szerkeszto 
„Hideg zuhanyként érte a korábbi ellenzéki összefogásban részt vevő pártokat, hogy 3,2 milliárd forintos bírságot kaphatnak külföldi kampányfinanszírozás miatt. Az ellenzéki pártok még vizsgálják az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vonatkozó részletjelentését. Eközben a szervezet elnöke közölte: a számvevőszék még nem döntött az ügyben, és az sem állapítható meg, melyik pártra milyen jogkövetkezmények vonatkoznak.
A Válasz Online írta meg először, hogy az ellenzéki összefogásban részt vevő hat párt – DK, Momentum, MSZP, Jobbik, Párbeszéd és LMP – levelet kapott az Állami Számvevőszéktől az úgynevezett „guruló dollárok”, vagyis a külföldi kampányfinanszírozás ügyében folyó vizsgálat jelenlegi állásáról. A lap arról írt, hogy az ÁSZ gigabírsággal sújthatja az ellenzéki pártokat, mert a számvevőszék szerint az ellenzéki összefogás 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesült. Azt a Válasz Online is hozzátette, hogy egyelőre nem született döntés az ügyben, és még zajlik a vizsgálat.
A sajtóértesülésekkel kapcsolatban az Index megkereste az ellenzéki pártok sajtóosztályait. Egyelőre még vizsgálják az ÁSZ jelentéstervezetét.
Az MSZP közölte, hogy korábbi nyilatkozataikat fenntartják: „a Magyar Szocialista Párt betartotta a kampány során a jogszabályi előírásokat”.
Az LMP jelezte, hogy a jogszabályi lehetőségeknek megfelelően 15 napon belül élni fognak a véleményezési jogukkal.
A DK nem tekinti az ÁSZ-t független és pártatlan állami intézménynek. „A Számvevőszék az elmúlt 13 évben a fideszes pártérdekek kiszolgálójává vált, tevékenységének jelentős részében az ellenzéki pártok ellehetetlenítésére törekszik” – tette hozzá közleményében a párt.
Karácsony Gergelynek és Márki-Zay Péternek ugrottak
A Jobbik – Konzervatívok közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy mivel közeledik a választás, „a Fidesz ismét megrendelte nekünk a szokásos gigabírságot az Állami Számvevőszéknél”. A párt szerint minden kampánypénzzel elszámoltak, és „ezért most mások gyanús ügyleteit akarják” rajtuk számon kérni.
Gyöngyösi Márton pártelnök a Facebook-oldalára feltöltött videóban az ÁSZ jelentéstervezetét „fideszes politikai megrendelésre írt vádiratnak” nevezte. Szerinte a jelentéstervezet „elegáns könnyedséggel a baloldali ellenzék pénzügyi manővereit” próbálja a nyakukba varrni.
A dokumentummal kapcsolatban azt is mondta, hogy feltenne Márki-Zay Péternek és Karácsony Gergelynek „néhány százmillió forintos kérdést”. Gyöngyösi Márton hozzátette: ideje lenne ugyanis, hogy „végre elmeséljék, mit is pénzezgettek ők a kampány alatt”.
A Jobbik – Konzervatívok többek között kíváncsi lenne arra, „hogyan került több milliárd forint a Karácsony Gergelyhez kötődő Korányi Dávidon keresztül az amerikai Action for Democracytól a Bajnai Gordonhoz, Szigetvári Viktorhoz és Ficsor Ádámhoz kötődő Datadat csoporthoz, tehát a baloldali pártok egykori politikusaihoz”.
De érdekes lehet az is, mit csinált egy másik milliárdból Márki-Zay Péter. Megannyi érdekes kérdés, amelyekre mindenképpen szeretnénk választ kapni, már csak azért is, mert őszintén szólva úgy tartanánk fairnek, hogy ha már ezt tudták alkotni, akkor most vállalják is érte ők a felelősséget. A következtetéseket azonban mindenképpen levonhatjuk már most: nevezhetik magukat jó srácnak, államférfiúnak, meg aminek csak szeretnék. Amíg ezek az emberek pont úgy pénzezgetnek, pont úgy szervezkednek a háttérben, és pontosan ugyanúgy veszik semmibe a választóikat, mint a Fidesz, addig velük nem lehet semmiféle választást megnyerni. És talán nem is érdemes
– fejtette ki Gyöngyösi Márton.
Pártja azt kérdezi Karácsony Gergelytől és Márki-Zay Pétertől, hogy „mi ez az ÁSZ által tárgyalt pénz, és miért a kampány utolsó heteiben lett a kampány részeként elszámolva.”
A Jobbik – Konzervatívok egy ideje különutas politikával próbálkozik, megkülönböztetve magát korábbi választási szövetségeseitől. Nemrégiben Gyöngyösi Mártont kérdeztük arról, hogy pártja most akkor kilépett, vagy nem lépett ki az ellenzéki összefogásból.
Frissítés: Abszurdnak tartják
Cikkünk megjelenése után a Párbeszéd – Zöldek is reagált az ÁSZ-tervezetről szóló sajtóhírre.
A 2022-es országgyűlési választási kampányban – ahogyan arról többször is nyilatkoztunk – semmilyen törvénybe ütköző támogatást nem fogadtunk el, éppen ezért abszurdnak tartjuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pártunkat is érintő büntetéstervezetét. Abszurd az is, hogy az Állami Számvevőszék döntéseivel szemben Magyarországon nincs jogorvoslati lehetőség, vagyis a pénzügyi szervezet bármilyen határozata akkor is kötelezően életbe lép és végrehajtandó, ha annak nincs köze a valósághoz
– olvasható Szabó Rebekának és Tordai Bencének, a Párbeszéd – Zöldek két társelnökének a közleményében.
