Kós Zoltán 
A hadsereg lehet a fiatalok közössége
„„Minden embernek javára válik a katonaság” – hangsúlyozta A békéhez erő kell című beszélgetésen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Tranzit politikai fesztiválon, Tihanyban, augusztus 25-én, pénteken.
„Szerintem egyrészt minden férfinak – talán minden embernek, de az biztos, hogy minden férfinak – javára válik a katonaság: struktúrát ad, a gondolkodást pedig olyan irányba állítja, amely nem azonos az egyén minden áron való érvényesülésével. A napjainkban hódító nézet teljesen lenevel minket arról, hogy közösségben, együtt tevékenykedjünk, miközben én azt tapasztalom aktívan a haderő körül mozgó emberként, illetve amikor csak egy egyszerű, rendfokozat nélküli közhonvéd voltam a rendszerben, hogy elképesztő igény van erre a fiatalokban. Abban a században, amibe annak idején bevonultam, családi hagyományok folytatásaként érkeztek a legtöbben, a társaim zöme valóban szerette volna megélni a katonaság által kínált élményeket. A mai fiatalok is közösségre vágynak, a hadsereg pedig olyan összetartó közösséget, értelmes és nemes célt kínál, amely összeköti azokat, akik ezt a fajta fontosságot keresik az életben” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Hozzátette: mindenki eljut egy ponton oda, hogy ha „megnézi a száz-tizenkettedik TikTok-videót ma, az valószínűleg sem a saját, sem a közösségem célját nem szolgálja, ugyan jól esik és természetesen addiktív. Az olyan közösségekbe kerülve, mint amilyen a katonaság, azonban rögtön megérzi mindenki az együtt-cselekvés élményét; az intézmény kinyitja az érdeklődését egy csomó újdonságra is, idővel pedig már konkrét dolgokat is megtanul. Nem utolsó sorban önmagát – valamilyen alapszinten – megvédeni.”
A honvédelmi miniszter leszögezte, hogy a honvédség kötelékében eltöltött idő identitásformáló erővel bír: a kiképzett katona pedig már „tényezőnek” számít, és megbecsült tagja egy közösségnek.
„Nagyon sokat kínál a haderő. Alig tudok még egy olyan közösséget mondani, ami ennyire komplex módon a lelket, a testet, a történetünket, a célunkat érintő módon szólítja meg az egyént” – magyarázta. A tárcavezető arról is beszélt, hogy egy komoly haderő csak olyan háttérbázissal képzelhető el, ami a szuverenitását is biztosítja.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf előadásában hangsúlyozta: a másfél éve kirobbant orosz-ukrán háború jelentős mértékben árnyalja a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program jelentőségét, a haderő modernizációját-átalakítását pedig – egyebek mellett – az idejekorán megkötött szerződések, a nemzeti védelmi ipari kapacitások komoly gazdaságfejlesztési szempontként jellemzett létrehozása és a széleskörű stratégiai tervezés biztosítja. A folyamat során a szárazföldi erők és a légierő is megújul, változnak az egyéni felszerelések, új képességek kialakítására nyílik lehetőség. A szervezeti átalakulásért a honvédelmi nevelés erősítése, a területvédelmi erők fejlesztése, az aktív toborzókampány folytatása felel.
„A katonaság határozott előnye, hogy valóban megtanítja az embert fókuszálni a feladatra, és megérteti-megtanítja, hogy milyen azt teljes egészében elvégezni. Az a jó a katonaságban, hogy nem tudod félig megcsinálni a melót. Például vegyivédelmisként nem tudsz csak félig megtisztítani egy szennyezett terepszakaszt, majd úgy visszamenni, hogy »ez ennyi, jó lesz így«. Ezt nem teheted meg. Nem tudsz egy pontonhidat csak félig, a folyó közepéig megépíteni. Ezt nem lehet megtenni. Nem lehet az ellenfeledet csak félig leküzdeni. A feladatokat vagy elvégezzük vagy nem, nincs köztes út. Ez a neoliberális világából, a »szent« piac világából teljes mértékben hiányzik. Maguk a multis szocializációjú emberek mondják el: ők igazából csak egy dolgot szoktak megtanulni a multinacionális vállalatoknál, ez pedig az, hogy miként lehet a felelősséget áthárítani, megúszni a feladatot, újabb határidőket kapni” – ezt már a beszélgetés másik résztvevője, Böszörményi-Nagy Gergely, a kezdő vállalkozások felkarolásával foglalkozó Design Terminal innovációs ügynökség vezetője, a Brain Bar évenkénti technológiai-közéleti fesztivál alapítója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke mondta.
„A laktanya a normalitás egyfajta enklávéja lett” – tette hozzá a vállalkozó, aki az év elején állt tartalékos katonának.
Erre válaszolva Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, hogy a „neoliberális doktrínával teljesen ellentétes” a parancs fogalma, amelyet mostanra sokan valamiféle rettenetes béklyónak éreznek, holott a katonaság rendszerének, számos okból előremutató és szervező alapja, „amely a bonyolult, komplex világot olyan darabokra szeli, amelyek katonai logika szerint értelmezhetőek és végrehajthatóak”. ”
Címlap fotó: Szakál Szebáld
Eredeti írás: Navarrai Mészáros Márton
About the Author
