szerkeszto 
„Zöldítés és a gyalogosok előnyben részesítése – ez volt annak a koncepciónak a magva, amely mentén a Lánchíd budai, illetve több pesti célterületét is célszerűbbé és élhetőbbé építenék át. Ehhez azonban az szükséges, hogy a budapestiek eltalálják a Lakógyűlés néven ismertté vált, a Lánchíd forgalmát (is) meghatározó szavazáson a helyes választ.
Látványtervből nem volt hiány a Fővárosi Önkormányzat koncepcióterv-bemutatóján, amelyen a Lánchíd felújítását követő közterek megújítási lehetőségeit mutatták be. A tervezést már az előző ciklusban elkezdték, ezt szabta saját vízióira most a Karácsony Gergely vezette városvezetés. A főpolgármester ugyanakkor nem titkolta, hogy a bemutatott koncepció abba a közlekedési elképzelésbe illeszkedik, amely szerint nem lesz személyautó-forgalom Budapest legöregebb hídján, miközben erről még nem született döntés. A Lánchíd új szerepe a városvezetés szerint a közösségi közlekedést és a gyaloglást hivatott segíteni,
ez teremti meg annak lehetőségét, hogy zöldítsük a belvárosnak a pesti és budai oldalát egyaránt. A megújuló Lánchíd egyszerre oka és okozata annak, hogy összekapcsoljuk ezeket a fejlesztéseket
– magyarázta Karácsony Gergely, hozzátéve, hogy elvileg a tervek megvalósítására van fedezet. Az európai uniós források egy részét erre fordítanák, kérdés, hogy ezt a gyakorlatban le tudják-e hívni.
Az elgondolt fejlesztés a pesti rakpartra kiterjed, de három súlyponti területe van:
- a Széchenyi tér,
- a József Attila utca
- és a Clark Ádám tér.
A Szent István-bazilika és a Lánchíd között van egy természetes gyalogosközlekedési irány, amit a Széchenyi tér autós forgalma kettévág. Egyfelől ezt szeretnék folytonossá tenni, hogy a turisták a Lánchídon könnyedén átsétálhassanak a Várkert Bazár felé, másfelől a tér autóút által körbezárt füves közepét is (ahol Budapest legöregebb akácfája is áll) bekapcsolnák a gyalog elérhető célpontok közé.
A leporolt koncepció szerint itt eltüntetnék a rejtett körforgalmat, így a József Attila utca felől érkező járműveknek nem kell „tiszteletkört” tenniük az Akadémia irányába, hanem a Sofitel épülete felőli oldalon közvetlenül kanyarodhatnak majd rá a hídra.
A helyzet érdekessége, hogy a teret (és a József Attila utcát) 2022 nyarán elvette a fővárostól az állam, majd az V. kerületnek adta át. Az ügyben alkotmányossági kérdések is felmerültek, ezzel együtt a főpolgármester azt mondta, hogy nem mondanak le a tér áttervezéséről, mert e terület kulcsfontosságú a belváros megújítása szempontjából.
A József Attila utcán a járdát kiszélesítenék, és az árkádos oldalon, a Belügyminisztérium épületétől egészen a Hercegprímás utcáig fákat ültetnének, lehetőséget teremtve ezáltal a teraszok és más, kiülős helyek kialakításával a funkcióváltásra.
A budai oldalon, a Clark Árán téren a színes virágos körforgalmat a budapestiek megszerették, s bár voltak érvek a megszüntetésére (az államszocializmus évtizedeiben a szükségesnél nagyobb körforgalmat építettek a vörös csillagnak), végül a maradás mellett döntöttek. Itt is a gyalogosszempontok kerülnek előtérbe: mind a négy kijáratánál zebra segíti majd az átkelést, nagyobb gyalogostereket alakítanak ki, ligetes, fás környezetet teremtve a tér déli oldalán. Maga a körforgalom ugyanakkor kisebb lesz. Ennek közepére a Mátyás-templom rózsaablak-kialakítását visszatükröző motívumot terveztek a koncepció kidolgozói. A főpolgármester szerint ugyanakkor nem fogják a Lánchidat teljesen gyalogoshíddá alakítani.
Ha a tervek megvalósulnak, a közterek fejlesztése a város magántulajdonú épületállományának, azaz a város általános megújulásának igényét is kikényszeríti.
Erő Zoltán, Budapest főépítésze ezt a fejlesztési irányt kiterjesztené az Andrássy út világörökségi területére, ahol az Operaház és a Dreshsler-palota közti térsort újítanák meg, illetve a Parlamenttől délre eső rakparti területeket. A Duna Buda projekt keretében zajlik a Clark Ádám tértől északra a Lukács fürdőig terjedő szakasz áttervezése.”
Címlap fotó: Fővárosi Önkormányzat / Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
