szerkeszto 
„Ukrajna gyakorlatilag feljelentette a Kereskedelmi Világszervezetnél a visegrádi országokat, mert azok saját mezőgazdaságuk védelmére embargót vezettek be az ukrán gabonára. Lengyelország eddig GDP-arányosan a legnagyobb katonai segítséget nyújtotta a világon Ukrajnának, a lengyel miniszterelnök viszont azt nyilatkozta, hogy ennek hamarosan vége lehet.
Kijev szeptember 18-án bejelentette, hogy beperli Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát. Az indok az, hogy azok nem hajlandók feloldani az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalmat – mondta Tarasz Kacska, Ukrajna kereskedelmi képviselője a Politicónak adott interjúban.
A három közép-európai ország által bevezetett tilalom célja, hogy megvédjék gazdáikat a „gabona-szuperhatalom” Ukrajna exportjának megugrásától, miután Oroszország blokád alá vette a fekete-tengeri kikötőket. Lengyelország kormánypártja különösen nagy hangsúlyt fektetett az export megfékezésére, mivel a választásokon szükség lesz vidéki támogatói bázisra.
A három ország gyakorlatilag fellázadt az Európai Bizottság ellen, amely múlt pénteken úgy döntött, hogy engedélyezi az ukrán gabonaértékesítést az Európai Unióban.
Lengyelország, Magyarország és Szlovákia közölte, hogy saját hatáskörben tilalmat vezetnek be az ukrán gabonára, miután a Bizottság úgy döntött, hogy megszünteti a korlátozásokat.
A mi szemünkben Magyarország és Lengyelország ezen intézkedései az Európai Bizottsággal szembeni teljes bizalmatlansági nyilatkozatot jelentenek
– mondta Ukrajna kereskedelmi vezetője.
Kachka úgy vélte, az, hogy Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nyíltan dacol Brüsszellel nem csupán az EU belső ügye, hanem felveti azt, amit „a legnagyobb rendszerszintű aggodalomnak” nevezett: bízhatnak-e a nemzetközi kereskedelmi partnerek abban, hogy Brüsszel az EU nevében beszél.
Sok éven át az Európai Bizottság volt az, amely az egész EU kereskedelmi tárgyalója és kereskedelempolitikai intézménye volt. És mi ezen az alapon dolgoztunk. Szerintem Budapest és Varsó rendszerszintű megközelítése, miszerint figyelmen kívül hagyják az uniós intézmények álláspontját a kereskedelempolitikában, általában véve problémát jelent majd az EU számára
– mondta Kacska
Kijev azt tervezte, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnél perli be az országokat, nem pedig az EU-val kötött saját kereskedelmi megállapodáson keresztül. „Úgy gondolom, az egész világnak látnia kellene, hogy az EU tagállamai hogyan viselkednek a kereskedelmi partnerekkel és a saját uniójukkal szemben, mert ez más államokat is befolyásolhat” – közölte.
A lengyel konfliktus
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szeptember 23-án felszólította Volodimir Zelenszkijt, „soha többé ne sértegesse a lengyeleket”, miután az ukrán elnök azt sugallta, hogy szomszédja színjátékot rendez a gabonaexporttal kapcsolatos vitáik miatt – írta meg a CNN.
A lengyel államfő azután vágott vissza Zelenszkijnek, miután az ukrán vezető az ENSZ közgyűlésén burkoltan bírálta Lengyelországot, mondván, hogy a vita „politikai színház”, és hogy „néhány európai barátunk thrillert csinált a gabonából”.
Szeretném megmondani Zelenszkij elnök úrnak, hogy soha többé ne sértegesse a lengyeleket, ahogyan azt nemrég tette az ENSZ-ben tartott beszédében. A lengyel nép ezt soha nem fogja megengedni, és Lengyelország jó hírnevének védelme nemcsak az én kötelességem és becsületem, hanem a lengyel kormány legfontosabb feladata is
– tette hozzá a lengyel miniszterelnök.
Lengyelország azonnal elítélte Zelenszkij megjegyzéseit az ENSZ-ben, és külügyminisztériuma behívatta az ukrán nagykövetet, hogy tolmácsolja „határozott tiltakozását”. Órákkal később a lengyel miniszterelnök a közösségi médiában tett nyers nyilatkozatában közölte, hogy az ország
nem szállít többé fegyvereket Ukrajnának, mert mi most Lengyelországot fegyverezzük fel.
Ez komoly politikai változást jelez, eddig ugyanis Lengyelország vezető helyen állt a fegyverek és erőforrások ukrán kézbe juttatásában.
Andrzej Duda lengyel elnök azonban később úgy reagált a miniszterelnök megjegyzéseire,, hogy azokat „a lehető legrosszabb módon értelmezték”.
Azt mondta, hogy Morawiecki csupán a lengyel hadsereg számára vásárolt új fegyverekre utalt, és hogy a régebbi fegyverrendszerek, amelyeket Varsó nem tart szükségesnek saját hadseregének modernizálásához, továbbra is átkerülhetnek a határon.
