A szélsőjobboldal erősödése miatt áll a bál a német kereszténydemokratáknál
szerkeszto 
„A jobbközép-konzervatív CDU pártelnöke, Friedrich Merz egy interjú során úgy fogalmazott, hogy ugyan uniós, szövetségi és tartományi szinten nem, de annál alacsonyabb szinten el tudná képzelni, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschlanddal (AfD) együttműködne pártja. Szavai még a pártján belül is botrányt okoztak, amiért a politikai karanténban lévő pártot szalonképessé tenné, emiatt már másnap visszakozott kijelentéseitől. De miért merült fel Merz fejében a CDU és az AfD közötti együttműködés, és miért kellett visszavonnia a véleményét?
A ZDF-nek adott interjút az egykor Angela Merkel által irányított jobbközép-kereszténydemokrata CDU elnöke, Friedrich Merz, ahol a pártot a Merkel-éra után inkább jobbra toló pártelnök az utóbbi időben rendkívül megerősödő szélsőjobboldali Alternative für Deutschlanddal (Alternatíva Németországért, AfD) való lehetséges együttműködésről is beszélt.
Az eddig a többi párt által politikai karanténban tartott szélsőjobboldali párt az utóbbi időben több helyen is győzelmeket ért el Németországban – megszerezték első polgármesteri széküket, ahogy egy járásban is a jelöltjük lett a vezető.
Ezeket az eredményeket Merz úgy értékelte, hogy demokratikus választásokon választották ki az AfD színeiben induló politikusokat, és ugyan hozzátette, hogy európai uniós, szövetségi vagy tartományi szinten kizárja az AfD-vel való együttműködést, de a helyi politika más, és az ottani politikusoknak mindent meg kell tenni, hogy közvetlen környzetüket, a kerületüket vagy a városukat közösen együtt szebbé tegyék.
Emellett Merz azt is kijelentette, hogy a politikai karantén sosem oldott meg problémákat, és ugyan csak helyi szinten, de az együttműködést nem zárta ki az AfD-vel,
sőt, még akár úgy is lehet venni szavait, hogy felszólította a helyi CDU-sokat, mindent tegyenek meg, hogy minél több eredményt érjenek el – akár úgy, hogy a helyi szinten választott képviselők a hitleri Harmadik Birodalom emléke miatt tabunak számító szélsőjobboldallal együttműködjenek.
Nem meglepő módon ez teljesen más hangnem, mint amit akár elődei, párttársai vagy más pártok képviselői vallanak a Tino Chrupalla és Alice Weidel kettőse által vezetett pártról.
Még a helyi CDU-elnök sem ért egyet Merzcel
Merzet sok kritika érte nyilatkozata miatt, emiatt az interjúban elhangzott olyan gondolatai elsiklottak, hogy például támogatja a párttársa által nemrég felvetett ötletet az illegális migráció visszaszorítása érdekében, vagy amikor arról értekezett, az AfD növekedését vissza kell szorítani – a hogyan helyett arról beszélt, hogy szerinte a párt magától vissza fog esni.
Először a párt berlini főpolgármestere, Kai Wegner reagált Merz nyilatkozatára, aki Twitterén azt írta, az AfD politikája csak ellenkezésen és megosztottságon alapul, amivel szerinte egy kereszténydemokrata párt nem tudhat együttműködni, és nem is szabad együttműködnie, de ugyanúgy a párt bundestagbeli házelnökhelyettese, Yvonne Magwas is kemény véleményt fogalmazott meg:
Legyen szó helyi tanácsról vagy a Bundestagról, a szélsőjobboldal szélsőjobboldali marad. Kereszténydemokratáknak a szélsőjobboldaliak mindig ellenségek!
Míg Markus Söder, a CDU-val szövetségi szinten mindig közösen induló, kizárólag Bajorországban működő CSU elnöke is erősen nyilatkozott: „A nem nemet jelent. Nem lehet szó relativizálásról vagy enyhítésről” – fogalmazott, majd hozzátette, pártja, a CSU számára az AfD-vel való bármilyen nemű együttműködés elfogadhatatlan.
Miközben Merz a thüringiai CDU-val és a helyi AfD-vel való lehetséges együttműködésről beszélt,
a helyi CDU vezetője, Mario Voigt kijelentette, helyi szinten pártja nem fog együttműködni a szélsőjobboldali párttal,
és az AfD-ről szóló vita nem segít az ország problémáin – véli az áprilisban a 2019-es EP-választások kampánya kapcsán lehetséges korrupciós botrányba keveredett politikus.
