szerkeszto 
„Oroszország gazdaságát megviselik az nyugati szankciók és az ukrajnai háború, az üzleti élet légköre egyre ridegebb. A Kreml úgy döntött, hogy elkezdi az ellenőrzése alá vonni a külföldi vállalatokat: a TASZSZ állami hírügynökség szerint a Roszimuscsesztvo állami ingatlanügynökség közölte, hogy megkezdi az orosz gazdaság számára fontosnak tartott cégek irányítását. Az Uniper német állami földgázimportőr oroszországi leányvállalata, az Uniproval, valamint a finn Fortum Oyj közműszolgáltató esetében ez nem jelent azonnali kisajátítást, de az irányítással kapcsolatos döntéseket ezentúl a Roszimuscsesztvo hozza meg.
Oroszországban persze még így is rengeteg külföldi vállalat működik, ám elképzelhető, hogy a közeljövőben – jelentős pénzügyi veszteség mellett is – hátat fordítanak Oroszországnak. A kormány új rendelete szerint kivonulás esetén
- a nyugati cégeknek 50 százalékos kedvezménnyel kell eladniuk az orosz eszközökben lévő részvényeiket,
- illetve 10 százalékos „önkéntes kilépési adót” kell fizetniük az orosz államháztartásnak.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő utóbbival kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszország egy kártérítési alapot akar létrehozni válaszul „az orosz vagyon külföldön történő illegális kisajátítására.”
Alexandra Prokopenko egykor az orosz központi bank alkalmazottjaként dolgozott, jelenleg a Német Külkapcsolati Tanács tanácsadója. Az Euronewsnak nyilatkozva elmondta, hogy Oroszországban nehéz vevőt találni a cégekre, és sok szerencse kell ahhoz, hogy egy vállalat jó kondíciókkal tudja kimenteni az ottani vagyonát. Az első akadály már magának az eladásnak a ténye, ugyanis
- a Nyugat különböző szankciós listáin szereplő közel 6 ezer személlyel és céggel nem lehet kereskedni, így azokat eleve kizárják,
- ezen túl pedig az orosz államnak is bele kell egyeznie az eladásba, sőt: egyes esetekben nemhogy az államnak, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kell jóváhagynia az üzletet, ami időbe telhet.
Prokopenko szerint a cégeknek akkor van esélye jó feltételekkel megválni az orosz üzleti érdekeltségeiktől, ha van élő, kormányzati körökhöz fűződő kapcsolatuk. Emlékeztetőül: ez történt a Shell esetében is, mely több mint egymilliárd eurót kapott az államosított Szahalin-2 cseppfolyósított földgázprojektben lévő részesedéséért.
Más cégek a Shellhez képest közel sem jártak jól, a Renault például üres kézzel távozott az országból pusztán azért, hogy csökkentse a későbbi károkat. Az Orosz Föderáció akkori gazdasági miniszterének, Denisz Manturovnak tulajdonított jelentések szerint
Megjegyzendő: a francia autógyártónak hat évig tartó visszavásárlási opciója van.
Az orosz-német viszony
Oroszország tavaly február 24-én szállta meg Ukrajnát. Azóta rengeteg multinacionális vált meg orosz érdekeltségeitől, de sokan maradtak, és rendre megtalálták a megfelelő érveket, hogy igazolják oroszországi tevékenységüket. Prokopenko szerint a helyzet időközben bizonytalanabbá vált, egyes nyugati vállalatok pedig attól tartanak, hogy „Putyin háborújának segítőjeként bélyegzik meg őket”.
A szakértő szerint Putyin azért döntött a külföldi cégek irányításának átvétele mellett, mert egy német bíróság elutasította a Rosznyeft orosz olajvállalat keresetét, melyet két németországi leányvállalatának vagyonkezelői felügyelet alá vonása ellen adott be.
A német kormány azzal érvelt a döntés mellett, hogy számos biztosítótársaság, informatikai cég és bank már nem volt hajlandó együttműködni a két orosz Rosznyeft-finomítóval.
Prokopenko leszögezte: ez a döntés Oroszországban és orosz szemszögből rablásnak minősül, és tökéletes ürüggyel szolgált Putyin rendeletéhez.
Mit akar a Kreml a kártérítési alappal?
Prokopenko szerint a Kreml azért döntött az új rendelet mellett, mert azt akarják, hogy az orosz földön tevékenykedő külföldi cégek nyomást gyakoroljanak a saját kormányaikra, akik így tán nemet mondanak az Oroszország elleni szankciókra. A szakértő úgy véli, a Nyugatnak fel kell készülnie arra, hogy Oroszország legközelebb elkobozza az oroszországi pénzügyi magánbefektetéseket is, amik eddig biztonságban voltak.
A helyzet az országban egyre rosszabb. Emlékezzünk a McDonald’s esetére: a cég nem sokkal az invázió kezdetét követően elhagyta Oroszországot, de az oroszok az üzlethelyiségekben megnyitották a saját gyorsétterem-láncuk üzleteit. Sült krumplit éppen nem árulnak a hamburger mellé, ugyanis az országban burgonyahiány van.”
Címlap fotó: McDonald’s utánérzés Moszkvában, miután az étteremlánc kivonult Oroszországból© Fotó: AP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
