szerkeszto 
„Az ukrán különleges erők komoly profizmusra tettek szert az oroszokkal vívott fegyveres konfliktusban, néhányan ugyanakkor még közülük is kontraproduktívnak tartják a működésüket.
A művelet egy hónapig tartott. Jevhen Junakovot, a Harkivi területen található Velikij Burluk polgármesterét úgy azonosították, hogy együttműködik az oroszokkal. „Kaukázus”, a különleges erők parancsnoka és helyi tisztek egy csoportja kapott megbízást a feladatra. Emberei napokig figyelték célpontjukat: mikor, hol vásárol; mikor és hol mozog. Miután a távolból felrobbantották a bombát, a megszállt területen belüli biztonságos házakba húzódtak be. A csoport csak hetekkel később, a város felszabadítása után tért vissza az ukrán ellenőrzés alatt álló területre. Junakov holttestét sohasem találták meg – írja riportjában a The Economist.
A 18 hónapja tartó háború alatt többtucatnyi, Junakovhoz hasonló ember vált a megszállt Ukrajna területén és Oroszországon belül is műveletek célpontjává. Lelőtték, felrobbantották, felakasztották, sőt esetenként hamisított pálinkával megmérgezték őket. Ukrajna szűkszavúan nyilatkozik a merényletekben való részvételéről. Azonban kevesen kételkednek abban, hogy biztonsági szolgálataik hajtották ezeket végre. Maguk az ügynökségek is tesznek célzásokat.
„Bárki, aki elárulja Ukrajnát, ukránokra lő, vagy rakétákat lő ki ukránokra, meg kell értenie, hogy figyelik, és bíróság elé fogják állítani” – mondja Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) egyik tisztje. Egy júliusi interjúban főnöke, Kirill Budanov tábornok még tovább ment:
Ha azt kérdezi, hogy a Moszad egy változatát hozzuk-e majd létre, nincs rá szükségünk. Az már létezik.
Az izraeli kémügynökség említése felbátorítja az igazságra vágyó ukránokat. Valójában a politikai merényletek eredete egyre közelebb van otthonunkhoz. A Moszad sok mindent a szovjet korszak titkos rendőrségétől és annak alapítójától, Pavel Szudoplatovtól tanult, aki a megszállt dél-ukrajnai Melitopolban született. A történelem fintora, hogy Szudoplatov az 1930-as években ukrán nacionalista csoportokba szivárgott be, és személyesen robbantotta fel egyik vezetőjüket egy csokoládédobozba rejtett bombával. 1940-ben ő szervezte meg Lev Trockij meggyilkolását is.
A modern Ukrajnában a merényletek legalább 2015-ig nyúlnak vissza, amikor a belbiztonsági szolgálat (SZBU) új szervet hozott létre, miután Oroszország elfoglalta a Krímet és a keleti Donbasz régiót. Az elit ötödik kémelhárítási igazgatóság szabotázsokra szakosodott, az invázióra válaszul. Később az eufemisztikusan „nedves munkának” nevezett tevékenységre összpontosított.
Likvidálni kell a terroristákat
Valentin Nalivajcsenko, aki akkoriban az SZBU-t vezette, azt mondja, hogy a váltás akkor következett be, amikor Ukrajna akkori vezetői úgy döntöttek, hogy a kollaboránsok bebörtönzése nem elég. A börtönök zsúfolásig megteltek, de keveseket rettentettek el.
Vonakodva arra a következtetésre jutottunk, hogy a terroristákat likvidálnunk kell
– mondja.
Az igazgatóság egy volt tisztje hasonlóan fogalmaz: „Háborút kellett vívnunk velük”. 2015-ben és 2016-ban az igazgatóságnak köze volt az oroszok által támogatott kulcsfontosságú parancsnokok meggyilkolásához a Donbaszban. Köztük volt Mihail Tolsztyih, más néven „Givi”, akit rakétatámadásban öltek meg; Arszen Pavlov, más néven „Motorola”, akit egy liftben robbantottak fel; és Alekszandr Zaharcsenko, akit egy étteremben szintén felrobbantottak.
Hírszerzési bennfentesek szerint az SZBU ötödik igazgatósága központi szerepet játszik az oroszellenes műveletekben. Az SZBU mérete és költségvetése – amely ötször nagyobb, mint a HUR-é – azt eredményezi, hogy a legkifinomultabb munkákat tudták végrehajtani, például 2022 októberében az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő kercsi híd felrobbantását. Mások azonban a HUR szerepét hangsúlyozzák, annak titkos hálózataival és a háború alatt megnövekedett jelentőségével.
Mi vagyunk a fehérgallérosok
– ragaszkodik hozzá egy SZBU-s forrás.
