Óriási bejelentés érkezett Varga Mihálytól: belenyúlhatnak a jegybanktörvénybe
szerkeszto 
„A jegybank veszteségét nem az adóbevételekből kell pótolni, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből – írta Facebook-posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter. A jegybank hiába ért el rekordnyereséget a gyenge forinton, soha nem látott mértékű, 402 milliárdos veszteséggel zárta az elmúlt évet. A piaci folyamatok alapján az idén a 2000 milliárdot is megközelítheti a jegybank mínusza.
„Az Európai Központi Bank elfogadta a kormány javaslatát a magyar jegybanktörvény módosítására” – tájékoztatott erről Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-posztjában. A tárcavezető azt is kiemelte:
Ennek lényege, hogy a jegybank veszteségét – nemzetközi példák alapján – nem az adóbevételekből kell pótolni, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, tavaly hiába ért el rekordnyereséget a gyenge forinton, soha nem látott mértékű, 402 milliárdos veszteséggel zárta az elmúlt évet az MNB. A folyamatok alapján az idén a 2000 milliárdot is megközelítheti a jegybank mínusza, ami azt jelenti, hogy a költségvetésnek több éven keresztül kellene a GDP 0,5 százalékát az MNB veszteségrendezésére fordítania. Tehát azért kellett a kormánynak az Európai Központi Bankhoz fordulnia, hogy ezt a veszteséget a további évben az MNB nyereségéből lehessen finanszírozni.
Rendre nyereséges volt az MNB
A megelőző évi 57,1 milliárd forint után tavaly 402 milliárd forintos veszteséggel zárt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derült ki az éves jelentésből. A jegybank mérlegfőösszege 6,7 százalékkal 28 061 milliárd forintra nőtt az elmúlt évben.
A nemzeti bank értékelése szerint a kibővült mérlegben a folytatódó kamatemelések hatására a bankrendszer többletlikviditásának lekötése a kamatráfordítások jelentős növekedésével járt. Ezért a kamat- és kamatjellegű veszteség az év során gyorsuló ütemben emelkedett, amit a korábbi időszakokhoz képest magasabb árfolyamnyereség csak részben ellensúlyozott. A számok nyelvére lefordítva:
AZ MNB NETTÓ KAMAT- ÉS KAMATJELLEGŰ VESZTESÉGE A 2021. ÉVI 72,6 MILLIÁRDOS MÍNUSZT KÖVETŐEN TAVALY MÁR 1062,3 MILLIÁRD FORINTRA RÚGOTT
– ennek 91 százaléka forintrelációban keletkezett.
A jegybanki kamatemelések idején a bankok lekötött pénzeire az MNB 962,4 milliárd forintot költött a 2021-es 158 milliárd után. A korábbi részletes elemzésünkben úgy fogalmaztunk, hogy korábban több évben is – 2014, 2019, 2020 – rendkívül büszke volt a jegybank arra, hogy mekkora nyeresége van, miközben a számok azt mutatták, az MNB profitja jórészt a forint gyengülésének volt köszönhető. Idén azonban hiába nőtt ismét a forint árfolyamának gyengülése miatt a devizaváltásból származó nyereség, a 797,7 milliárdos árfolyameredmény csak szépségtapasz tudott lenni a kamateredmény durva romlásához képest.
Az MBN külön foglalkozott a kérdéssel
Az MNB tanulmányában külön ismertette, hogy a járvány hatásainak kezelése miatt felduzzadt jegybankmérleg és az infláció letörése érdekében szükséges magasabb kamatszint együttes hatására
A KORÁBBAN NYERESÉGES JEGYBANK VESZTESÉGESSÉ VÁLT, ÉS 2021-BEN ÉS 2022-BEN KOMOLY MíNUSZT TERMELT.
Emlékeztettek arra, hogy a jogszabályok szerint a jegybank tőkeellátottságát a költségvetésnek feltőkésítés útján biztosítania kell, a tavalyi törvénymódosítás eredményeként azonban 2023-ban még nincs szükség ilyen térítésre. A jegybank eredménytartaléka pedig csak részben fedezte a tavalyi évi mintegy 400 milliárd forintos veszteségét, a saját tőke részét képező – lényegében a piaci árfolyamon nyilvántartott devizatartalékból származó – kiegyenlítési tartalékok jelentős szintje még pozitív tartományban tartotta a jegybank saját tőkéjét. Ezért 2023-ban még nem volt szükség a jogszabályban rögzített költségvetési feltőkésítésre.
A jelenlegi várakozások és technikai feltételezések mellett ugyanakkor az idei év végén a jegybank saját tőkéje negatívba fordul, ami 2024-ben költségvetési térítést tehet szükségessé – ennek hatása azonban időben elnyújtva jelentkezik. A tanulmányukban arra is kitérnek, hogy a hatályos jogszabály értelmében amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetésnek kell öt éven belül, évente egyenlő részletben megtérítenie. Erre nyújt megoldást a hétfői bejelentés.
A jegybank szerint a negatív eredmény a stabilizáció ára: az infláció markánsan megemelkedett, ikerdeficit-helyzet alakult ki, az ország sérülékenysége nőtt, piacainkon jelentősen megugrott a volatilitás. „Az MNB erre a helyzetre a kamatkondíciók erőteljes szigorításával reagált. Ma már nagyban látszanak ennek a szigorításnak az eredményei. A jegybank a negatív piaci hangulatban is sikeresen stabilizálta a pénzpiaci folyamatokat, a forint jelentős mértékben erősödött 2022. október óta” – írták korábban az MNB szakemberei.”
Címlap fotó: Index Gazdaság
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
