Kós Zoltán 
Egyre népszerűbb a Honvédelem tantárgy
„Szeptembertől hat iskolában, heti egy tanórában elindult a Honvédelem tantárgy próbaoktatása. Az első hónap tapasztalatairól a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium és a gödöllői VSzC Madách Imre Technikum és Szakképző Iskola vezetőivel és oktatóival beszélgettünk.
Pomáz
A pomázi tanulók számára nem idegen a fegyelem, hiszen az iskolában korábban rendészeti képzés folytattak, ami csakúgy, mint a Honvédelem tantárgy, szintén megkövetelte ezt a diákoktól. Az új tantárgy oktatásának megsegítésére, a személyes példamutatás és a szakmaiság erősítésére, szeptembertől egyenruhás katona-oktatóval bővült a tanári kar.
„Egész eddigi pályámat az oktatásban töltöttem, vagy az altisztképzésben, vagy a Honvédelmi Minisztérium katonai oktatásirányításában dolgoztam. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzési osztályvezetőjeként a civil oktatásban is szereztem tapasztalatokat. Így a hivatásos állományú szolgálatom befejezését követően – amikor önkéntes műveleti tartalékos szolgálatot vállaltam –, élve a lehetőséggel egyértelmű volt számomra, hogy szeretnék részt venni a fiatalok oktatásában. Szerencsés kombináció, hiszen egyszerre vagyok katona és oktató, és ez lehetőséget ad arra, hogy a fiatal korosztálynak be tudjam mutatni a Magyar Honvédséget, és ha szükséges, akkor segítsem a pályára irányításukat” – világított rá oktatói motiváltságának hátterére dr. Vartmann György önkéntes műveleti tartalékos alezredes (lenti képünkön), a tantárgyat tanító tanár.
Mit takar a gyakorlatban a Honvédelem tantárgy?
Nos, mint a neve is mutatja, meglehetősen komplex ismereteket ad át a gyerekeknek a Magyar Honvédségről és a honvédelemről. A diákok a korábban megszerzett történelem, fizika, földrajz és biológiai ismereteikre építve új tudást szerezhetnek a lőelmélet, a haditechnikai ismeretek, az egészségügyi-, túlélési-, valamint a térkép és tereptani alapismeretek terén. A Honvédelem tantárgy oktatását az első félévben heti egyórás elméleti oktatás eredményeként 16 órában, míg a második félévben 20 órában, zömmel gyakorlati foglalkozások keretében tartják meg, így összesen a tanév folyamán 36 órában találkozhatnak a tanulók a Magyar Honvédség tevékenységét és munkáját érintő ismeretekkel.
A Honvédelem tantárgy kísérleti bevezetésében Pomázon, a gimnáziumi képzési rendnek megfelelően a tizenegyedik évfolyamon – összesen harminckét diáknak – tanítják. Ez előnyt jelent a szakképzésben folyó 9. évfolyamon történő oktatással szemben, hiszen a diákok részéről bizonyos érettség és alapvető történelmi ismeret is szükséges a tananyag könnyebb megértéséhez. Az eddigi, kezdeti tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy a fiatalok viszonylag könnyen fogadják az új ismereteket.
„Az emberben rengeteg kétely merült fel, hogy melyik korosztályt szólítsuk meg, hiszen a szakképző intézményekben a kilencedik évfolyamon 15 éveseket, itt a gimnáziumi képzésben 17 éveseket oktatunk, ami egyfajta előnyt jelent a szakképzéssel szemben, mert a diákok érettebben találkoznak a tananyaggal. Az eddig megtartott négy tanóra még nem adott arra lehetőséget, hogy teljes mértékben interaktívvá váljon az oktatás, hiszen ehhez előbb meg kell ismernünk egymást a gyerekekkel. A diákok jelenleg a magyar hősökkel, a Magyar Honvédség felépítésével és feladataival ismerkednek” – foglalta össze a kezdeti tapasztalatokat az alezredes.
„Iskolánk számára fontos, hogy a fiataloknak megfelelő utat tudjunk mutatni, ezért is nagyszerű lehetőség az, hogy az elsők között oktatják nálunk a honvédelem tárgyat” – zárta a beszélgetést Nagyné Farkas Annamária (fenti képünkön), a pomázi intézmény vezetője.
Gödöllő
Az iskola főbejáratának bal oldalán egy régi ágyú várja a diákokat. No, nem Gábor Áron rézágyúja ez, hanem Kocsi Tamásé, a gödöllői VSzC Madách Imre Technikum és Szakképző Iskola igazgatójáé, aki történelemtanár lévén saját gyűjteményének egy darabját közcélra ajánlotta fel. A félreértéseket elkerülendő: nem azért tette ezt, mert az országban az elsők között itt vezették be a Honvédelem tantárgy oktatását. Már csak azért sem, mert a fent említett ágyú már olyannyira beépült az oktatási intézmény mindennapjaiba, hogy néhányan annak nagy kerekéhez kötik kerékpárjaikat.
