Az Orbán-kormány bőséges támogatása sem állította meg a magyarok fogyatkozását a Vajdaságban
szerkeszto 
„Két helyen állt, és mindkét helyen porig zúzták a piros-fehér-zöld Szabadka feliratot az észak-bácskai város bejáratánál. A piros-kék-fehér szerb színekbe öltöztetett Subotica felirat érintetlen maradt.
Az ügy pikantériája, hogy röviddel a szeptember elején, a hajnali órákban elkövetett vandál rongálás előtt épp a szerb államfő kapta meg a Szabadka díszpolgári címét. Aleksandar Vučić akkor azt mondta: támogatja a magyar nyelvű helységnévtáblák kihelyezését, magyar színekben. A városnapi beszéden kizárólag szerbül felszólaló politikus, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, dr. Pásztor Bálint a közösségi médiában – némi helyesírási hibával – magyarul ígérte: „Rövid időn belül újra állni fog! És ahányszor csak kell újra és újra!”
Orbán Viktor szövetségesének, a szerb elnöknek a szavai minden jel szerint nem csillapították a magyarellenességet Szerbiában. Pedig akkor még le sem játszották a 2:1-es vendéggyőzelemmel véget ért szerb-magyar focimeccset Belgrádban.
Az is valószínűsíthető azonban, hogy Orbán Viktor és Aleksandar Vučić „barátkozása” nélkül a Szerbiában élő magyarokat súlyosabb atrocitások érnék.
A déli szomszédnál uralkodó hangulatot egy kimondottan visszafogott és mérsékelt hetilap, a Vreme cikke illusztrálja, amelynek már a címe is üzenetértékű: A magyar turulmadár szárnyának árnyékában.
A kettős állampolgárság
A tavalyi népszámlálás összesítése alapján a legnépesebb kisebbség Szerbiában a magyar: a számuk valamelyest meghaladta a 184 ezret. Viszont a 2011-es adatokhoz képest sokkal kevesebben vannak. Kicsivel több, mint egy évtized alatt egészen pontosan 69 457 magyarral csökkent a számuk. A 38 százalékos zsugorodás nem a természetes népességfogyás következménye.
Az egykor legnagyobb magyar városban, Szabadkán, ahol a minap lerombolták a helységnévtáblákat, a magyarok hosszú idő elteltével kisebbségbe szorultak. A város 124 ezer lakosa közül 38 ezer vallotta magát szerbnek, és 37 ezer magyarnak.
Arra most ne is térjünk ki részletesebben, hogy a kettős állampolgárságot – igaz, nem elsősorban Szerbiából – olyanok is kérték, és megkapták, akiknek a felmenői között nemigen voltak magyarok. Egyszerűsített honosítási eljárással 2011 és 2020 között csaknem egymillió külföldi kapott magyar állampolgárságot. Amerikai álláspont szerint a gyorsított procedúra biztonsági kockázatait a magyar kormány többszöri amerikai kérés ellenére sem orvosolta, ezért Washington – kizárólag Magyarország esetében – szigorított a vízumkiadás szabályain.
Irány a Vajdaság
A belgrádi hetilap már említett cikke a népszámlálási adatokra hivatkozva felidézi: lehet, hogy nem sok magyar él majd a Vajdaságban, viszont az ő tulajdonukba kerülnek a földterületek, a gyárak, a szállodák vagy éppen borászatok. A történelem is élteti őket.
„Mert nem lehet feledni, nem, soha…” – írják a Nagy-Magyarország térképét megjelenítő fekete márványtáblán, amit az óbecsei katolikus templom udvarában helyeztek el nem is olyan régen. A trianoni békeszerződésre utal a Versailles, 1920, a századik évfordulót felidéző emlékmű felállítására pedig az Óbecse, 2020 felirat.
Orbán Viktor hatalomra kerülése óta, az eltelt 13 évben a magyar állam vajdasági beruházásai annyira megugrottak, hogy egyes, Óbecsén élő szerbek szerint Budapest odaadóbban törődik szomszédjukkal, „Pistával”, mint saját, szerb államuk velük – írja a Vreme.
