Nagy István 
Bár hétfőtől hathetes ítélkezési szünet kezdődött az Alkotmánybíróságon, szerdán mégis összeülnek az alkotmánybírák, hogy megtárgyalják Novák Katalin köztársasági elnök előzetes normakontrollra irányuló indítványát – szúrta ki az Index. Mint ismeretes, az államfő azt kifogásolja a parlament által már elfogadott beruházási törvényben, hogy a miniszter rendeleti úton eltérhet az abban foglaltaktól.
Az Országgyűlés július 4-én – 136 igen, 49 nem, illetve 9 tartózkodás mellett – fogadta el az állami építési és beruházási törvényt. A széles körű szakmai egyeztetések mellett megszületett, központosítási célokat szolgáló jogszabály szerint az abban megfogalmazott rendelkezéseket azon állami építési beruházásokra kell majd alkalmazni, amelyeknél a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás 2023. április 15-ét követően indult meg. A törvény hatálya azokra a beruházásokra terjed ki, amelyek legalább 50 százaléknyi állami forrásból valósulnak meg.
Ösztönöznék a minőségi építészetet
A törvény előterjesztője, Lázár János építési és beruházási miniszter a tervezet társadalmi vitára bocsátásakor kijelentette:
Az a célunk, hogy a minőségi építészetet ösztönözzük a bürokratikus építésügy helyett. Ugyanakkor szigorítjuk a szabályokat is, hogy ne épülhessen olyan épület, amely léptékében, stílusában nem illeszkedik a településképbe.
A tárcavezető szerint a törvény célja, hogy mind a tervezésnél, mind a kivitelezésnél erősödjön a magyar építőipari cégek helyzete. „Magyarországon magyarok dolgozzanak, a magyarok tudásából, a magyarok hasznára, magyar alapanyagból” – fogalmazott a miniszter. Az egyik legfontosabb változás a szoftveren keresztül történő épülettervezési módszertan, az úgynevezett BIM bevezetése, ami komoly kihívást jelent a szakma számára. A beruházási kerettörvény gyakorlatilag újraszabályozza az állami építési beruházásokat.
Novák szerint sérti a normahierarchiát
Novák Katalin köztársasági elnök a múlt héten előzetes normakontrollt terjesztett elő az elfogadott építési beruházási törvényről. Az államfő azzal indokolta előterjesztését, hogy
a saját szabályait sem köteles betartani a miniszter, ugyanis a törvény értelmében rendeleti úton eltérhet az abban foglaltaktól.
Az államfő álláspontja szerint az érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, valamint a sarkalatos törvények módosítását, a felhatalmazó rendelkezéseket és a korlátlan mérlegelés kizárását, az alkotmányos követelményeket, ami végső soron a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonságot okozza.
Lázár János egy Facebook-bejegyzésben reagált az államfő lépésére:
Az új, állami beruházások rendjét szabályozó törvény 32 év után végre újraszabályozza az építésre fordított közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. Több mint egy éve dolgozunk a törvényen – ez idő alatt próbálták azt jogi, politikai vagy éppen üzleti megfontolásból gáncsolni. Még ha ezek akár egyszerre is történnek, akkor is úgy gondolom – ahogy az új szabályozás elkészítésében közreműködő szakma is –, hogy jó törvényt alkottunk.
Mi az alkotmányossági vétó?
A köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott törvényt – ha azt vagy annak valamely rendelkezését Alaptörvény-ellenesnek tartja – aláírás helyett megküldi az Alkotmánybíróságnak, hogy vizsgálja meg, összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Az államfőnek ezt a lépését alkotmányossági vétónak nevezik.
Az indítványról az alkotmánybírák soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoznak.
Ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg, a parlament a törvényt az Alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja. Ha viszont a vizsgálat során nem állapítanak meg Alaptörvény-ellenességet, az államfő a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
Az Alkotmánybíróság a július 19-i teljes ülésen kezdi tárgyalni Novák Katalin indítványát.
(Borítókép: Novák Katalin 2021. június 10-én. Fotó: Gombkötő Emma / Index)
Címlap fotó: Technológia: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
