szerkeszto 
„Jelenlegi becslések szerint legalább 383 milliárd euróra lenne szüksége az Oroszország ellen honvédő háborút vívó Ukrajnának, hogy újjáépítsék, a legtöbb nyugati ország pedig ebben segítene Volodimir Zelenszkijéknek. Ugyanakkor kérdés, hogy minderre hogyan lesz pénz, és a befektetők aggályait miként tudja Ukrajna mellett az Európai Bizottság, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság eloszlatni.
Londonban rendezték meg az Ukrajna újjáépítéséről szóló konferenciát, ahol a házigazda Egyesült Királyság mellett az Egyesült Államok, az Európai Unió és az érdekelt Ukrajna mellett G7-országok és privát befektetők is részt vettek.
Ukrajna újjáépítéséről már annak ellenére elkezdték a tárgyalásokat az érdekeltek – még az Európai Parlamentben is volt erről vita –, hogy a háború még mindig tart. Sőt, például a Nova Kahovka-gát felrobbantása is azt mutatja, hogy egyhamar nem ér véget a pusztítás a háború előtt 40 milliós lélekszámú ország területén.
Uniós pénzek Ukrajnának
A konferencia legnagyobb kérdése az volt, hogy mennyibe kerülne Ukrajna újjáépítése, illetve minderre hogyan teremtenének elő pénzt az országok.
A konferencián felszólalt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is, aki beszédében az Oroszország által indított háború okát Putyin „tévképzetében” jelölte meg, aki az EB-elnök szerint egy elbukott birodalmat kíván visszaállítani.
Von der Leyen kijelentette, hogy Ukrajna nemcsak újjáépíti magát, hanem egyben újra is gondolja, hogyan nézzen ki a szerinte „tisztább, zöldebb és modernebb” Ukrajna, ami „ennek a kegyetlen háborúnak a hagyatéka lesz”.
Az Európai Uniónak az a feladata, hogy segítsen az orosz agressziót elszenvedő országnak, így a konferencián Von der Leyen két új lépést is bejelentett, hogy a 27 tagállamot egybefogó nemzetek feletti szervezet miként segíthet az újjáépítésben.
Egyrészt beszámolt arról, hogy szerinte az utóbbi időben Ukrajna nagy lépéseket tett például a bírósági reform, az korrupció elleni harc vagy a médiaszabadság területein, amivel erős üzenetet fogalmazott meg a külföldi befektetők számára.
Másrészt bejelentette, hogy Ukrajna minden egyes EU felé tett lépése után az Európai Uniónak is egy lépést kell tennie a tagjelölt felé.
Von der Leyen emlékeztetett, hogy az EB éppen előző nap mutatta be a programját, ami 2027-ig részben finanszírozná Ukrajnát.
E finanszírozás három pillérből állna: egyrészt az EU-s költségvetés fedezné az uniós adófizetői pénzekből, másrészt az Európai Központi Bank kedvezményes hitelt adna Ukrajna számára, illetve a befagyasztott orosz pénzügyi eszközöket is az újjáépítésre szánnák.
Utóbbi kapcsán azt ígérte, az Európai Bizottság még az uniós nyári szünet előtt prezentálja a rendeletjavaslatát, hogy ez miként lenne megoldható. Ugyanakkor azt már nem tette hozzá, hogy lényegében február óta vitatkoznak a tagállamok, ez miként egyeztethető össze a nemzetközi joggal. A jövő heti, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülésén így vélhetően éles viták lesznek a témában a tagállamok között.
Az EB-elnök számításai szerint 2027-ig 60 milliárd euróra van szüksége Ukrajnának, hogy a költségvetési hiányát kiegyenlítse, ezenkívül pedig további 50 milliárd euróval számol az újjáépítésre. Ezt a 110 milliárd eurót az Európai Unió biztosítaná a háborút elszenvedő országnak – Von der Leyen beszédében elmondta, ennek a 45 százalékát, azaz 50 milliárd eurót a tagállamok állnák.