Ezt igazolja, hogy a 2016-ban elindított határon túli gazdaságfejlesztési programok első három évében a Külgazdasági és Külügyminisztérium több mint 60 milliárd forint értékben fektetett be a Vajdaság, Kárpátalja, Erdély, a Felvidék, a Muravidék és a Drávaszög magyarlakta régióinak felvirágoztatásába, és az összeg több mint kétharmada, csaknem 42 milliárd forint a Vajdaságba került.
Vajon jó kezekbe?
A magyar állam mellett egy Mészáros Lőrinc közeli cég finanszírozza azt az óbecsei vállalkozást, amely a tervek szerint négycsillagos szállodát épít a 23 ezer fős községben – jelentette tavalyelőtt az Átlátszó. A nyertes cég egymillió eurót kapott, pedig legalább két éve nem volt bevétele, bejegyzett tőkéje pedig 1000 dinár, azaz alig háromezer forint volt. A településen egyébként már működött egy 150 fős szálloda, de bezárták – emlékeztetett a tényfeltáró portál.
Az új hotel – mondani sem kell – nem készült el határidőre, viszont a nyáron, immár az Átlátszó Vajdaság értesülése szerint, további 1,75 millió eurót kapott a munkálatokra.
„Vučić eladta a Vajdaságot Orbánnak?” – tette fel a kérdést egy újvidéki civil szervezet. A Vajdasági klub tagjai emlékeztettek, hogy a magyar tisztségviselők – köztük Szijjártó Péter külügyminiszter – „szégyenérzet nélkül” tartanak beszédeket Nagy-Magyarország térképe előtt, és egy ilyen térképpel mintázott szurkolói sálat viselt Orbán Viktor is, Aleksandar Vučić nagy barátja és politikai szövetségese, akivel „együtt rombolják a demokráciát a két szomszédos országban”.
Megtérülő beruházások?
A nyugat-vajdasági, doroszlói katolikus kegyhelyre, a Szentkútra évente több ezren zarándokolnak nemcsak a környékről, hanem Magyarországról és Horvátországból is. A közelben álló vadonatúj, márvánnyal burkolt „rendezvényközpontban” fesztiválokat és gyermekprogramokat rendeznek, népszerű együttesek lépnek fel, és itt mutatják be a legújabb mezőgazdasági gépeket is. Az épület mellett tábla hirdeti, hogy a magyar kormány beruházása.
Szintén magyar adóforintokból, 9,5 millió eurós, akkori hárommilliárd forintos támogatásból fejezték be 2018-ban a topolyai fociakadémiát és stadiont a 14 ezer lelkes kisvárosban, amelynek csapata a harmadosztályban játszott. „Csantavéri születésű vagyok, a felnőtt játékosok közül egyedül nekem magyar az anyanyelvem… Én futballozni jöttem ide, nem társalogni” – nyilatkozta két évvel később a Nemzeti Sportnak Sinkovits Dávid. A nemzetpolitika ugyan kudarcot vallott, a magyar miniszterelnök szerint azonban „csoda” történt Topolyán. Szintén a Nemzeti Sport tudósítására hivatkozott, amely azt írta, hogy egy „magyar” csapat már ott van az európai kupákban – talán egy-két magyar játékossal.
A magyar kormány pénzügyi támogatásával újították fel a szabadkai zsinagógát is, amellyel – a Vreme szerint – a magyarok a vajdasági zsidósággal szemben elkövetett „történelmi igazságtalanságokat” próbálták feledtetni.
Akik jártak a helyszínen, tanúsíthatják, hogy a szabadkai zsinagóga beltere az egyik legszebb belsőépítészeti látványosság Szerbiában – állapította meg a belgrádi hetilap tudósítója.
Tovább is van, mondjam még?
Magyar állami támogatással – a korábbi 42 milliárd forint mellett – további 371 millió euró, napi árfolyamon csaknem 143 milliárd forint érkezett a Vajdaságba csak a Prosperitati alapítvány révén. A pénzből 700 új cég nyílt, 1500 munkahelyet teremtettek, a gazdák pedig 5400 hektárral gyarapították birtokukat. Több mint 5000 traktorra és mezőgazdasági gépre ragasztották a Prosperitati matricáját annak igazolására, hogy a magyar kormány adományából származnak.
