Itt a második űrverseny! Ritka kincset találtak a Holdon, jöhet az újabb aranyláz

„Ha történelmi eseményhez akarjuk hasonlítani, akkor ez inkább aranyláz” – vélekedett Lewis. A pontosítás kedvéért pedig még azt is hozzátette: vagy inkább „jégláz”.

A Holdon nemrég vízjeget találtak, amit sok mindenre lehetne használni, akár még a rakétaüzemanyag előállításánál is hasznos lehet.

Csakhogy – amint annak idején az aranyláz is konfliktusokhoz vezetett – idővel a Holdon is egyre több érdekelt fog megjelenni, ezzel pedig értelemszerűen a viták tűzfészkei is el fognak szaporodni.

„Ki dönti el, hogy mit kezdjünk a Holddal?” – kérdezte Lewis, aki arra is rámutatott: „Még nem rendeztük el azokat a kérdéseket, hogy kié a bányászati és fúrási jog”.

A Popular Science cikkében arra emlékeztetett:

az 1967-ben megkötött, világűrről szóló szerződés megtiltja a nemzeteknek, hogy területi igényeket támasszanak az égitestekre, de engedélyezi az ottani erőforrások felhasználását. Az, hogy ez a felhasználás magában foglalja-e a Földön nyereséggel eladható anyagok bányászatát, kevésbé egyértelmű, hiszen ezzel a kérdéssel eddig senkinek nem kellett foglalkoznia.

Lewis azonban úgy vélekedett, az űrjogászoknak és diplomatáknak még bőven lesz idejük kitalálni mindezt, mert ha a Holdról van szó, az „aranyláz” lassabban halad. A Hold-expedíciók ugyanis máig gyakran vallanak látványos kudarcot. A kurátor szerint az égitest ugyan sokkal közelebb van, mint hatvan éve, de azért még mindig nagyon nehéz eljutni oda.”

Címlap fotó: Az Aditja-L1 űrszondát szállító hordozórakéta a dél-indiai Bangalore-ban lévő Satish Dhawan Űrközpont indítóállványán (Fotó: EPA/ISRO)
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.