szerkeszto 
„A Kibeszélőhöz ez alkalommal a témát egy frissen megjelent tanulmánykötet szolgáltatta. Az Ütközőpályákban olvasható írások azt feszegetik, hogy mikor és mely területeken éri utol Kína az Egyesült Államokat, és lehetséges-e, hogy idővel átveszi tőle szuperhatalmi státuszát? Mindeközben elemzik azt is, hogy Magyarországnak milyen mozgástér kínálkozik ebben a vetélkedésben. A kötet két szerkesztőjével, Mártonffy Balázzsal, az NKE Amerika Kutatóintézet vezetőjével és Magyarics Tamással, az ELTE egyetemi tanárával beszélgettünk.
Természetesen adódott a kérdés, hogy miként is lehetne definiálni a szuperhatalmi státuszt. Az államok a világon mindig hatalmi versengésben vannak, hiszen egy anarchiamentes rendszerben keresik a túlélésüket, ehhez pedig szükségük van a hatalomra, amely garantálja a biztonságukat és túlélésüket. A hatalom maximalizálása pedig elvezet minket a szuperhatalmi státuszhoz, amelyet jelenleg az Egyesült Államok tölt (még) be – magyarázta Mártonffy Balázs.
[merimag_video media_type=”external_media” title=”” author=”” url=”https://youtu.be/HRWAnyz1v3Y” upload=”” cover=”” controls_color=”” width=”” height=”” align=”none” block_id=”element-648965b5bcb12″ __fw_editor_shortcodes_id=”4d87e6ed6aa25141e0852118d9e6536f” _fw_coder=”aggressive”][/merimag_video]
A szakértő utalt arra, hogy a Szovjetunió szétesését követő időszakban az USA maradt az egyetlen világhatalom. Azonban az elmúlt évtizedekben Kína felzárkózott, de két vonalon még hátrányban van. Az egyik a katonai, a másik pedig a mérsékeltebb befolyás a rendszert működtetni képes nemzetközi intézményekben, mint például az ENSZ, a WTO vagy a NATO. Ezek mind az Egyesült Államok által dominált rendszerek.
Az amerikai puha hatalom fölénye
Magyarics szerint fontos azt is elmondani, hogy az amerikai puha hatalomnak nevezett fölény még mindig Kína elé tolja az USA-t. Puha hatalom alatt értjük azokat a globálisan elterjedt, de Amerikához köthető dolgokat, mint például a McDonald’s vagy Hollywood, úgymond látható és láthatatlan befolyás. Kína ezzel szemben csak a Konfuciusz Intézeteket tudja felmutatni, de ezek messze nem gyakorolnak olyan kulturális hatást a világra, mint amilyen az USA-hoz köthető.
A kemény hatalom terén fontos megjegyezni, hogy gyakorlatilag az amerikai haditengerészet tartja fönn a tengeri nemzetközi útvonalakat, a „globális közös tereket”, és messzire jutott a negyedik dimenzió, vagyis az űrkutatás terén is.
Miért tolják rá az amerikaiak Oroszországot Kínára?
Nemcsak az amerikai stratégia változása figyelhető meg, de az is egyértelműen látszik, hogy Európának egyre kevesebb lapot osztanak a nagypolitikában. Washington megpróbálja leválasztani Nyugat-Európát Oroszországról és elérni, hogy csökkenjenek a kínai–európai gazdasági kapcsolatok, mert ezek ellentétesek az amerikai érdekekkel.
Mártonffy Balázs ehhez felidézi, hogy ki is tud lapot osztani a globális politikában. Az Egyesült Államokat négy lehetőség motiválja:
- egy erős Európa, amely amerikai érdekeket szolgál,
- egy gyenge Európa, amely amerikai érdekeket szolgál,
- egy erős Európa, amely nem szolgál amerikai érdekeket,
- egy gyenge Európa, amely nem szolgál amerikai érdekeket.
Különböző vonalakon próbálkozik ehhez az Egyesült Államok, például gyengén tartja katonai szempontból (lásd az ukrajnai háború, ahol nincs önálló európai haderő, a háttérben szintén az USA dominál), vagy bizonyos területeken erősíti, például a stratégiai autonómia elérésében. Az amerikai törvényhozók sem egységesek, hogy mi is lenne igazán jó Amerikának a fentebb vázolt négy lehetőség közül.
Kis országok: magára hagyják vagy csapdába csalják
A kis államok legnagyobb dilemmája az, hogy egy szövetségi rendszerben mi lesz velük. Akiket veszély fenyeget, lásd például Lengyelország vagy a balti államok, azok egyre szorosabban beállnak, esetünkben, az Egyesült Államok mögé. Más államok pedig a csapdába csalástól tartanak, vagyis mi van, ha a szövetségi rendszer tagjaiként nekünk, kis államoknak is be kell szállnunk egy esetleges háborúba.
Magyarország geopolitikai helyzetét meghatározza, hogy tagja a NATO-nak. De mivel a szervezeten belül a tagállamok eltérően vélekednek a háborúról, Magyarország azt a vonalat képviseli, hogy túlzó stratégiai várakozás, hogy Oroszország Ukrajnán kívül más államot is meg fog támadni. Ezzel együtt Oroszország szerepe nem hagyható figyelmen kívül az eurázsiai biztonsági struktúrában – teszi hozzá Magyarics Tamás.
Mindezek mellett az adásban még szó volt arról is, hogy:
- Milyen nemzetközi szövetségesei vannak Kínának? És az Egyesült Államoknak?
- Miként hajtotta az Egyesült Államok Peking karjaiba Oroszországot, noha eddig az volt a stratégia, hogy Washington legyen közelebb Moszkvához és Pekinghez, nehogy utóbbi kettő esetleg összebarátkozzon?
- Mi lesz, ha a végén tényleg az oroszok lesznek Kína olcsó energiabeszállítói?
- Miként fog Kína egyre nagyobb részt elvonni az USA jelenlegi innovációs, technológiai többletéből?
- Miért nem sikerült Amerikának az elmúlt évtizedekben a maga képére formálnia a kínai kultúrát és a kínai gazdaságot?
- Miért nem hajlandó Kína szerepet vállalni annak a nemzetközi rendszernek a fenntartásában, amelyből pedig rengeteget profitál?
- Miért nincsenek sehol a világon kínai békefenntartók?”
Címlap fotó: Mártonffy Balázs és Magyarics Tamás. Fotó: Lapat Lili / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István