Indiában ismét felbukkant az eddig ismert egyik legveszélyesebb kórokozó, a Nipah vírus, de kell-e tőle tartani Magyarországon?
szerkeszto 
„Hat embert fertőzött meg és két halálos áldozatot követelt a Nipah vírus az elmúlt hetekben India Kerala államában, ahol 2021 után ismét felbukkant a kórokozó. A legutóbbi esetet az indiai hatóságok pénteken észlelték egy kórházi megfigyelés alatt álló 39 éves férfinál. A vírus, amely a megbetegedettek körében 70 százalék körüli halálozási rátával jár, az egyik legveszélyesebb ismert fertőző betegség, és kutatását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) prioritásként kezeli.
A mostani járványkitörés első áldozata egy 47 éves férfi volt augusztus 30-án az ország délnyugati államában; a The Hindu indiai napilap információi szerint 9 éves fia és 24 éves sógora is megfertőződött . A második, szeptember 11-én elhunyt beteg egy 40 éves férfi volt, aki egy helyi kórházban kaphatta el a vírust az első áldozattól, egy még ápolás alatt álló egészségügyi dolgozóhoz és a pénteken diagnosztizált férfihez hasonlóan.
„Bár a Nipah állandó zoonótikus kockázatot jelent azokon a területeken, ahol endemikus, nem jelent szélesebb körű fenyegetést, mert az átadódásának módja annyira korlátozott. Ez nem pandémiás potenciállal rendelkező kórokozó” – nyilatkozta a Qubitnek Ian Jones, az angliai Reading Egyetem virológus professzora, aki korábban a Conversationön írt arról, hogy szerinte nincs nagy kockázata annak, hogy a vírus világjárványt okozzon.
A keralai hatóságok a kontaktkutatás során eddig 1200 embert kapcsoltak a hat fertőzötthöz, akiket mind letesztelnek, hogy megfékezzék a járványkitörést. Az állam egészségügyi minisztere, Veena George szerint vasárnap 42, hétfőn 61 minta lett negatív. Eközben a négy, kórházban ápolt beteg közül a 9 éves gyermek állapota javulást mutatott, így lekerülhetett a lélegeztetőgépről.
„A jelenlegi járványkitörés, összességében hat fertőzöttel, nagyon hasonlónak tűnik a korábbi sporadikus esetekhez. A vírus eredetileg óhatatlanul a régióban élő [denevérek közé tartozó] repülőkutyáktól származik, de amennyire tudom, még nem találták meg a fertőzés mostani átadódási láncolatát” – válaszolta kérdésünkre Jones, aki elégségesnek tartja az eddig meghozott intézkedéseket. „Egy specialistákból álló csoportot küldtek a járvány vizsgálatára, és mivel ezek [a járványkitörések] soha nem terjednek tovább a közeli kontaktoknál, ez jelenleg elegendőnek tűnik” – írta.
Az először 1999-ben azonosított vírus az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint tipikusan légúti megbetegedésként kezdődik, ami súlyos agyvelőgyulladáshoz és 1-2 napon belül kómához vezethet. A Nipah Malajziában okozta az első jelentős járványt 1998-1999 között, ami 265 megbetegedés és 105 áldozat mellett komolyabb gazdasági károkkal is járt, mivel megfékezéséhez egymillió sertést öltek le.
A kórokozó a következő években többször felbukkant Bangladesben és India keleti részén, majd 2018-ban megjelent a nagyjából kétezer kilométerre található Keralában is. Ekkor a fertőzésben a 18 esetből 17-en vesztették életüket, és kutatók megerősítették, hogy a Nipah vírus forrásai repülőkutyák voltak.
De hogyan terjed át a kórokozó emberre? Az elmúlt két évtizedben a bangladesi Nipah járványok mindegyike denevérek által szennyezett pálmalé fogyasztáshoz volt köthető, mondta még áprilisban a Qubitnek Kemenesi Gábor, Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusa, aki február közepétől március elejéig Lanszki Zsófiával, Csorba Gáborral és Károlyi Henrikkel járt az ázsiai országban vírus- és denevérkutató expedíción. Idén a virológusok nem találtak Bangladesben Nipah vírusra pozitív mintát a vizsgált denevérkolóniáknál, de mint magyarázták, sikeresen igazolták gyors, modern molekuláris biológiai eszközökre épülő vírusfelderítő módszerük hatékonyságát.
Az elmúlt években influenza, járványos gyermekbénulás, valamint száj- és körömfájás elleni vakcinafejlesztésben résztvevő Jones úgy véli, hogy „születőben vannak a Nipah fertőzés elleni terápiás kezelések, de amíg ezek széles körben elérhetővé válnak, az aktuális megoldás az élelmiszer-higiénia és a vírusra pozitív esetek elkülönítése marad”. Jelenleg nincs jóváhagyott terápia vagy vakcina a vírus ellen, de tavaly az amerikai Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézete (NIAID) elkezdte a Moderna biotechnológiai vállalattal egy mRNS-alapú Nipah-vakcina első fázisú klinikai vizsgálatát, aminek célja, hogy igazolja az mRNA-1215 kódjelű oltás biztonságosságát.
Múlt heti hírek szerint az indiai kormány jóváhagyott egy kísérleti monoklonális antitest-terápiát a fertőzöttek kezelésére. Ebből az országban mindössze 20 dózisnyi áll rendelkezésre, és további 20 áll rendelés alatt. Az m102.4 nevű készítmény laboratóriumi kísérletek szerint képes lehet neutralizálni a vírust, és egy 2015-2016 között végzett, a Lancet Infectious Diseases folyóiratban publikált első fázisú klinikai vizsgálat szerint biztonságosan alkalmazható, de valódi klinikai hatásosságát még nem igazolták.”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István