Drámai számok láttak napvilágot, kiderült, kik is keresnek igazán a háborún
szerkeszto 
„Az Exxon példája több okból is kiugró, a multinacionális vállalat 56 milliárd dolláros nyeresége nemcsak a vállalat életében számít rekordnak, de több, mint amennyit valaha nyugati energiavállalat keresett egy év alatt – összegezte az Indexnek Hortay Olivér. A Századvég energetikai szekciójának vezetőjével a nyugati vállalatok extraprofitjának nyomába eredtünk.
A tavalyi évi eredményeket figyelembe véve a nyugati olajtársaságok rekordnyereséget értek el. A legnagyobb integrált európai és amerikai olajvállalatok bevételei megduplázódtak az előző évhez képest. „Az olajtársaságok rekordnyereségei nem azért vannak, mert valami újat vagy innovatívat csinálnak. A nyereségük a háborúból adódó szélhámosság – az Ukrajnát pusztító és világszerte emberek tízmillióit sújtó brutális konfliktus szélhámossága” – ezt maga Joe Biden amerikai elnök mondta ezzel kapcsolatban még októberben.
Milliárdokat keresnek az ukrán háborún
A történethez szorosan hozzákapcsolódik egy napokban nyilvánosságra került információ is. Az Exxon vezérigazgatója több mint kétszázszor többet vihetett haza 2022-ben, mint egy átlagos dolgozó, csak úgy repkedtek a prémiumok. Darren Woods, az Exxon-vezérigazgató juttatási csomagja másfélszeresére, 35,9 millió dollárra nőtt tavaly, miközben a legnagyobb amerikai olajcégnél dolgozók átlagos fizetése kilenc százalékkal csökkent.
A VEZÉRIGAZGATÓ A JELENLEGI ÁRFOLYAMON 12,1 MILLIÁRD FORINTOT KERESETT 2022-BEN, EZ 52 SZÁZALÉKKAL HALADTA MEG A 2021-ES FIZETÉSÉT.
Ugyanakkor az Exxon munkavállalóinak bére tavaly 9 százalékkal, 171 582 dollárra esett. A legnagyobb amerikai olajcég első embere ezzel messze lekörözte a versenytársakat. De nekik sincs miért szégyenkezniük: Vicki Hollubnak, az Occidental Petroleum vezérigazgatójának fizetése 35 százalékkal nőtt, Michael Wirth Chevron-vezérnek mindössze 4 százalékos emeléssel kellett beérnie. A ConocoPhillipset vezető Ryan Lance ugyanakkor nem járt jól, az ő kompenzációs csomagja 16 százalékkal zsugorodott.
Még pereltek is
Ezek alapján egyértelműen leszögezhető: a háború és az egyre feszültebbé váló kereskedelmi konfliktus következményeképpen az amerikai gazdaság egyes ágazatai rendkívüli nyereséget értek el az elmúlt háborús évben. Az energiaárak emelkedése, valamint az Európai Unió lecsatlakozása az orosz energiahordozókról különösen kedvező helyzetbe hozta az amerikai nagy olaj-, valamint LNG-vállalatokat.
Az Exxon példája több okból is kiugró. Egyrészt a multinacionális vállalat 56 milliárd dolláros nyeresége nemcsak a vállalat életében számít rekordnak, de több, mint amennyit valaha nyugati energiavállalat keresett egy év alatt. Másrészt az elmúlt időszakban a cég vezetésének több provokatív lépése is volt: például miután Joe Biden felszólította az amerikai olajvállalatokat, hogy fokozzák kitermelésüket, csökkentve ezzel a magas energiaárakat és társadalmi feszültségeket, a vezérigazgató utalt rá, hogy az Exxon a nyereségből tulajdonosoknak visszajuttatott magas osztalékkal teljesíti társadalmi kötelezettségeit
– összegezte az Indexnek Hortay Olivér, a Századvég energetikai szekciójának vezetője, aki hozzátette: amikor pedig az Európai Unió különadóval próbálta meg rávenni a céget a nagyobb közteherviselésre, ugyanez a vállalat pert indított. „Ezek után érthető, hogy sokak számára kiverte a biztosítékot az olajmulti által a napokban közzétett, vezető tisztségviselők javadalmazásáról szóló beszámoló” – vélekedett.
Kanyarban sincsenek az ukrán támogatások
A szakértő szerint a szokatlanul nagy profitot részben a magas olajárak, részben az értéklánc egyes szintjein elérhető, megnövekedett árrések tették lehetővé. A Nyugat és a Kelet közötti egyre fokozódó kereskedelmi konfliktus szűkös kínálatot eredményezett, ami megemelte a globális nyersolajárakat és javította a nagy olajvállalatok piaci pozícióit, így azok nagyobb nyereséget voltak képesek realizálni.
Nyílt titok, hogy ezek a vállalatok komolyan lobbitevékenységet is folytatnak, ezzel pedig érdemben befolyásolják a politikai döntéshozókat.
A lobbitevékenység az Egyesült Államokban legális, és az Exxonhoz hasonló nagy olajvállalatoknak óriási erőforrásaik vannak, így képesek lehetnek befolyást gyakorolni a politikai döntésekre
– tette hozzá lapunknak Hortay Olivér, aki kitért arra is, hogy Európában a lobbitevékenység sokkal kevésbé átlátható, így a piaci szereplők törekvéseiről jóval kevesebb információ áll rendelkezésre. „A brüsszeli korrupciós botrányok azonban rámutattak, hogy egyes piaci szereplők így is megpróbálják befolyásolni a döntéseket, de mivel ezeknek többnyire nem marad nyomuk, nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy történtek-e ilyen típusú kísérletek, és ha igen, mekkora sikerrel jártak” – mondta.
Az olajipari vállalatok tavaly nagyjából 200 milliárd dollár nyereséget realizáltak – fontos hangsúlyozni: ez nem az extraprofitjuk. Az Egyesült Államok legfrissebb összesítése alapján 2022. február 24-e és 2023. január 15-e között összesen – figyelembe véve az adományozott pénzeszközöket és tárgyi eszközök is – nagyjából 82 milliárd dollárt adott Ukrajnának. A második helyen az uniós intézmények vannak, 38 milliárd dollárt adományoztak. A teljesség kedvéért: ezen túl érkeztek az uniós tagállamoktól külön további támogatások is, ugyanakkor ezeket ebben az arányban, ahol 200 milliárd dollár áll szemben 120 milliárddal, csak kerekítési különbözetnek lehet tekinteni.”
Címlap fotó: Drámai számok láttak napvilágot, kiderült, kik is keresnek igazán a háborún© Fotó Future Publishing / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
