Miért küldi Orbán Viktor Brüsszelbe a Fidesz EP-listavezetőjének jelölt Varga Juditot?

„Egybehangzó sajtóhírek szerint a jövő június 9-én esedékes európai parlamenti választásokon Varga Judit igazságügyi miniszter fogja vezetni a Fidesz–KDNP EP-listáját. Megnéztük, milyen okok húzódhatnak meg a döntés mögött. Cikkünk megjelenése után Varga Judit a Magyar Nemzetnek elárulta, hogy lemond, július 31-ével távozik az igazságügyi tárca éléről.

Mint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzet értesülése szerint a 2024-es európai parlamenti választásokon Varga Judit igazságügyi miniszter fogja vezetni a Fidesz–KDNP EP-listáját. A miniszter, aki nemrég tető alá hozta az igazságügyi csomag elfogadását és a decemberi megállapodást az Európai Bizottsággal, jelenleg pedig a 2024 második felében esedékes uniós elnökség szervezésén dolgozik, ilyenformán új feladatot kap a közeljövőben. A lapnak az igazságügyi miniszter jelölésével kapcsolatban kormányzati források azt mondták:

Varga Judit már többször kinyilvánította, hogy jobboldali fordulatot vár a jövő évi EP-választásoktól, aktív szerepet fog vállalni az európai kampányban, és a konzervatív erők megerősödéséért fog dolgozni.

Összevont választás

Bő egy hónapja született meg hivatalosan is a döntés, hogy az uniós választópolgárok 2024. június 6–9. között járulhatnak az urnákhoz. Jövő júniusban mintegy négyszázmillió európai polgár lesz jogosult arra, hogy leadja szavazatát az ötévente megrendezendő voksoláson. A 27 tagállam szavazói 705 EP-képviselő személyéről döntenek a 2024–2029-es ciklusra, amivel nemcsak a parlament összetétele változik meg, hanem a végrehajtó hatalomé is. Tudniillik az uniós vezetők terjesztik fel, ki legyen az Európai Bizottság új elnöke, akinek megválasztáshoz az EP-képviselők többségének támogatására van szükség. Ezzel együtt az is kiderült, hogy

Az pedig már korábban eldőlt, hogy kormányzati javaslatra 2024-től egy napon tartják meg az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. Az összevont lebonyolítással az állam kilenc-tízmilliárd forintot spórolhat. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint az összevont választással alkotmányossági aggályok sincsenek, mert a ma hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátuma 2024 októberéig tart, és júniusban arról dönthetnek a választók, hogy 2024 októberétől 2029 októberéig kik vezessék az önkormányzatokat.

Beleillik a folyamatba

A jövő júniusi európai parlamenti választások fő esélyese a Fidesz–KDNP, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ki vezeti a kormánypártok listáját, ki lesz az arca a választási kampányban. Varga Judit jelölése logikusnak tűnik, beleillik abba a folyamatba, amely 2021 végén kezdődött, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli a Fidesz-frakció köztársasági elnöknek. Az ellenzék által macsósággal is vádolt kormánypárt így újabb cáfolatát adhatja annak, hogy nem szívesen emel nőket kulcspozícióba.

A brüsszeli Politico hírportál megkérdezett egy vezető magyar tisztségviselőt, hogy a jelöléssel Orbán Viktor célja az lehet-e, hogy bizottsági poszthoz juttassa miniszterét. A névtelenséget kérő tisztségviselő azt válaszolta, szerinte ez egy „reális forgatókönyv”. A cikk emlékeztet, hogy Varga Judit, akinek tárcájához az uniós ügyek is tartoznak, Brüsszelben jól ismert személyiség konfrontatív retorikájával, uniós intézményeket kritizáló közösségi posztjaival és a magyar miniszterelnök iránti lojalitásával. A Politico cikke azt is megjegyzi, hogy a minisztert uniós körökben Brüsszelt jól ismerő, nyelveket beszélő politikusként tartják számon, akit a viszonylag elszigetelt magyar kormány még mindig ki tud küldeni európai tisztviselőkkel tárgyalni.

Ki lesz az uniós biztos?

Magyarország jelenlegi uniós biztosa Várhelyi Olivér, aki a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős. Miután az EP-választások után az Európai Bizottság tagjai is lecserélődnek, a tagállami kormányoknak új jelölteket kell állítaniuk.

Egy évvel a választások előtt nehezen megjósolható, mekkora esélye lenne megkapni a posztot. Mindenesetre tény, hogy 2019-ben sem Várhelyi volt az első számú jelölt, hanem Trócsányi László, aki éppen Varga Judit elődje volt az igazságügyi tárca élén, csakhogy őt leszavazták az EP jogi bizottságában. A választási fiaskó azonban nem érte váratlanul Orbán Viktort, aki egyik rádióinterjújában elárulta, hogy van a fejében második, harmadik, sőt negyedik lehetőség is. Kormányzati körökben állítják, hogy az egyik lehetőség már akkor is Varga Judit volt.

Váltás az igazságügyi tárca élén

Listavezetőként Varga Judit Európai Parlamentbe jutása fixre vehető, ahogy az is, hogy ebben az esetben az ötödik Orbán-kormánynak új igazságügyi minisztere lesz. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény eléggé hosszasan taglalja az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek szerint az európai parlamenti képviselő nem lehet többek között a kormány tagja. Azaz Varga Juditnak a megválasztása után azonnal le kell mondania miniszteri tisztségéről.

Kétségtelen, hogy a korrupciós ügy másodrendű vádlottja, Völner Pál korábbi államtitkár a miniszter közvetlen munkatársa volt, aki vallomásában utalt arra, hogy Varga Judit tanúként tisztázni tudná őt. Az más kérdés, hogy ugyanígy kezdeményezte Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter, Molnár Zoltán volt miniszteri biztos, valamint Hajas Barnabás és Vízkelety Mariann egykori államtitkárok tanúkénti meghallgatását is. Ezzel együtt – állítja egy neve elhallgatását kérő politikai elemző – a Völner-ügy ráégett a miniszterre, ezért abszolút racionális döntés a miniszterelnök részéről, hogy egyik legmegbízhatóbb harcostársát inkább Brüsszelbe küldi.”

Címlap fotó: Varga Judit. Fotó: Kaszás Tamás / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.