens vezető munkatársa szerint a dokumentum azt mutatja, hogy Kína olyan képességet fejleszt ki, amely az egész indo-csendes-óceáni térség megfigyelésére alkalmas.
Ez nem csak az Egyesült Államok vagy Dél-Korea ellen irányul. Emiatt Japánnak is aggódnia kell. Emiatt Indiának is aggódnia kell. Emiatt egész Délkelet-Ázsiának aggódnia kell
− mondta Cheng, aki nem látta a dokumentumokat.
Megjegyezte, hogy Kína egy sor csúcstechnológiás rendszert hoz létre katonai felhasználásra − a hiperszonikus fegyverektől kezdve egészen a műholdak elleni fegyverekig, amelyekkel megpróbálhatják megvakítani az Egyesült Államokat. „Külön-külön ezek közül egyik sem változtat a képen” − mondta. „Összességében egy olyan PLA-t látunk, amely egy felderítő csapásmérő komplexumot fejleszt: megtalálni az ellenséget, eltalálni az ellenséget, megölni az ellenséget”.
A koordináták alapján az érintett légibázis műholdképe a Google Earthön nyilvánosan elérhető, és a Planet Labs által a The Washington Post számára rendelkezésre bocsátott műholdképek áttekintése azt mutatja, hogy a bázis az elmúlt években többször is bővült, és 2020 augusztusa után legalább 18 új építményt építettek. 2022 február végétől kezdődően új, jelentősen szélesebb átjárók épültek, amelyek a kifutópályától délre fekvő dombokba vezetnek.
Azok az amatőrök, akik nyílt forrású anyagokat használnak a kínai légierő nyomon követésére, úgy vélik, hogy a bázis a keleti hadszíntér 10. bombázó hadosztálya egyik ezredének ad otthont, amely legvalószínűbben fog légi támadásokat végrehajtani, ha Kína teljes körű támadást indít Tajvan ellen.
Joseph Wen tajpeji független elemző, aki a kínai katonai létesítményeket követi nyomon, azt mondja, hogy a bázis évekig elhagyatott volt. Még egy, a kínai–japán háborúról szóló hazafias akciófilm forgatási helyszínéül is használták. 2019 óta azonban egyértelmű jelei vannak annak, hogy a bázist újra üzembe helyezték.”
Címlap fotó: Drón Kínában 2019-ben. Fotó: Andrea Verdelli / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István