Magyarország egyáltalán nem támogat további szankciókat
Az Ukrajna miatti kiábrándultság újabb jeleként Kelet-Európában Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette, hogy nincs szükség újabb szankciókra Oroszország ellen, mert azok „több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak” – közölte a csatorna.
Szijjártó a megjegyzéseket a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott interjúban tette még szeptember 20-án, miután találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakának kapcsán.
Szijjártó azt is mondta, hogy az ukrán gabonaszállítások a közép-európai országokba tönkreteszik azok mezőgazdasági ágazatát.
A V4 akkor tárgyal Kijevvel, ha visszavonják a panaszt
„Nagy meglepetéssel és aggodalommal fogadtuk a döntést arról, hogy Ukrajna panaszt nyújt be a Kereskedelmi Világszervezethez, és elvárjuk, hogy Ukrajna visszavonja ezt a döntést” – mondta Ryszard Bartosik lengyel mezőgazdaságiminiszter-helyettes a csehországi Znojmo városában folytatott megbeszélések után, szeptember 26-án.
Hangsúlyozta, hogy ez megkönnyíti a további tárgyalásokat, és hogy Lengyelország elkötelezett a párbeszéd mellett Ukrajnával – írta meg az Ukrainszka Pravda.
Bartosik megjegyezte, hogy az embargó meghozatalának jogosságát alátámasztja az a tény, hogy „az árutovábbítás volumene napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra növekszik. Ezért nem világos, hogy az Európai Unió miért nem hosszabbította meg a korlátozást”. Hozzátette: a legfontosabb az, hogy az Ukrajnából származó gabonának oda kell kerülnie, ahol szükség van rá, és nem okozhat nehézségeket a szomszédos országok piacain, és nem befolyásolhatja negatívan az ottani mezőgazdaságot.
A találkozó házigazdája, Marek Výborný cseh mezőgazdasági miniszter a megbeszéléseket összegezve elmondta,
a visegrádi országok felszólították az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze azokat a szolidaritási folyosókat, amelyeken keresztül az ukrán gabonát harmadik országokba szállítják.
Kicsúszott az irányítás az EU kezéből
Mivel a kereskedelempolitika az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, az most Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát képviseli a globális kereskedelmi szervezeten belüli fenyegető küzdelemben – annak ellenére, hogy nem ért egyet az álláspontjukkal.
Ez szörnyű eredmény Ukrajna és az Európai Unió egésze számára. Érthetetlen, a Bizottság elnöke hogyan engedhette meg, hogy az uniós szolidaritási sávon keresztül történő gabonaimport kétoldalú lengyel–ukrán konfrontációvá alakuljon
− mondta David Kleimann kereskedelmi szakértő, a brüsszeli Bruegel-agytröszt vendégkutatója.
Az importkorlátozások nemcsak gazdasági csapást mérnek Ukrajnára – a mezőgazdasági termékekből származott az exportbevételek kétötöde a tavalyi orosz invázió előtti években –, hanem az uniós egységes piac szabályainak megsértését is jelentik – írja elemzésében a Politico.
Ez ugyanaz, mint a gyerekekkel: ha a kisujjad nyújtod nekik, leharapják az egész karodat. Hiba volt, hogy tavasszal nem avatkoztunk be
– fogalmazott egy névtelenséget kérő tisztviselő.
Az ukránok katonai erővel próbálják fenntartani a gabonafolyosót
A problémát alapvetően az okozza, hogy az oroszok kiléptek az ukrajnával kötött gaboneegyezményből, és blokád alá vonták a fekete-tengeri kikötőket, így a gabonát szárazföldi úton kell exportálni. Néhány hajó azóta a saját szakállára megtörte az embargót. Ez maga után vonta, hogy az ukrán hadsereg kiemelt célpontjává vált Oroszország Fekete-tengeri flottája.
A Reuters értesülése szerint vasárnap, október 1-én öt újabb hajó volt úton az ukrán tengeri kikötőkbe egy új folyosón keresztül, amelyet az Oroszország által blokkolt fekete-tengeri gabonakereskedelem alternatívájaként nyitottak meg – közölte vasárnap egy vezető ukrán tisztviselő.
Azt is elmondta, hogy három áruszállító hajó vasárnap elhagyta az ukrán kikötőket az ukrán haditengerészet által létrehozott „ideiglenes folyosón” keresztül, 127 000 tonna mezőgazdasági terméket és vasércet szállítva.
Ez a három teherhajó a legutóbbi, amely kihajózott azóta, hogy Kijev ideiglenes „humanitárius folyosót” hozott létre, miután Oroszország felmondta az ukrán export biztonságos áthaladását lehetővé tevő megállapodást.”
Címlap fotó: Mezőgazdasági munkások aratnak egy nagy árpaföldön az orosz határ közelében, Csernyihiv régióban 2023. augusztus 30-án© Fotó Pierre Crom / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
