Varsó amerikai rakétavédelmi rendszert telepít maga köré, tartva Lukasenka fenyegetéseitől
szerkeszto 
„Sosem volt még ilyen, tehát történelmi döntéskényszerről van szó
„Hosszú szünet után újra van légvédelme Varsónak, de rakétavédelme most először lesz”– mondta a miniszter.
A rendszer alapja az American Patriot légvédelmi komplexum, amit a lengyel hadvezetés a világ legmodernebb technológiájának tart. Azt nem tudni még, hogy hány üteg beállításáról van szó, és hogy a telepítés költségeit ki állja.
Valószínűleg közös amerikai-lengyel teherviselésről van szó, de amerikai adomány is elképzelhető, mint korábban a lengyel légierő F-16 vadászgépekkel történt ellátásakor. (Egy Patriot üteg alapára 1,1 milliárd dollár, egy töltet pedig 4 millió dollárba kerül. Az csomag 600 millió dollár értékű lövedéket tartalmaz, azaz mintegy 150 kilövésre elegendő)
Az aggodalom alapja – Lukasenka fehérorosz elnök folyamatos fenyegetőzése
Márciusban Alekszandr Lukasenka Varsót nevezte meg a birtokába került orosz eredetű nukleáris fegyverek egyik lehetséges célpontjaként. Az elnök szerint szerint Fehéroroszország kénytelen „visszatelepíteni” területére az atomfegyvereket, melyekről a Szovjetunió felbomlása után egyszer már lemondott. Érvelése szerint azért, mert a ’90-es kapott garanciákat „letaposták” és „megsértették”.
„Betörni készülnek Fehéroroszország területére, hogy elpusztítsák országunkat. Egyszerű banditákká szabják át a tőlünk hozzájuk dezertáló fegyvereseket” – jellemezte Lukasenka a lengyel vezetés politikáját.
Lukasenko a Moszkva által szállított taktikai nukleáris eszközöket „a magáénak” tekinti. Szavai szerint „ezeket megtartjuk, mert ezek a mi fegyvereink, melyek hozzájárulnak a Fehéroroszország szuverenitáshoz és a függetlenséghez”.
A belarusz elnök nyilatkozata ellenkezik a nukleáris fegyverek birtoklásáról szóló nemzetközi egyezményekkel, és hozzá kell tenni, hogy Vlagyimir Putyin sem nyilatkozott úgy, hogy a nukleáris fegyverzet Fehéroroszország tulajdonába kerül és szabadon használhatja őket, hanem „ideiglenes állomásoztatásról” beszélt.
Az orosz elnök tavasszal tette bejelentését
Vlagyimir Putyin áprilisban közölte, hogy taktikai (korlátozott romboló erejű) nukleáris fegyverek tárolására szolgáló raktárak építését kezdik meg Fehéroroszországban. Ezzel együtt intézkedett a fehérorosz légierő 10 repülőgépének átalakításáról, az orosz fejlesztésű, rövid hatótávolságú Iszkander rakéták szállításáról is. Putyin akkor azt mondta, hogy a döntés válasz az Ukrajnának szállított szegényített urán-lövedékek ügyére.
Az Egyesült Államok szeptember elején jelentette be, hogy 1 milliárd dolláros katonai segélycsomag részeként megkezdi a szegényített urántartalmú lőszerek szállítását Ukrajnába, az Abrams M1A1 páncélosok számára.
A gyengített uránlövedék nem atomfegyver, hanem az urándúsítás melléktermékeként előálló anyag. Ezt többféle lőszerben alkalmazzák, tekintettel rendkívüli szilárdságára és anyagtömörségére. A katonai zsargon „tankszeletelőnek” is nevezi.
Az ilyen lövedékek könnyen áthatolnak a páncéllemezen, majd egy tüzes por- és fémfelhőben – öngyulladást kiváltva – megölik az ellenséges tank személyzetét. A „csillagszóró-hatás” során a lövedékből kiáramló forró anyag kapcsolatba lép a harckocsin belüli éghető anyagokkal is (üzemanyag, olaj, zsírok és lőszerek).
Ugyanakkor ezekre az eszközökre nukleáris fegyverként hivatkozni teljesen alaptalan.”
Címlap fotó: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István