Új Marshall-terv Ukrajnának
Ugyanakkor hiába tűnik soknak ez a 110 milliárd eurós támogatás, valójában ennél jóval többre van szüksége Ukrajnának, ha újjá akarják építeni az országot.
Jelenleg a Világbank becslése szerint 383 milliárd euróba kerülne Ukrajna újjáépítése, ugyanakkor ez nem számol a háború további pusztításaival, illetve az inflációval.
A végső számla tehát ennél nagyobb összeget is tartalmazhat.
Így nem véletlen, hogy mind Von der Leyen, mind a konferencián részt vevő vezetők hosszú perceket szántak felszólalásaikban a privát szektor meggyőzésére, mivel a magánszektor részvétele nélkül elképzelhetetlen annak az országnak újjáépítése, ahol csak az elmúlt másfél évben több mint 300 híd esett áldozatául a háborús pusztításnak.
Az uniós ügyekben mindig naprakész Politico ezzel foglalkozó cikke szerint az Európai Unió ugyan elsőként ígért pénzt Ukrajna újjáépítésére, de a szükséges pénznek kevesebb mint harmadát harangozták be, miközben az újjáépítés mellett az ukrán állam költségvetését és a honvédő háborút folytató hadsereg finanszírozását is ki kell segítenie a nyugati országoknak.
A lap információi szerint 2024 és 2027 között az Európai Bizottság terve szerint 50 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, ami az ország napi működtetése mellett az újjáépítést is segítheti – ebből 33 milliárdot hitel, 17 milliárdot pedig támogatás formájában kapna meg a Volodimir Zelenszkij vezette ország. Az Európai Bizottság e célra létre is hozott egy ukrán alapot.
Ezenkívül a Bizottság tárgyalásokat folytat az Európai Beruházási Bankkal, hogy további 100 milliárd eurós hitelt kaphasson Ukrajna.
Azonban más országok is beszállnának a finanszírozásba: a mostani konferencia házigazdája, az egyébként a brexitet gazdaságilag komolyan megsínylő Egyesült Királyság mellett az Egyesült Államok is kivenné a részét az építkezésből. A Rishi Sunak vezette brit kormány kedden jelentette be, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközöket Ukrajna részére biztosítaná. Míg az Egyesült Államokban a Kongresszus a napokban tárgyal ugyanebben a témában egy javaslatról, amely kétpárti támogatást élvez. Egyébként mindez egybevág a május végi G7-csúcstalálkozón vállaltakkal.
Mikorra épülhet újjá Ukrajna?
Ugyanakkor hiába az ígéretek, továbbra is kérdés, hogy Ukrajna mikor juthat hozzá ezekhez a pénzekhez, illetve hogy mikor kezdődhetne el területén az újjáépítés.
Az Európai Bizottság terve szerint Ukrajna negyedévenként kapna az EU ukrán alapjából, ha az ország teljesíti az uniós előírásokat a demokrácia, a jogállamiság és a korrupció területén, míg az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kapcsán még csak tervek vannak, konkrét lépések nélkül.
A legnagyobb kérdés ugyanakkor az, hogy a magánbefektetőket mivel és hogyan sikerül meggyőzni arról, hogy jó befektetés egy jelenleg is háborút elszenvedő ország újjáépítésében részt venni.
Ráadásul Ukrajna a háború előtt egy rendkívül korrupt országnak számított, ahol gyakran oligarchák kezében volt a hatalom, így a befektetők megszólítása nemcsak az újjáépítésben részt vevő nyugati országok és szervezetek feladata, hanem Ukrajnának is olyan törvényeket kell elfogadnia – majd ezt a gyakorlatban is megvalósítania –, ami e korrupciós kockázatokat rendkívüli mértékben csökkentené.”
Címlap fotó: Ignacio Marin / Anadolu Agency / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