Az ellenzéki párt szerint „az Orbán-éra alatt számos alkalommal született politikai alapú pénzügyi döntés a kormánykritikus erőkkel szemben”. Hozzátették, hogy ennek alapján erősen vélelmezhető:
az Állami Számvevőszék aktuális célja az Orbán-kormány – már így is jelentős mértékű – túlhatalmának további növelése, egyben az ellenzék totális ellehetetlenítése a 2024-es önkormányzati és EP-választás előtt.
Közleményében az ellenzéki párt kitért arra is, hogy „a Fidesz – tiltott, burkolt – állami támogatása 2022-ben kiváltképp szembeötlő volt, amikor is a minisztériumok és a kormánypárt által kreált szervezetek, sajtó- és médiabirodalmak százmilliárdos tételben, 0–24-ben tolták a kormánypropagandát”. A Párbeszéd – Zöldek szerint érdekes módon ebben az eljárásban állami szervezetek semmilyen kivetnivalót nem találtak. Az ellenzéki párt azt ígéri, hogy megteszi majd észrevételeit a „büntetéstervezettel” szemben.
Még tart a vizsgálat
Windisch László, az ÁSZ elnöke az MTI-vel közölte, hogy a jelentésükről annak véglegesítése előtt megbeszélést kezdeményeztek az ellenzéki pártokkal, és nem állapítottak meg többet annál, mint amit Márki-Zay Péter már korábban elismert a külföldi kampánytámogatásokról.
Az ÁSZ elnöke arról is tájékoztatott, hogy a számvevőszéknek hatósági jogköre nincs, bírságot, büntetést nem szab ki, a tiltott pártfinanszírozás jogkövetkezményeit sem ők, hanem a törvény határozza meg. „Ebben a kérdésben mérlegelési jogköre a szervezetnek nincs, de a tiltott finanszírozás összegét jogosult és köteles megállapítani. A részletekről a nyilvánosságra hozatalt követően lehet beszélni, addig a sajtóban közölt részinformációkra az ÁSZ nem reagál” – fogalmazott Windisch László.
A külföldi kampánytámogatások ügye onnan indult, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás volt miniszterelnök-jelöltje a 2022-es választás után arról beszélt, hogy civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az Egyesült Államokból is kapott anyagi támogatást. Az ellenzéki pártok azt állították, hogy nem tudtak ezekről a pénzekről.
Új nevek, új adatok, és új tények
Az ügy a Nemzetbiztonsági Bizottság napirendjére is felkerült, a legfrissebb fejleményekről Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki egyúttal a bizottság tagja is, azt írta:
Új nevek, új adatok, és olyan új tények váltak ismertté, melyek segítenek jobban megérteni, a dollárbaloldal kulcsfigurái hogyan szervezték meg a pénz útját, miként gazdagodtak a néhány külföldi »mikroadományozó« milliárdjaiból, és hogyan készítették elő a külföldi beavatkozási kísérletet a magyar választásokba 2022 elején.
A kormánypárti politikus kezdeményezte a titkosítás feloldását, továbbá így folytatta bejegyzését a Facebook-oldalán:
A dollárbaloldal persze mindent tagadni próbál. De hamarosan kiderül, nagyon is tudtak a történtekről. Szövevényes céghálókon keresztül trükköztek a külföldről kapott pénzzel. Ami pedig az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetést illeti: a magyar jogszabályok világosak, ezért javaslom a dollárbaloldal pártjainak, keressék meg az elgurult dollárokat, és fizessék ki a bűn árát. Ha nem találják, beszéljenek egymással.
Kénytelen elfogadni a pártok álláspontját
Idén márciusban az Indexnek adott interjújában Márki-Zay Péter is azt mondta, hogy nem a pártokhoz érkezett a támogatás, „tehát nem kellett tudniuk róla”. Ugyanakkor arról is beszélt: naiv módon feltételezte, hogy akik naponta egyeztetnek a kampányközponttal, ellenőrzik a tevékenységét, nehogy pártos kiadásokat fedezzen, azok arról a sajtóban már márciusban, a választások előtt nyilvánosan megjelent tényről is tudnak, hogy az MMM támogatási szerződést kötött az Action for Democracyvel.
Ezt a feltételezést azonban alátámasztani nem tudom. Kénytelen vagyok a hat párt egybehangzó állítását elfogadni, hogy ők erről csak három hónappal később értesültek, amikor a teljes költségelszámolásunkat közzétettük, 42 ezer sorban részletezve minden beérkező és kifizetett összeget, példátlan nyíltsággal elszámolva a kampányunkkal, amit még soha egyetlen politikai szervezet nem tett meg hazánk történetében – én magam viszont öt év alatt négyszer is, minden egyes választási megmérettetésem után. Érthető, hogy a hozzáállásom szokatlan a magyar politika világában, nekem is el kell fogadnom, hogy mások vagyunk, máshogy gondolkodunk
– fejtette ki az Indexnek Márki-Zay Péter, aki az interjúban a támogatások elköltéséről is beszélt.”
Címlap fotó: Az ellenzéki kormányváltó nagygyűlése 2022. március 15-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István