A Prosperitati közvetítésén kívül azonban más forrásokból is érkeznek magyarországi pénzek Szerbiába, de ezeknek az összegét szinte lehetetlen kideríteni – válaszolta kérdésünkre Gyurkovics Virág, az Átlátszó Vajdaság alapítója.
Álmokat kergetve
A tapintható pénz mellett mind gyakrabban jelenik meg a vajdasági magyar közösségekben a mitológiai turul, amely az Árpád nemzetség ősanyjának, Emesének az álmában megjövendölte, hogy dicső uralkodók származnak majd tőle. Az álom-jelenet miatt a születendő gyermeknek Álmos lett a neve, aki népének vezetőjévé vált. Anonymus szerint a madár „mintegy reá szállva, teherbe ejtette” Emesét.
A turulmadarak az utóbbi években gombamód szaporodnak a Vajdaságban. Felállítottak egyet a gombosi templom kertjében, Tiszakálmánfalván pedig a templom előtt. Ugyanígy sokasodnak a trianoni békeszerződés évfordulóján, minden év júniusában tartott megemlékezések. Ez sosem vidám ünnep, hiszen az ott kikényszerített békeszerződéssel az első világháború egyik veszteseként Magyarország elveszítette területei nagy részét, a többi között a Délvidéket, mai nevén a Vajdaságot. Csakhogy a történelmi ismeretek hiányában egy szerémségi helyi tisztviselő, aki állítólag a Vajdaság „legfinomabb vörösborával” kívánta meglepni Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét, azt íratta a bor címkéjére, hogy Trianon. Így a meglepetés sokkba torkollott, amit csak egy gyors palackváltással sikerült oldani.
Elszivárgó magyarok
A demográfiai trendek szerint a magyarok száma alaposan megcsappant az egykori Jugoszláviában, a mai Szerbiában. Az 1961-es népszámláláskor még csaknem 450 ezren vallották magukat magyarnak, tavaly azonban 184 ezerre zsugorodott a számuk. A legnagyobb ütemben épp abban az időszakban, az eltelt évtizedben, amikor az Orbán-kormány a legintenzívebb támogatásukba fogott. A folyamatot tehát pénzzel és turulokkal nemhogy nem sikerült lassítani, de épp ellenkezőleg, egyenesen felgyorsult.
Az asszimiláció és az alacsony születési arányszám mellett először a háború, majd a gazdasági helyzet magyarázta a szerbiai magyarság fogyatkozását, ugyanis sokan elvándoroltak az utóbbi évtizedekben. Ennek adott újabb lendületet, hogy a Szerbiában/Vajdaságban élő magyarok zöme kettős állampolgárságot kapott. Ez ugyanis megkönnyítette számukra, hogy elmeneküljenek egyre inkább elszegényedő szülőföldjükről.
A Vajdaságban a Vreme értesülései szerint több mint 200 ezren kaptak egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárságot. A népszámlálási adatokkal összevetve tehát olyanok is, akiknek nem magyar az anyanyelvük, viszont igazolni tudták, hogy felmenőik az Osztrák-Magyar Monarchia területén vagy a Horthy-érában, 1941 és 1944 között, Bácskában születtek.
Ezt nagyban magyarázza, hogy a magyar kormánykoalíciót többször is hozzásegítette a kétharmados parlamenti többséghez a kettős állampolgársággal rendelkező választók negyedmillió külhoni szavazata. Köztük azoké is, akik új állampolgárságukat kihasználva elhagyták szülőföldjüket.
De az Orbán-kormány által adományozott kettős állampolgárságnak vannak más haszonélvezői is. Nyers összehasonlítással: a balkáni háborúkban a szerbek etnikai tisztogatással próbálták meg- vagy visszaszerezni területeiket, a Vajdaság esetében a magyar kormány hajtotta a szerb politika malmára a vizet, és teremtette meg a tisztább etnikumú területek feltételeit a könnyített kettős állampolgársággal, amely lehetővé tette a magyarok elvándorlását.”
Címlap fotó: Az összetört magyar nyelvű helységnévtáblák Szabadka határában, 2023. szeptember 3-án Forrás: Facebook/@Tolnai Szabolcs© Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
