szerkeszto 
„Június 14-én közel 600 ember vesztette életét, amikor egy migránsokat szállító hajó elsüllyedt a görög vizeken. A tragédiát követő napokban egyre többször szóba került, hogy a görög parti őrség lehet a felelős az incidensért. Ezt támasztották alá a túlélők beszámolói, és ezt harsogta az a körülbelül 200 tüntető, akik a görög rendőrség épülete elé vonultak az Athénhoz közeli Pireusz kikötőjében. A demonstrálók és a túlélők is állították, hogy a görög parti őrség hibázott,
- mivel nem sietett időben a hajó megsegítésére,
- és mert túl gyorsan kezdték vontatni a hajót, minek következtében az megbillent, majd elsüllyedt.
A hatóságok azzal védekeztek, hogy
- ők rádión felajánlották segítségüket, de a kapitány visszautasította azt,
- majd közölték, hogy ők nem vontatták a hajót. Ezt az állításukat később visszavonták, és közölték, hogy ők csak azért akarták befogni az emberekkel túltömött hajót, hogy átszálljanak rá, és felmérjék a helyzetet.
A kép azóta árnyaltabb lett: csütörtöki cikkében a BBC azt írja, hogy az általuk talált új bizonyítékok kétségbe vonják a görög parti őrség verzióját. A csatorna szerint a történet újabb adalékai számos kérdést vetnek fel azzal kapcsolatban, ahogy a görög hatóságok kezelik az ilyen katasztrófákat, illetve megjegyzik: keresték a görög parti őrséget és a kormányt is az üggyel kapcsolatban, de elutasították az interjúkérelmüket.
Mindeközben a BBC interjút készített két túlélővel, illetve olyan bírósági dokumentumokról írnak, melyek jelentős eltéréseket mutatnak a túlélők tanúvallomásai és a később egy bírónak bemutatott személyes bizonyítékok között. Egy tolmács is képbe került az ügyben, aki elmondta, hogy egy tavalyi, embercsempészetre fókuszáló nyomozás során kiderült, hogy egy másik migránscsoport mentésekor miként félemlítette meg a parti őrség az eset szemtanúit. Részletesebben:
Csendet!
A migránshajó június 14-i elsüllyedését követően a görög hatóságok őrizetbe vettek kilenc egyiptomi férfit, akik ellen emberölés és embercsempészet gyanújával vádat is emeltek. A katasztrófa két túlélője azt mondta a BBC-nek, hogy a görög hatóságok elhallgattatták és megfélemlítették a túlélőket, amikor azt állították, hogy a parti őrség lehet felelős a tragédiáért.
A görög hatóság ugyan tagadta, hogy egy kötél segítségével vontatták volna a halászhajót (ezzel együtt persze azt is, hogy miattuk történt a tragédia), de a BBC által kérdezett két túlélő szerint éppen ez történt. „Bal oldalról rögzítettek egy kötelet, mi pedig a hajó jobb oldalára mentünk, hogy meglegyen az egyensúly – mondta a csatornának az interjúban csak Muszabnak hívott férfi. – A görög hajó gyors tempója miatt viszont a miénk felborult, de még ekkor is tovább vontattak minket.”
Muszab elmondta, hogy társával két órát hánykolódtak a vízben, mielőtt a parti őrség felvette őket, és azt is közölte, hogy azért tudta, mennyi ideig voltak a hullámok között, mert az órája működött. Azt is elmondták, hogy a partra érkezésükkor Kalamatában a parti őrség emberei közölték a túlélőkkel, hogy
ha arról kérdezik őket, hogy a görög hatóságok mennyiben járultak hozzá a katasztrófához.
Muszab társa, a szintén álnéven nyilatkozó Ahmed elmondta, hogy amikor a kihallgatás során a görög hatóságot hibáztatták, akkor a helyi tisztviselő megkérte a tolmácsot, hogy mondja meg az interjúalanynak, hogy itt vége a beszélgetésnek. Ahmed megjegyezte, hogy a túlélők közül sokan hálálkodtak, hogy megmentették őket, egyesek egymásnak mondták, hogy ne is beszéljenek az incidensről, többen viszont eleve féltek megszólalni, mert attól tartottak, hogy az egyiptomiakhoz hasonlóan őket is megvádolják.
