szerkeszto 
„A hétvégén nemcsak Magyarországra, de Ukrajnára is lecsapott a hidegfront és az esős, hideg időjárás. Az ukrán kontinentális éghajlatban teljesen szokatlan enyhe, napos idő eddig tartott, mostantól viszont készülni kell a télre. A tavalyi évben az orosz stratégia egyik kulcseleme volt az ukrán kritikus infrastruktúra elleni támadássorozat. Az előző fűtőszezonban Moszkva nem járt sikerrel, a pusztítás és az állandó áramkimaradások ellenére az ukrán lakosság alkalmazkodott, és átvészelte a telet. Ám biztosak lehetünk benne, hogy Oroszország folytatni fogja a korábbi stratégiát, és megpróbálják idén térdre kényszeríteni az ukrán társadalmat a rakétatámadások révén. Megnéztük, hogyan készült fel az idei télre Ukrajna, és mennyire sikerült helyreállítani az energetikai infrastruktúrát ért károkat.
– Ezen a télen is vár ránk a villamos energiáért folytatott harc – mondta egy friss, néhány nappal ezelőtt az Ukrainszkaja Pravdának adott interjúban Kirill Budanov, az ukrán külső hírszerzés, a GUR vezetője. – Oroszország nem változtatott a tervein. Ehhez van elég erejük, mert az elmúlt időszakban csak korlátozottan használtak precíziós rakétákat, és tartalékokat halmoztak fel. Ez nem olyan nagy mennyiség, de ahhoz elég, hogy valós problémákat jelentsenek nemcsak az energetikai rendszerünk, hanem az olaj- és gázágazat, az ipari vállalatok és a katonai létesítmények számára is – tette hozzá Budanov.
A külső hírszerzés mellett az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is az orosz rakétatámadások folytatódásával számol. Zelenszkij őszi nyilatkozataiban többször is beszélt arról, hogy „sok” orosz rakéta- és dróntámadásra számítanak, ezért mindent meg kell tenniük a korszerű nyugati légvédelmi rendszerek beszerzéséért. Többek között ezt a célt is szolgálták Zelenszkij októberi európai útjai.
A tavalyi tél végeredménye
Az ukrán energetikai rendszert ért orosz rakétatámadások tavaly október 10-én kezdődtek el, amikor is egyszerre 84 rakétát lőttek ki ukrán célpontokkal szemben. Ezután egészen januárig szinte menetrendszerűen, hetente indultak az orosz rakéták. Ahogy fogytak az orosz rakéták, úgy idén januártól a gyakoriság és a kilőtt mennyiség is csökkent. Végül március 9-én támadtak utoljára – a fűtőszezon véget ért.
Végeredményben hat hónap alatt Oroszország több mint 1200 rakétát és drónt lőtt ki az ukrán energetikai rendszer ellen. Ebből Kijev szerint mintegy 250 talált célba, amivel az ukrán gerinchálózat 43 százalékában okoztak károkat.
A hőerőművek és vízerőművek mindegyikét érte támadás abban az időszakban, a nukleáris létesítmények, amelyek összesen az ukrán energiatermelés 50-55%-át adják, kimaradtak a támadásokból. A Világbank az ukrán energetikai hálózatban okozott károkat legalább egymilliárd dollárra becsülte, ám ennél sokkal magasabb károkkal számolt a kijevi gazdasági egyetem. Az utóbbi szeptemberi becslése szerint az ukrán kritikus infrastruktúrát ért károk meghaladták a 8,8 milliárd dollárt.
Ugyanakkor ennél jóval többet kapott végül Ukrajna a helyreállításra a nemzetközi donorokról. Csak az Egyesült Államok több mint 10 milliárd dollár támogatást szavazott meg az ukrán költségvetés energetikai kisegítésére és az ukrán lakosság orosz rakétatámadások miatti támogatására. Idén júniusban Washington további 1,3 milliárd dollárt nyújtott az energetikai hálózat helyreállítására és modernizációjára. Hasonló nagyvonalú pénzügyi támogatásokat adtak az európai országok is.
Az orosz rakétatámadásoknak alapvetően négy céljuk volt abban az időben: az ukrán energetikai rendszer kiiktatása; az ukrán légvédelem leterhelése; az ukrán gazdaság gyengítése; valamint a lakosság megfélemlítése és nyomásgyakorlás az ukrán társadalmon keresztül.
Bár az orosz támadások tavaly nagyban megnehezítették az ukrán lakosság mindennapjait, a felsorolt célok közül végül egyik sem teljesült. Moszkvában azonban nem adják fel.
Hogyan készült Ukrajna az új fűtésszezonra?
