Több afro-oroszra lenne szükség a súlyos népességfogyás miatt – véli Putyin elnöki tanácsadója
Nagy István 
Nagyon kevés az afro-rusz – több kell belőlük
Oroszország a demográfiai nehézségek spiráljába süllyed, és a születési ráta új mélypontra került az ország közelmúltbeli történelmében. Ezért a Kreml-közeli szakértők a migránsbefogadási mechanizmusok kiterjesztését javasolják, főként Afrika irányából.
„Nagyon kevés afrikai származású oroszunk van” – mondta Dmitrij Poletajev akadémikus Putyin elnök Valdai Klub nevű vitafórumán. A tudós az Akadémia gazdasági előrejelzési intézetének vezető kutatója, aki szerint a drámai népességindexek azonnali döntéseket igényelnek, mert hatásaik csak lassan jelentkeznek, és törékenyek.
Az Oroszországban élő afrikaiak gyakran panaszkodnak rasszista sérelmekre és negatív megkülönböztetésre, de többségük mégis Kreml-pártibb, mint sok orosz.
A kutató adatai szerint az oroszországi afrikai diaszpóra jelenleg mintegy 35-40 ezer lelket számlál. Rájuk a köznyelv a „nyegri” kifejezést használja, amit az érintettek közül sokan sértőnek találnak és inkább az afro-rusz megnevezést kedvelik.
„Megjósolhatjuk, hogy az afrikai migránsok száma növekedni fog a klimatikus hatások és a kontinensen zajló újabb kíméletlen háborúk miatt, és szívesen választanának egy biztonságos menedéket” – mondja Poletajev akadémikus.
Hozzáteszi azt is, hogy Oroszország még nem áll készen az Afrikából érkező menekültek tömeges befogadására. Ehhez további tanulmányok, munkahelyteremtő programok, képzések és nyelvoktatás szükséges.
Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése óta kevesebb orosz gyerek születik, mint Mihail Gorbacsov idején
Az ország termékenységi rátája vagyis az egy szülőképes nőre eső gyermekek száma jelenleg 1,5, ami rosszabb, mint a szovjet idők végén. 1988-ban a mért adat (2,2 volt). Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió széthullása óta az Orosz Föderáció nem tudta reprodukálni lakosságát.
Az utolsó mérést még az összes szovjet állampolgárra számolták, a közép-ázsiai tagköztársaságokban pedig jóval magasabb a termékenységi ráta. (Kazahsztán: 3,1, Üzbegisztán: 2,9, Kirgizisztán: 3,0, Türkmenisztán:2,7.)
Az orosz statisztikai hivatal, a Rosstat adatai szerint idén január-májusban 511,7 ezer gyermek született az országban, ami 11,2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A relatív születési ráta – 8,5 gyermek/1000 nő – a második legrosszabb az ország újkori történelmében.
Ennél csak az 1999-es év volt kedvezőtlenebb, 8,3 gyermekkel 1 000 nőre vetítve.
A politika nyelvére lefordítva ez azt jelzi, hogy Putyin elnök hatalma idején az Orosz Föderáció természetes szaporulata csökkent
Az előző öt évben felhalmozódott népességcsökkenés 3,3 millió főt tesz ki. Migránsok beáramlása nélkül a negatív forgatókönyv a század végére 80 millió fővel kisebb lakosságot jelez – állítják a Demográfiai Intézet szakértői.
Becsléseik szerint a természetes fogyás és az elvándorlás következtében az ország évente akár 1,1 millió polgárt is elveszíthet. Ennek eredménye az lenne, hogy az Oroszországban élők száma 2100-ra 67,4 millióra csökkenne, ami a 19. század első felének szintje. Ezzel Oroszország népessége kisebb lenne, mint Franciaországé.
Az ukrajnai háború a nyugati adatok szerint a hadseregnek 200 ezres veszteséget okozott, és mintegy egymillió állampolgár menekülését váltotta ki az országból. Ez elkerülhetetlen hatással lesz a demográfiai folyamatokra – figyelmeztetnek a szakértők, mert a természetes népességfogyás emiatt is gyorsul, és várhatóan nőni fog a kivándorlás mértéke is.
Oroszországnak stratégiává kell emelni az afrikai migránsok befogadását és ideiglenes menedékjog felajánlását a déli irányba
Az orosz társadalomnak igen vékonyak a kapcsolódási felületei az afrikai népekkel és kultúrákkal. Ennek fő oka, hogy Oroszország nem terjeszkedett Afrika irányába, hanem inkább Közép-Ázsia érdekelte. Már 1842-ben, jóval az Egyesült Államok polgárháborúja előtt I. Miklós cár betiltotta az afrikaiak emberkereskedelmét, és kijelentette, hogy az Oroszországba érkező rabszolgákat szabaddá nyilvánítja. Azokat, akik megszegték ezt a törvényt, „per elé állítják és megbüntetik”.
Klasszikus példának legtöbbször bizonyos Abram Petrovics Gannibalt emlegetik, akit rabszolgakereskedők hoztak be az országba, és Nagy Péter cár idején nemesi rangot és tábornoki címet nyert el.
A másik közkedvelt afrikai Coretti Arle-Titz jazz-énekesnő volt, akit a cári birodalomban és a sztálini Szovjetunióban is kedveltek.
A filmvásznon is akadt példa az 1936-os ‘Cirkusz’ című zenés vígjátékban, amiben egy amerikai-szovjet házaspár kisfia szerepelt. Jim Patterson később elvégezte a Nakhimov tengerészeti akadémiát, és tiszt lett a hadiflottában. A szovjet szétesés után az USA-ba emigrált, ahol jelenleg nyomorúságban él.
A háború utáni „fesztiválgyerekek”
Amikor az afrikai nemzetek sorra függetlenedtek a gyarmatosítástól, legtöbbjük a Szovjetunió felé fordult, ahol ösztöndíjakat ajánlottak az afrikai fiataloknak. Számuk akkor igen magas volt, mert 1960-1990 között körülbelül 400 000 afrikai tanult a szovjet egyetemeken, és többen ott is maradtak.
Újabb jelentős beáramlás volt az 1957-ben moszkvai Világifjúsági Találkozó (VIT), és az akkor szövődött rövid intim kapcsolatok gyümölcseit fesztiválgyerekeknek nevezték el, mert apjuk többnyire ismeretlen maradt.
Poletajev szerint a kulturális eltérések fontosak, de nem döntőek
Szerinte az afrikaiak beilleszkedése az orosz társadalomba nem lesz nehéz, ha a többség a megfelelő toleranciát mutatja. Példaként hozza fel az Oroszországban élő számos más etnikumot, akiknek kielégítő a viszonya a többségi társadalommal.
A tudós kijelentései az oroszországi demográfiai helyzet további romlásának hátterében születtek, amely a világjárvány rekordhalálozása után a születési ráta újabb csökkenésével szembesült.
Címlap fotó: Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
