szerkeszto 
„Nem egyedi jelenség, hogy negatív trend figyelhető meg a hazai termelési indexben – mondta az Indexnek Czeczeli Vivien. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatója az elmúlt időszakban tapasztalt gyenge ipari adatokat úgy értékelte, hogy a negatív fejlemények mögött több tényező húzódik meg.
Januárban – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – 0,2 százalékkal csökkent az ipari termelés Magyarországon az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. Munkanaphatástól megtisztítva 3,2 százalékkal mérséklődött. Az ipari kibocsátás a tavaly decemberi adatokhoz képest 5,1 százalékkal csökkent. A februári adatok még kedvezőtlenebb képet mutatnak: 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól (a kiigazított index ezzel megegyezik).
Az ipari szektor és az iparpolitika kiemelt prioritása a kormánynak.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban például így fogalmazott: „A családok és a teljes foglalkoztatottság megvédése érdekében el kell kerülnünk a recessziót, meg kell őriznünk az ipari vállalkozások stabilitását.”
Az a helyzet, hogy az iparpolitikai számok szerintem stimmelnek, Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre
– ezt pedig Orbán Viktor miniszterelnök mondta még április végén, de az európai iparpolitika és versenyképesség még az Emmanuel Macron francia elnökkel történt egyeztetésen is felmerült az Elysée-palotában. Tehát nem elhanyagolhatók a pénteken érkező friss ipari termelésről szóló adatok, egyáltalán nem irreleváns, hogy milyen mértékű sebet ejt a magyar ipari szektoron az energiaválság következtében kialakult makrogazdasági helyzet. Hiszen az ipar a bruttó hozzáadott érték (GDP) 22,5 százalékát adja a 2021-es adatok alapján.
Ezért kell a válságok alatt befektetni
A negatív trend az ipari termelési indexben nem egyedi jelenség Magyarországon. Az Európai Unió számos országában tapasztalható hasonló jelenség, vagy viszonylag gyenge, 1-2 százalékos bővülés. „Nem túlzás azt sem mondani, hogy az EU kettészakadt e tekintetben a jelentősen eltérő tagállami dinamikák miatt” – fogalmazott az Indexnek Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatója, aki hozzátette:
A negatív fejlemények mögött több tényező is felsorakoztatható. Az év eleji gyenge adatokban a téli hónapok révén a magas energiaárak is szerepet játszhattak. Az infláció is fontos tényező, egyfelől az arra adott jegybanki szigorító válaszlépések miatt, amik természetes módon lassítják a gazdaságot. Másfelől pedig az infláció a reáljövedelmek csökkenésén keresztül a keresletet is hűtötte, amire az ipar a termelési szintek csökkentésével reagál.
A rendelésállomány visszaesése tehát az ipar mérséklődésében tükröződött vissza. Ugyanakkor az ismertetett adatokhoz fontos hozzátenni: ezek rövid távú mutatószámok, a versenyképesség romlása inkább hosszabb távon értelmezendő.
Emiatt nem kapcsolhatók direkt és közvetlenül össze. „Természetesen, ha tartósan fennmarad a gyenge termelés, akkor lehet következtetni a versenyképesség romlására vagy más tényezők, például infrastruktúra, kutatás, fejlesztés, munkaerő minőségéből fakadó problémákra vagy technológiai lemaradásra” – jelezte az NKE kutatója, aki szerint ha csak a versenyképességet nézzük, akkor a termelői árindex is fontos, illetve annak nemzetközi összevetésben történő alakulása.
Itt mindenhol megfigyelhető az emelkedés, viszont a márciusi 250 százalékos magyar érték még jelentősebben kiugró.
„A havi adatok inkább arra alkalmasak, hogy már a korai fázisukban azonosítani lehessen a gazdasági trendeket. Fontos üzenetet küld, hogy milyenek a piaci keresleti viszonyok, ugyanis a beruházási döntések és az üzleti tevékenységek tervezésének alapjaiként is szolgálnak” – húzta alá. Mivel indexről van szó, ami az előző év azonos időszakához viszonyít, itt is érvényesül a bázishatás, illetve a mutató értékét nagymértékben befolyásolja, hogy a viszonyítás bázisa magasabb vagy alacsonyabb volt.
Czeczeli Vivien szerint fontos kiemelni, hogy az árversenyben mely országok képesek előretörni, ugyanis ilyenkor felerősödik annak a veszélye, hogy az alacsonyabb költségek mellett termelő külföldi versenytársak kiszorítják a hazait. A hatékonyság ezért elengedhetetlen a problémák megfelelő átvészelésében: „Nem véletlenül szokták hangoztatni, hogy recessziós veszélyekkel fenyegető időszakokban is érdemes minél többet a fejlesztésekbe, innovációba fektetni, hiszen a gazdasági helyzet normalizálódásával lehet nagyobb versenyelőnyre szert tenni, és később jelentősebb lendülettel folytatni a tevékenységet” – világított rá a szakértő.
Most látszik igazán az ellentét
Számos írásunkban ismertettük, hogy a monetáris és a fiskális politika teljesen más szemüvegen keresztül nézi a mostani „gazdasági forgószelet” – ahogy Winston Churchill a gazdasági nehézségekkel övezett időszakokat nevezte –, ugyanakkor ez szakmai és gazdasági törvényeken alapuló ellentét, nem politikai. S ez talán az ipari adatok mostani erőtlenségén látszik leginkább:
az infláció elleni és az árfolyam stabilizálása miatt tett monetáris lépések fontosak voltak, ám a gazdaság hűtése egyáltalán nem célja a kormánynak.
Továbbá mindig kell egy átfutási idővel (késleltetési hatással) számolni, amíg a gazdaságpolitikai intézkedések kifejtik a hatásukat. Ez a fiskális és monetáris politikára is igaz, vagyis a jegybanki szigorító intézkedések utóhatásaival is számolni kell. Ugyanakkor a versenyképességet javítani célzó intézkedések sem képesek rövid távon kifejteni a hatásukat. Czeczeli Vivien hozzátette:
Az üzleti bizalmi index az utóbbi hónapokban szintén gyenge, és ugyanez igaz a fogyasztói bizalmi indikátorra. A gazdasági kilátások tehát mind a vállalatok, mint a fogyasztók oldaláról erőtlennek mutatkoznak, ez szintén visszahat az ipari teljesítményre.
Hosszú távon a versenyképesség megőrzésének fontos motorja a minőségi munkaerőbázis és annak tőkevonzó képessége. „Kulcsfontosságú az oktatásba történő befektetés, emellett a gyors ütemű technológiai fejlődéssel való lépéstartás, a vállalatok és fogyasztók digitális képességeinek minél szélesebb körben történő fejlesztése. Ezek mindenképp olyan lépések, amiket meg kell tenni, de önmagában a jelenlegi gyenge adatok sokkal inkább a rövid távú hatások tükröződését mutatják, melyben a hazai gazdaságpolitikai lépések mellett a nemzetközi trendek alakulásának is szerepe van” – ismertette az NKE kutatója. Czeczeli szerint ez részben pozitív, mert az ilyen jellegű trendek megfordíthatók, azonban az a kérdés, ez milyen stratégiával történik. A rövid távú érdekek nem helyezhetők a hosszú távú versenyképességet biztosító területek elé.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
