szerkeszto 
„Igazi ünnep ez a pécsi művészetkedvelők számára: a híres francia mester, Henri de Toulouse-Lautrec világába nyerhetnek betekintést a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott száz alkotás által, melyekből ma, április 25-én nyílt kiállítás a pécsi JPM Csontváry Múzeumban. Mi is ott jártunk, szerintünk kihagyhatatlan élmény.
A MárkusZínház párizsi hangulatot megidéző árnyjáték-előadásával indult a megnyitó esemény, melyen elsőként dr. Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondta, tavaly év végén merült fel, hogy a pécsi Csontváry-képek Budapestre, a Szépművészeti Múzeumba kerülhetnek egy kiállításra, de hogy addig se maradjon üresen a Csontváry Múzeum, az intézmény lehetőséget kapott arra, hogy Toulouse-Lautrec munkáit mutathassa be, melynek méltó fogadására a múzeum termei új festést kaptak és megújult tulajdonképpen az épület maga is.
Péterffy Attila, Pécs polgármestere köszönetét fejezte ki a Szépművészeti és a Janus Pannonius Múzeumnak, hogy a kiállítás létrejöhetett, melynek hála három hónapra Pécsre költözhetett Párizs – fogalmazott.
– A város turisztikai attrakcióit a Pécs Nyitva kampány fogja össze. Ebben a három hónapban pedig nem csak Pécs, de a Csontváry Múzeum is nyitva lesz, ráadásul egy páratlan tárlatot kínál. Bízom abban, hogy a nyüzsgő, pezsgő Párizs életét bemutató művek minél több pécsi és ide látogató figyelmét felkeltik majd. És persze abban is, hogy a Csontváry-tárlat pedig a Szépművészeti Múzeumban arat osztatlan sikert – fejtette ki a városvezető.
Péterffy Attila azt is hozzátette, akad egy kis pécsiség is a tárlatban, ugyanis annak grafikai megoldásai a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának munkáját dicsérik, mellyel még több látogatót bűvölhet el a 19. század végi Párizs varázslatos világa.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója beszédében elmondta, a nehéz sorsú művész fókuszában a hétköznapi sorsok, kitaszított emberek szerepeltek, akiknek egyéniségét nagy figyelemmel, tisztelettel és gyengédséggel ábrázolta.
Kiemelte, a most Pécsre érkező, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött gazdag anyagból – mintegy 240 művet őriz a budapesti intézmény – 2014-ben, a francia mester születésének 150. évfordulóján nyílt tárlat a fővárosban, amit több mint százezren láttak, de az elmúlt években nagy sikerrel mutatkozott be Rómában és Pekingben is. A tárlat egyébként abban is különleges, hogy Pécsett eddig még nem láthatta a közönség Toulouse-Lautrec munkáit, ráadásul a festő egyazon évben, 1880-ban indult el a művésszé válás útján, mint Csontváry Kosztka Tivadar, akinek művei épp a Szépművészetiben vendégeskednek.
Henri de Toulouse-Lautrec-Monfa 1864-ben született egy tekintélyes francia arisztokrata család sarjaként a dél-franciaországi Albiban. A művész rajztehetsége már egészen fiatalon megmutatkozott, így tanulmányait a korszak neves festőjének Fernand Cormonnnak párizsi műtermében folytatta, ahol diáktársai voltak Émile Bernard, Loius Anquetin és Vincent van Gogh is. 1884-ben a Montmartre-ra költözött, amelynek pezsgő világa egyszerre jelentette otthonát és műveinek legfőbb inspirációját. Célja volt, hogy művei minél több emberhez eljussanak, így örömmel vette művei újságokban való megjelenéseit és lelkesen vetette bele magát az éppen születőben lévő műfaj, az utcai reklámplakátok világába. Az igazi ismertséget éppen első ilyen – a Moulin Rouge számára tervezett – plakátja hozta meg 1891-ben. Innentől kezdve szenvedélyesen készített litográfiákat, azaz kőnyomatokat, mintegy 360 darabot, ezek közül harminc plakátot – olvasható a JPM összefoglalójában.
A 100 MŰVET FELSORAKOZTATÓ PÉCSI TÁRLAT LEHETŐVÉ TESZI A MŰVÉSZ GRAFIKAI MUNKÁSSÁGÁNAK ÁTFOGÓ ÁTTEKINTÉSÉT.
A kiállításon tematikák szerint csoportosítva csodálhatjuk meg a műveket. Elsőként a párizsi éjszakák jellegzetes alakjait és „sztárjait” (Aristide Bruant, Jane Avril, Yvette Guilbert) ismerhetjük meg a 19. század végi szórakoztatóipar legfontosabb helyein, a zenés kávéházakban, a táncos mulatókban, kabarékban. Külön egységet alkotnak a plakátok és szereposztások, a színpadi- és nézőtéri jelenetek, valamint a bordélyházak világának intim pillanatait szokatlan együttérzéssel ábrázoló művek. Egy másik csoportba kerültek a hétköznapibb témák: barátok, kirándulások, közös vacsorák és a lóversenyek emlékeit bemutató lapok.”
Címlap fotó: pecsma.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