Azonban így is voltak olyanok, akik megengedőbbek voltak a pártvezérrel. A szintén a thüringiai CDU-val politizáló, egyben a közel 13 ezres lélekszámú Waltershausen polgármestere, Michael Brychcy úgy fogalmazott, szerinte a CDU-nak árt, ha kijelentik, nem működnek együtt a szélsőjobboldali párttal,
mivel minél tovább mondjuk, hogy nem beszélünk velük, annál több ember fog makacsságból az AfD-re szavazni
– fogalmazott Brychcy, aki szerint a párthoz pragmatikusan kell állni, és szerinte helyi szinten már amúgy is van együttműködés köztük, mivel másképp nem is működhetne a város. Sőt, azt is hozzátette, nem minden AfD-s fasiszta, majd hangsúlyozta: jobboldali szélsőségesekkel ő amúgy sem dolgozik együtt.
Azonban a történet itt nem állt meg, és Merz a következő nap arról írt közösségi oldalán, hogy ő valóban sosem mondta, hogy a CDU és az AfD együttműködne helyi szinten.
Szövetségkeresés és párton belüli harcok
Egyébként Merz az elmúlt fél évben sokszor beszélt már arról, hogy a 2025-ös szövetségi választások után kivel szövetkezne pártelnökként – és potenciális kancellárjelöltként –, ha a CDU szerezné meg a legtöbb szavazatot: először még az ökobaloldali Zöldeket nevezte meg mint kívánt koalíciós partnert, majd nyár közepén már a legnagyobb ellenfelének hívta a második legnagyobb kormánypártot.
Merz ugyanis arra készül, hogy az uniópártoknak is nevezett CDU/CSU pártszövetség a következő szövetségi választások után visszakerül a hatalomba – a kérdés, hogy mindezt az ő vezényletével kívánja-e elérni a közvélemény-kutatásokat vezető párt.
Mint korábban beszámoltunk róla, Merz pozíciója a párt élén egyáltalán nem biztos, hiszen a korábban legnagyobb Merkel-kritikusnak számító politikus hosszú, 2006-tól tartó szünet után tért vissza aktív politikusnak pártelnökként 2022-ben, ugyanakkor a kritikusai szerint túl jobboldali Merz előtte 2018-ban és 2021-ben is alulmaradt a pártelnökválasztáson a mérsékelt CDU-s jelöltekkel szemben.
Merz helyzete már csak a párton belüli moderáltak és konzervatívak közötti ellentétek miatt sem áll teljesen stabil alapokon, hiszen hiába vezetik a közvélemény-kutatásokat, ez a pártelnök helyett leginkább a közlekedésilámpa-koalíciónak is nevezett SPD–Zöldek–FDP-kormány körüli folyamatos botrányoknak köszönhető. Emellett a kormánypártok gyengülésén a CDU helyett leginkább az AfD profitál, amiért többen is kritikát fogalmaznak meg vele szemben a pártból.
Párton belüli gyenge pozíciója miatt pedig nemrég egy törtető CDU-s politikus, Hendrik Wüst bejelentette, ő szeretne az uniópártok kancellárjelöltje lenni
– Wüst kijelentette, Merz kancellárjelöltsége nem magától értetődik, majd felszólította az erről döntő delegáltakat, hogy a szavazás során vegyék figyelembe őt is. Az Észak-Rajna–Vesztfáliában miniszterelnöki posztot betöltő Wüst a Merz-nyilatkozat miatt egyébként hallgat – annak ellenére, hogy Twitterre posztol, a sajtómegkeresésekre szabadsága okán nem válaszol.
Emellett szintén lehetséges kancellárjelölt-aspiráns a CSU-vezér Markus Söder, akinek a jelöltsége már a legutóbbi, 2021-es választáson is felmerült, akkor azonban, látván az egykori Merkel-párt folyamatos gyengülését és Olaf Scholz felemelkedését, a vereséget inkább udvariasan átengedte a CDU akkori pártelnökének, Armin Laschetnek.
Merz mostani nyilatkozatával, majd a „nem úgy értettem”-kártya kijátszásával rendkívül árt saját támogatottságának – mind a párton belül és mind szavazói tekintetben.
Ugyanis 2022-t megelőzően Merz azért bukott el mindig a pártelnökválasztáson, mert a delegáltak attól tartottak, hogy túlzottan jobbra tolná a pártot,
így a mostani kijelentésére a többnyire moderáltabb politikusokból álló delegáltak bőven emlékezhetnek akkor, amikor az uniópártok kancellárjelöltjéről döntenek.”
Címlap fotó: Mario Voigt 2022. október 3-án© Fotó Bodo Schackow / picture alliance / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István