Brazília bizonytalankodik, hogy elfogja-e Vlagymir Putyint, ha jövőre Rióba látogat a G20-csúcsra
szerkeszto 
„Módosította korábbi, a G20 csúcson tett kijelentését a brazil elnök. Inacio Lula da Silva a csoport jövő évi, Rio de Janeirói csúcstalálkozója kapcsán korábban arról beszélt, hogy nem tartóztatják le Vlagyimir Putyint, ha Brazíliába megy.
„Nem tudom, hogy a brazil igazságszolgáltatás őrizetbe veszi-e. Az igazságszolgáltatás dönt, nem a kormány. Az igazságszolgáltatás fog dönteni.” – Lula arról is beszélt, hogy ez az ügy hatással lehet országa kapcsolatára a Nemzetközi Büntetőbírósággal – „Szeretném tudni, mégis miért vagyunk tagok, ha India nem csatlakozott, Kína nem csatlakozott, az Egyesült Államok nem csatlakozott, Oroszország nem csatlakozott. Szeretném tudni, Brazília miért csatlakozott.”
Az előzmények
Egy nappal korábban a brazil elnök határozottan közölte, hogy nem fogatja el Putyint a riói csúcson. Ezt azzal indokolta, hogy csak ő adhat ki ilyen parancsot, de most ebből visszalépett, és a brazil igazságszolgáltatásra hárította át a döntést.
Kijelentését azzal is alátámasztotta, hogy a brazilok szeretik a vendégeiket meleg fogadtatásban részesíteni, és a béke légköre fontos.
Nem tudni, hogy miért módosított az álláspontján
Lula da Silva szerint Putyinnak ott kellene lennie a G20-ak 2024-es csúcstalálkozóján, együtt a BRICS-tagokkal, azaz Iránnal is. „Neki is éreznie kell a béke légkörét” – mondja az elnök.
Lula nem tért ki arra a lehetőségre, hogy a nyugati hatalmak – feltehetően – bojkottálnák az eseményt, ha azon Oroszország is megjelenik, de közben a háború még tart és a béketárgyalások nem kezdődtek meg.
Az elnök szerint több más feltörekvő gazdaság vezetője is egyetért azzal, hogy a G20-országoknak tartózkodniuk kell az ukrajnai háború megvitatásától, mivel a csúcsot eredetileg a gazdasági-társadalmi-környezeti problémák megoldására hozták létre. Ez a szemlélet rányomta a bélyegét a legutóbbi csúcsértekezletre is, amely óvatos légkörben zajlott.
A legnagyobb gazdaságokat képviselő országok közül többen, elsősorban Kína, India és Szaúd-Arábia, de Argentína és Dél-Afrika sem ítélte el Oroszország ukrajnai agresszióját, és nem született egyértelmű javaslat az ukrajnai háború befejezésére sem.
da Silva azt javasolja, hogy a kérdést az ENSZ közgyűlésének, és főként a Biztonsági Tanácsnak kell megvitatnia.
Az elnök szerint ki kell alakítani egy tárgyalásos politikát, hogy megpróbálják meggyőzni Oroszország és Ukrajna elnökét arról, hogy a háború nem megoldás.
Lula Moszkvába is elmegy jövőre
Az elnök bejelentette, hogy a BRICS-csoport 2024-es oroszországi csúcsértekezletén ő is részt fog venni.
Az elnöki nyilatkozat háttere az, hogy idén márciusban az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és munkatársa, Marija Alekszejevna Lvova-Belova ellen, azzal vádolva őket, hogy illegálisan toloncoltak át gyermekeket Ukrajnából Oroszországba.
2022-ben nyarán Mihail Mizincev, az ukrán Nemzeti Védelmi központ vezetője azt közölte, hogy az erőszakkal Oroszországba szállított ukrán gyermekek száma meghaladta 307 ezret, és ez az adat tartós növekedést mutat, vagyis a deportálások szisztematikusan zajlanak.
Brazília, a világ 120 más országához hasonlóan, amelyek ratifikálták a Római Statútumot, elviekben köteles eleget tenni a Bíróság intézkedéseinek, különös tekintettel a háborús bűnökkel gyanúsítottak elfogatóparancsaira.
Kezdetben Oroszország is részvevője volt a Bíróságnak, de 2016-ban kilépett a testületből, és azóta nem tartja magára nézve kötelezőnek a határozatokat.
Putyin több nemzetközi találkozót kihagyott, és lemondta külföldi útjait is
Szergej Lavrov külügyminisztert kellett delegálni az augusztus végi johannesburgi BRICS-csúcsra, mert Dél-Afrika elnöke nem adott garanciát arra, hogy nem fogják el az orosz vezetőt, ha oda látogat. Putyin ezt a dilemmát távolmaradásával oldotta fel.
Ugyanez történt a hétvégén zárult Új-Delhi G20 csúcson is, ahol szintén a külügyminiszter képviselte Oroszországot.
A Nemzetközi Büntető Bíróság tagjai közül – Magyarország után – eddig csak Brazília jelentette ki egyenesen, hogy adott esetben nem veszi figyelembe a testület elfogatóparancsát, vagyis nem fogja el és nem adja át a Bíróságnak a vádlottat, ha az megjelenik országa területén. Ez az álláspont most módosult, és bizonytalanná vált.”
Címlap fotó: Putyin és Lvova-Belova, 2023 február AP Photo© Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István