A koronavírus tette újra vonzóvá a kertművelést

Géczi Tibor Csepelről érkezett a konferenciára. Szülei hagyományát vitte tovább a kertműveléssel, 80 négyzetméteres konyhakertet művel, amelyhez gyümölcsfák is tartoznak. – A kertünkkel az önellátásunkat segítjük – mondta. – Hamar megtanultuk, hogy a kitartás a kertész egyik legfontosabb erénye, mert az időjárás szélsőségei gyakran nem várt helyzetet teremtenek.
Lovas Katalin kertész szak­író, újságíró, elsősorban kertbarátként vett részt a háromnapos rendezvényen. A mediterrán és szubtrópusi növények rajongója és Kaposváron leginkább a növényvédelemmel kapcsolatos előadások érdekelték. – Napjainkban rengeteget változik a környezetünk és nekünk kertészeknek az a feladatunk, hogy ezt a környezetet megóvjuk, vagy javítsuk – mondta.

Dávid János, egyetemi docens, a Deseda Tájvédelemért és Fejlesztéséért Egyesület elnöke előadásában az új irányzatokra hívta fel a figyelmet a csemege- és borszőlőtermesztésben. – A csemegeszőlő-termesztésben újdonságként jelennek meg azok a fajták, amelyek külföldről kerülnek be hozzánk. Nálunk nem olyan nagy a választék. Oroszországban, Ukrajnában folyamatos a nemesítés, rengeteg hidegnek, betegségeknek ellenálló fajtájuk van, ezek előbb-utóbb növelik a választékot nálunk is és a termésmennyiséget is. Van közöttük olyan fajta is, amelyik minimális permetezést igényel, vagy anélkül is nevelhető. A borszőlőkre hegyeztek ki rezisztens fajtákat, ezek között már vannak permetezésmentes fajták, amelyek jó minőségű borokat, akár bioborokat is adhatnak – mondta Dávid János, aki arra buzdította a hallgatóságot, hogy próbálják ki az új fajtákat bátran, hiszen pénzt, munkaerőt kímélő és környezetet nem szennyező hatást is kiválthatnak.

A Labant Attila, a Somogy Vármegyei Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi kamara elnöke a növényvédelem technológiai újdonságairól és a jogi aktualitásokról tartott előadást. – A jogszabályok folyamatosan változnak és van a növényvédő szereknek egy olyan felhasználói köre, a kiskerti felhasználók, akiket a növényorvosi kamara közvetlenül nem ér el. Ebben óriási feladat hárul a kertbarát körökre – mondta az előadó. – Hazánkban a két­ezres évekre harmadára csökkent a kiskertek száma, ám a Covid-időszak megváltoztatta az emberek gondolkodását, egyre többen próbálkoznak a háztáji termeléssel.

Válaszokat keresnek az átalakuló időjárás kihívásaira

A kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége évente egyszer egy vidéki városban tartja a három napos továbbképzését. Kaposvárra azért esett a választás, mert úgy látják, hogy ez egy dinamikusan fejlődő város. – Az a cél, hogy a résztvevők megismerjék és tovább adják mindazt a tudást – technológiai fejlődésről, az időjárás okozta problémák megoldásáról –, amelyet az előadóink megosztanak – mondta András Károly, kertészmérnök. a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke. – A konferencia azonban nemcsak a szigorú szakmaiságról, hanem a baráti kapcsolatok elmélyítéséről, a kötetlen tapasztalatcseréről is szól. A résztvevők Kaposvárt és környékét is megismerhették a három nap során. ”

Címlap fotó: Bujdosó Mária a Tócóskerti közösségi kert vezetője és családja mesél nekünk a termésekről. Fotó: KISS ANNAMARIE
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.