Ellentmondásos meghallgatások és koholt vádak sora
A túlélőkkel készített interjú mellett a BBC olyan, általa látott bírósági dokumentumokról is ír, melyek kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a görög hatóságok miként gyűjtötték a bizonyítékokat a bírósági meghallgatás előtt. Öt túlélőt említenek, akik első meghallgatásuk során egy szóval sem említették a vontatást, később viszont egy bíró előtt már azt magyarázták, miként mondott csődöt ez az akció.
Itt jönnek képbe a görög hatóságok által vád alá helyezett egyiptomi férfiak, akikről azt állítják, hogy egy csempészbrigád tagjai, és akiket az utastársaik azonosítottak. Az illetők életfogytiglani börtönbüntetésre számíthatnak, már amennyiben bűnösnek találják őket. Egyes túlélők azt mondták a hatóságoknak, hogy a kilenc gyanúsított közül többen is rosszul bántak a fedélzeten tartózkodókkal, másokról viszont azt mondják, hogy segíteni próbáltak rajtuk. Ahmed és Muszab azt mondták róluk, hogy a parti őrség egyszerűen arra utasította az összes túlélőt, hogy mondják ki, hogy
Muszab szerint ez nem igaz, állítása szerint a görög hatóságok
A görög Legfelsőbb Büntetőbíróság helyettes ügyésze mindeközben nyomozást folytat, a BBC viszont megjegyzi, hogy – például az ENSZ felől érkező – nemzetközi, független vizsgálatra irányuló felhívásokat eddig figyelmen kívül hagyták. Az Európai Bizottság viszont jelezte, hogy bízik a görög vizsgálatban.
A történelem ismétli önmagát
Az egyiptomiak letartóztatását a görög hatóságok a hatékony nyomozói munka példájának titulálták, amit Farzin Khavand tolmács sem hagyott szó nélkül. Khavand brit állampolgár, beszél fársziul, és 20 éve él Kalamata környékén. A BBC-nek nyilatkozva emlékeztetett: tanúja volt annak, amikor a görög parti őrség emberei még
Az eset közvetlen azután történt, hogy kimentettek 32 migránst a Földközi-tengeren, akiknek gond volt a hajójukkal. A két iránira akkor ráfogták, hogy embercsempészek, pedig ők rendre azt hajtogatták, hogy
- még tengert sem láttak, mielőtt elindultak Törökországból,
- sőt úszni sem tudnak,
- és miként a többiek: ők is úgy kerültek a hajóra, hogy kifizették a csempészeknek a tarifát.
A két vádlott közül az egyik (név szerint Sayeed) a kisfiával szállt fel a hajóra, miután a csempészek közölték vele, hogy alig két óra az út. Khavand a hajó több afgán utasával is beszélt, de amikor meglátta a vallomásaikat, akkor észrevette a változást, és úgy véli: a túlélők a görög hatóságok nyomására finomítottak a történetükön.
Az ügy végül összeomlott, és nem tárgyalták, Sayeedot pedig elengedték az őrizetből, de a tőle és fiától elkobzott 1500 eurót nem adták vissza nekik. Khavand akkor elhatározta, hogy a koholt vádak miatt többet nem hajlandó segíteni a hatóságoknak.
A BBC a Khavand által említett üggyel kapcsolatban is kereste a görög hatóságokat, de válaszra sem méltatták őket, azt a kérésüket pedig elutasították, hogy interjút készítsenek Görögország tengerészeti miniszterével, aki a parti őrséget felügyeli.
Gyors tárgyalások, megalapozatlan vádak és hosszú büntetések
Egy újonnan közzétett tanulmány szerint Görögországban az embercsempészettel vádolt migránsok tárgyalása átlagosan 37 percig tart, az átlagosan kiszabott börtönbüntetés pedig 46 év. A Zöldek/Európai Szabad Szövetség európai parlamenti képviselőcsoportja megbízásából készült tanulmány 81 pert vizsgált, melyekben 95 ember vett részt 2020 februárja és 2023 márciusa között Görögország nyolc különböző területén. Mindegyik esetben embercsempészet volt a vád.
A tanulmány szerint az ítéletek gyakran egyetlen rendőr vagy a parti őrség egy alkalmazottjának tanúvallomása alapján születtek, akik az esetek több mint háromnegyedében nem jelentek meg a bíróságon, amikor keresztkérdéseket tehettek volna fel nekik. Magyarán: a jogvédők nem szembesíthették őket a vallomásukkal, ítéletet viszont így hoztak a gyanúsítottak ügyében.”
Címlap fotó: © Fotó: AP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
