szerkeszto 
„A botrány még szeptember elején pattant ki, amikor a havannai hatóságok bejelentették, egy emberkereskedő hálózat 17 tagját vették őrizetbe. Azzal gyanúsítják őket, hogy kubaiakat csábítottak részvételre az ukrajnai háborúba Oroszország oldalán.
Az első közlések szerint életfogytiglan vagy akár kivégzés várhat rájuk ezért a bűncselekményért. Ezzel együtt Havanna hivatalosan is jelezte, hogy nem akar részese lenni semmilyen formában a háborúnak. Ez meglepően új hang a kubai vezetés részéről, amely évtizedeken át, végig a hidegháború időszakában a Szovjetunió elkötelezett híve volt, elsősorban azért, mert élelmiszerek, energia és nyersanyagok tekintetében Moszkva jóindulatától függött. A háború kezdetén nem titkolták egyetértésüket, hogy Oroszország végre odacsap a „jenki birodalomnak”.
Szakértők már 2022 februárja után rámutattak, hogy nem volt véletlen, amikor májusban a kubai katonai attasé katonai kiképzésről tárgyalt a belorusz védelmi tárcával, majd néhány héttel később maga a kubai védelmi miniszter utazott Moszkvába tárgyalni. Emlékezetes, hogy még a 80-as években – ideológiai alapon – kubai katonák támogatták a szovjet „erőfeszítéseket”, például Angolában.
Eltérően Észak-Koreától a szegény Kuba semmivel nem tudja meghálálni a támogatást, hát legalább az ukrajnai háborúban Moszkva mellé állt – eddig. Nos, az eddigi szilárd együttműködés tartóoszlopaiban mutatkozik repedés a toborzóhálózat felszámolásával.
Nem kell a frontra menni harcolni!
A Politico hosszabb oknyomozó anyagában járt utána Kubában és orosz források megszólaltatásával, hogy miként is működik a kubai zsoldosok beszervezése és eljuttatása Oroszországba. A történet még 2022 végére nyúlik vissza, amikor egy Jelena Suvalova nevű nő a közösségi médiában olyan szigetországi, valamint már Oroszországban lévő kubaiakat környékezett meg, akik véglegesen külföldre akartak települni.
A posztban egy nő volt látható egy kubai zászlókkal borított kocsi előtt, amelyre egy nagy Z betű volt felfestve, vagyis az orosz háborút támogató jel. A szöveg pedig
egyéves szerződést kínált az orosz hadsereggel, amely segít a nyelvi nehézségek leküzdésében is, és rövid időn belül orosz állampolgársággal kecsegtetett.
Aláírás után jár 2000 dollár, majd pedig a havi fizetés 2100 dollár. Ez azért roppant vonzó a kubaiak számára, mert a karibi államban az egy főre eső éves GDP mindössze 9500 dollár.
A Politico által utolért és már Oroszországban tartózkodó kubaiak elmondták, bár tudták, hogy az orosz hadsereggel szerződtek, de biztosították őket, hogy nem kell a frontra menniük, hanem a hátországban dolgoznak majd városok újjáépítésén. Érkezésükkor nem pecsételtek az útlevelükbe, tartózkodásra jogosító kártyájukra pedig a látogatás okának a turizmust tüntették fel.
Az újonnan érkezők egyik csoportját buszra pakolták, és elvitték őket a Moszkvától 200 kilométerre található Rjazanyba, ahol aláírták a szerződést, majd orvosi vizsgálaton estek át. Egy részük maradt Rjazanyban, a többieket viszont átvitték Tulába, ahol csatlakoztak a 106. ejtőernyős ezredhez, amelynek egységei korábban a legdurvább harcokban vettek részt Ukrajnában.
Több száz kubai van már Oroszországban
Azok, akikkel kapcsolatot tudott teremteni a brüsszeli hírportál, egyöntetűen állították, hogy most mintegy 140 kubai van Tulában, míg egy floridai spanyol nyelvű tévécsatornához betelefonáló néző azt állította, hogy 90 kubai van az irányítása alatt Rjazanyban.
Közben felkerült az Informnapalm nevű ukrán oldalra mintegy 200 dokumentum, amelyhez hackerek jutottak hozzá, és valamennyi a frissen érkezett kubai újoncok alapvető adatait tartalmazza. A hackerek hozzáfértek az orosz sorozási adatbázishoz és ellopták az útlevelek fénymásolatait, így mindenkit azonosítani tudtak. Az adatokból kiderült, hogy a kubaiak zömét ezen a nyáron hozták Oroszországba nagy számban, 10-30 fős csoportokban. A kubai zsoldosok életkora 19 és 69 év között van.
Külföldi zsoldosok már a háború elején feltűntek az orosz hadseregben, elsősorban azután, hogy kiderült, az oroszok egyetlen lendülettel képtelenek elfoglalni Kijevet, és az ország keleti részében folytatott támadásokhoz is kevés lett a katona. Ennek enyhítésére rendelt el egy éve Putyin pótsorozást, illetve tette magáévá az azóta már egy furcsa légibalesetben meghalt Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin ötletét, hogy sorozzanak a börtönökben a rabok közül. Aki túlélt fél évet a fronton, annak a szerződés lejárta után büntetlenséget ígértek.
A külföldi zsoldosok elsősorban azokból a közel-keleti és afrikai államokból érkeztek, ahol az elmúlt években az állam finanszírozta zsoldos magánhadsereg, a Wagner megjelent és aktív volt. Ilyen országok például a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy éppen Szíria.”
Címlap fotó: Orosz katonai járművek az ukrajnai Donyecki területen 2022. március 27-én© Fotó Sefa Karacan / Anadolu Agency / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
