Prigozsin zendülésének bukása után Kína támogatásáról biztosította Putyint
szerkeszto 
„Hszi Csin-ping és a kínai vezetés gondosan kivárt bármilyen kommentárral a hétvégi viharos események idején. Az Oroszországban történtekről az első hivatalos kínai megszólalás vasárnap érkezett, Jevgenyij Prigozsin zendülésének bukása után a kínai külügyminisztérium Oroszország belügyének minősítette a történteket. „Oroszország barátságos szomszédjaként és átfogó stratégiai partnereként az új korszak koordinálásában, Kína támogatja Oroszországot a nemzeti stabilitás fenntartásában és a fejlődés és jólét elérésében” – olvasható közleményükben.
A kínai vezetés nem csupán a zendülés elültét várta ki óvatosan semmitmondó közleményével, hanem még Andrej Rugyenko orosz külügyminiszter-helyettes beszámolóját is, aki vasárnap Pekingben személyesen tájékoztatta a kínai vezetést a helyzetről, így arról is, hogy a zendülést kirobbantó Prigozsin csapatai szabad elvonulása fejében önként száműzetésbe vonul Belaruszba. Rugyenko Csin Kang külügyminiszterrel egyeztetett „a kínai.orosz kapcsolatokról és a közös aggodalmak tárgyát képző nemzetközi és regionális kérdésekről” – közölte egymondatos összefoglalójában a találkozóról a kínai külügy. Amihez az orosz külügyminisztérium még hozzátette, hogy a találkozó „terezett egyeztetés” volt.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint „a kínai fél kifejezte támogatását az Oroszországi Föderáció vezetésének az országban a június 24-én történtek után kialakult helyzet stabilizálásra tett törekvései iránt, és megerősítette, hogy Oroszország egysége és további prosperitása az érdekében áll”. A kínai külügy szerint a Rugyenkót hivatalosan fogadó, vele azonos rangú kínai külügyminiszter-helyettes, Ma Csao-hszü arról biztosította partnerét, hogy Hszi és Putyin vezetése alatt a két ország közti kölcsönös bizalom és együttműködés folyamatosan erősödött. Ma ehhez még hozzátette, hogy az „összetett és elkeserítő nemzetközi helyzetben szükséges követni a két vezető között kialakult konszenzust, és időben egyeztetni, biztosítandó a stabil és hosszútávú kapcsolatot a két ország között, és megvédeni mindkét oldal közös érdekeit”.
Kína az ukrajnai háború kitörése óta óvatos politikát folytat. A nemzetközi színtéren semlegességét hangsúlyozza, ugyanakkor annak ellenére se hajlandó elítélni az orosz inváziót, hogy – már csak a Tajvanra vonatkozó területi igényeire tekintettel is – folyamatosan hangsúlyozza az országok területi sérthetetlenségének elvét. Közben vállalatai igyekeznek betölteni az orosz piacon a nyugati cégek kivonulásával keletkezett űrt, de – bár vannak arra utaló amerikai hírszerzési értesülések, hogy kisebb mennyiségben igen – jelentős mennyiségben nem nyújt hadisegélyt Oroszországnak. (Via CNN)”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