A Honvédelem tantárgyat oktató intézmények közül a gödöllői iskola azért különleges, mert itt valamennyi kilencedikes, közel 250 tanuló heti egy órában betekintést nyer a honvédelem alapfogalmaiba. „Itt, a Madáchban mindig is az volt a cél, hogy alapvető értékeket adjunk át az új nemzedéknek; fő küldetésünknek tekintjük a hazaszeret eszményének átadását, így nagyon megtisztelő volt a Honvédelmi Minisztérium felkérése. Intézményünkben a közszolgálati technikus képzés miatt nem szokatlan az egyenruha látványa sem – igaz, eddig a kék formaruhához szoktunk hozzá. Egyébként már másfél évtizede rendezünk a Magyar Tartalékosok Szövetsége Pest megyei szervezetével közös védelmi napokat, ez adta a kiindulópontot” – mondja Kocsi Tamás, hozzátéve, hogy a diákok is nagyon örültek az új tantárgy bevezetésének.
Az igazgató szavait az oktató, Balogh Sándor főtörzszászlós (képünkön lenn) is megerősíti, aki itt Gödöllőn ugyan technikailag óraadó tanárnak számít, mégis a tantestület teljes értékű és megbecsült tagja. Az igazgató szerint ugyan bármelyik pedagógus megszerezhetné a tantárgy oktatásához szükséges ismereteket, az mégsem lenne ugyanolyan, mint a főtörzszászlós úrral, aki harminchárom éven át szolgált hivatásos katonaként.
„A gyerekek jól viszonyulnak a tantárgyhoz, pedig még csak az elméleti anyagnál tartunk. A felsőbb osztályból pedig az osztályfőnökök kerestek meg, hogy esetleg bemennék-e osztályfőnöki óra keretében némi ízelítőt adni az általam tanított tantárgyról. A gyerekek először személy szerint rám voltak kíváncsiak; honnan jöttem, hol szolgáltam. Ezek a diákok több olyan szakmát tanulnak, amelynek köszönhetően később akár kapcsolatba is kerülhetnek a honvédséggel” – meséli Balogh Sándor főtörzszászlós.
Ha tantárgy, akkor természetesen saját tankönyv is tartozik hozzá, ami az oktatók szerint jól felépített, kellően színes és informatív, ugyanakkor teret enged a diákok személyes érdeklődésének is. Utóbbi egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hiszen a hagyományos tantárgyaknál rendszerint olyan mennyiségű ismeretanyagot kell átadni, hogy ilyesmire ott nem nagyon van lehetőség. Üdítő tehát ez a tankönyv, ami először általánosságban a Magyar Honvédséggel ismerteti meg a tanulót, majd hadtörténelmünk legfontosabb pillanatait eleveníti fel, nyilván elsősorban csatákon, háborúkon keresztül. Ezt követi az államszervezet alapvető felépítése, benne a különböző jogrendi helyzetekkel, majd következik a honvédség szerkezeti felépítése és így tovább.
A második félévben – ezt a diákok már nagyon várják – pedig a tanórák amolyan tömbösített gyakorlati foglalkozások lesznek, többek között tereptannal, egészségügyi ismertekkel, ivóvíz-tisztítással, tűzgyújtással és természetesen lövészettel. Mivel a tankönyvben lőelmélet is szerepel, az oktató szerint a reakciókat látva borítékolható, hogy utóbbi foglalkozás különösen népszerű lesz. Ráadásul az iskola területén biztonságosan ki lehet alakítani a lövészet lebonyolításához előírás szerint szükséges feltételeket.
„Mint említettük, itt kétszázötven gyerek tanul honvédelmi ismereteket. Azonban a generáció tagjainak jellemzője, hogy az érdekesebb dolgokat azonnal megosztják egymással különböző virtuális felületeken, így a legfontosabb információk sokkal több fiatalhoz eljutnak” – véli Kocsi Tamás. Az új tantárgy bevezetése által a diákok gyakrabban tehetnek látogatást a Magyar Honvédség Gödöllőn, illetve vonzáskörzetében települt műszaki bázisain is. Szakképző intézmény lévén az ilyen üzemlátogatások különösen hasznosak lehetnek – kölcsönösen is, hiszen több itt végzett diák dolgozik jelenleg is honvédségi műszaki területen, és így talán még nagyobb lehet a merítés.
Nem beszélve arról, hogy az ágyú őrizte főbejárat másik oldalán még akad szabad hely.”
Fotó: Szováthy Kinga, Szakál Szebáld
Eredeti írás: Kálmánfi Gábor, Petróczy Levente
About the Author