Egy másik, egyre fontosabb szereplő a megszállt Ukrajnában a különleges műveleti erők (SSO). Ez egy viszonylag új csoport, amely a Rukh Oporut (Ellenállási Mozgalom), Ukrajna partizánjait koordinálja. A harkivi hadművelet például az SSO műve volt. Denisz Jaroszlavszkij, az SSO egyik tisztje szerint a szolgálat most több jogosítványt kér magának, hogy Oroszországon belül is folytathassanak műveleteket. Ennek az ukrán hírszerző közösségben nem mindenhol örülnek.
Az ukrán elnök engedélyezi a legvitatottabb műveleteket, bár más döntéseket delegálnak. Egy magas szintű, a műveleteket ismerő kormányzati forrás nem hajlandó a részletekről beszélni:
Fontos, hogy ne kommentáljuk az ilyen műveleteket, sőt ne is gondoljunk rájuk.
Azt azonban elmondja, hogy Volodimir Zelenszkij egyértelmű utasítást adott arra, hogy kerüljék a járulékos károkat a civilek körében. „Az elnök ezt az utasítást formálisan, esetenként kiabálva közli az emberekkel.” Ukrajnának gondosan meg kellett választania a célpontokat, teszi hozzá a forrás, bár lehet, hogy „nem mindig” tette ezt meg.
Az ukrán vezetés októberben került górcső alá, amikor a The New York Times arról számolt be, hogy az amerikai kormány az ukránokat hibáztatja egy autóbomba miatt, amely megölte Darja Duginát, Alekszander Dugin nacionalista filozófus lányát. Ez kiélezte az ukrán hírszerzésen belüli, már amúgy is élénk belső vitát. Nem volt világos, hogy Duginát akarták megölni, egyes jelentések szerint autót cserélt az apjával.
A titkosszolgák közül sem mindenki ért egyet az akciókkal
A középszintű propagandistákat célzó műveletek sorozata azonban olyan tendenciát mutatott, amellyel a lap által megkérdezett bennfentesek közül kevesen voltak elégedettek. „Ezek marginális dolgok” – mondja az egyik forrás a kémelhárításnál. „Kényelmetlenül érzem magam tőle.” Az SZBU ötödik igazgatóságának egykori tisztje szerint a műveletek célja inkább az volt, hogy lenyűgözzék az elnököt, mintsem hogy közelebb hozzák a győzelmet.
A bohócok, prostituáltak és tréfamesterek állandóan ott vannak az orosz kormány körül. Öld meg az egyiküket, és egy másik jelenik meg a helyén
– mondja.
A volt kém azt mondja, aggódik amiatt, hogy az ukrán merényletkampányt inkább az impulzusok, mint a logika vezérli. Szerinte a gyilkosságok némelyikének hasznos pszichológiai szerepe van: a háborús bűnök árának és az egyszerű ukránok lelkivilágának emelése. „Minden bizonnyal” ez volt a helyzet Sztanyiszlav Rzsickij, egy volt tengeralattjáró-parancsnok esetében, akiről úgy vélik, hogy ő lőtte ki azokat a rakétákat, amelyek 2022 júliusában 38 ukránnal végeztek Vinnyicében. Egy évvel később lelőtték, miközben az oroszországi Krasznodarban egy parkban kocogott. Más műveletek azonban a stratégia hiányára utaltak. A források, a módszerek és az Oroszországba történő ukrán beszivárgás mértékének leleplezését kockáztatják.
A biztonsági szolgálatainknak nem kell megtenniük dolgokat csak azért, mert megtehetik
− fogalmazott a forrás.
Andrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna elkerüli az általa „vak terrornak” nevezett cselekményeket. Szerinte a cél „nem az ellenség megijesztése”, hanem „a megszállt ukrán területekről való kiszorítása”. Az ukrán kémek azonban továbbra is „azonosítanák és kihasználnák az orosz pszichológiát és a sebezhetőséget”, bárhol is találják meg azokat.
Természetesen ennek a fordítottja is igaz. Az ukrán biztonsági szolgálatokba beszivárgó orosz ügynökök továbbra is nagy problémát jelentenek. Egyes bennfentesek becslése szerint ez a legnagyobb akadálya az ukrán Moszad létrehozására irányuló kísérleteknek. Az SZBU belbiztonságának korábbi vezetője a gyanú árnyékában elmenekült Ukrajnából, és távollétében hazaárulás miatt folyik ellene nyomozás. A bizalom továbbra is probléma a szolgálatban, és a legkevésbé érzékeny műveletek kivételével minden műveletet kis csoportokban hajtanak végre.
Az emberek mindig a leggyengébb láncszemek. Messze ők a legkiszámíthatatlanabb részei a számításainknak
– mondja az SZBU kémelhárítója. „
Címlap fotó: Chris McGrath / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