Hét hónap alatt eleve lehetetlen feladat volt helyreállítani az orosz rakéták által okozott nagy károkat, hiszen bizonyos berendezések beszerzése önmagában hosszú hónapokig tarthat. Ezért Ukrajna a helyreállítás mellett az egész rendszer decentralizációjával és a lehető legtöbb generátor beszerzésével próbált rákészülni a következő télre.
– Az Ukrenergo [villamos energiával foglalkozó ukrán állami vállalat] több mint 1500 embert alkalmaz, akik a rendszerben lévő távvezetékek és berendezések helyreállításával foglalkoznak – mesélte Vlagyimir Kudrickij, az Ukrenergo elnöke az RBK Ukrajnának adott szeptemberi interjúban. – Alig egy év alatt, mióta ezek a nagy rakétatámadások elkezdődtek, a korábbi években történt javítások többszörösét végeztünk el. Megtanultuk, hogy villámgyorsan végezzük ezt a munkát, és őszintén szólva én magam sem számítottam arra, hogy a megszokott határidőkhöz képest két-háromszorosával tudtuk rövidíteni a javítások idejét – mondta Kudrickij.
Az ukrán döntéshozók értékelései alapján a következő kép rajzolódik ki a közelgő tél előtt:
- az oroszok által megrongált több mint 700 hőellátó létesítmény több mint 65% százalékát helyreállították;
- a nukleáris atomreaktorok, amelyek a villamosenergia-termelés nagy részéért felelnek, átestek a szükséges karbantartási munkákon. Hozzá kell tenni, hogy az Ukrajnában lévő működő négy atomerőmű közül az egyik, a legnagyobb, zaporizzsjai atomerőmű 2022 márciusa óta orosz kontroll alatt áll;
- a hőerőművek 62 százalékát javították meg szeptemberre;
- a vízerőművek kapacitásának 68 százaléka került teljes helyreállításra;
- a központi fűtési rendszerek hálózatának 70 százaléka megjavítva, a maradék jelenleg javítás alatt.
Ukrajna ezek mellett modernizálta az energetikai rendszerét, és fejlesztéseket végzett a decentralizáció irányába. Vagyis egy sikeres orosz támadás csak a közvetlen rendszert érintheti majd, és nem lesz hatással a hálózat egészére nézve.
A védekezés másik kulcsfontosságú eleme az ukrán lakosság generátorokkal való ellátása. A folyamat már a tavalyi orosz támadások során megindult, és egyre több lakóközösség, bevásárlóközpont, üzletek és vállalatok dízelgenerátorokat szereztek be, hogy folytatni tudják a munkát a folyamatos áramkimaradások alatt is.
A tavasz óta eltelt időben a generátorok beszerzése kötelezővé vált az állami intézmények, iskolák és kórházak számára. Mindezt nagyrészt a nyugati támogatásokból valósították meg.
Kijevben például Vitalij Klicsko főpolgármester szerint a városi kazánházak kétharmada generátorokat kapott, így egy esetleges áramkimaradás esetén is képesek lesznek fűtést biztosítani a kijevi lakásokba.
Átvészeli-e Ukrajna a háború második telét?
Az biztos, hogy orosz rakétatámadások mindenképpen lesznek, mert az orosz haderő látványosan takarékoskodik az elmúlt hónapokban a precíziós rakétákkal – valószínűleg spájzolnak a télre. A támadások nagy része augusztus óta kisebb hatótávolságú, átprogramozott föld-levegő rakétákkal vagy öngyilkos drónokkal történik.
A hideg időjárás szinte biztos, hogy magával hozza majd az orosz rakétákat is. Az időjárási előrejelzéseket elnézve ez már akár napokon belül megtörténhet.
Annak ellenére, hogy a tavalyi károkat még nem sikerült teljes mértékben helyreállítani, Ukrajna jobb helyzetben várja az idei telet, mint tavaly. Az ukrán nemzeti bank arra számít, hogy az idei negyedévben az ukrán villamosenergia-hálózat deficitje nem fogja meghaladni az öt százalékot. Egyrészt az országot modern, nyugati légvédelmi rendszerekkel szerelték fel (ezt persze árnyalja, hogy nem tudjuk, mekkora kapacitásai maradtak még rakétákban számolva az ukrán légvédelemnek). Tanultak a tavalyi támadásokból, megvan a tapasztalat és a tudás, és feltehetően alkatrészekkel is rákészültek az új időszakra.
Harmadrészt maga az ukrán társadalom is alkalmazkodott, és kiépített búvóhelyekkel, generátorkapacitásokkal, valamint jól működő, azonnal működésbe lépő értesítési rendszerrel várja az orosz rakétatámadásokat. Teljes védelem persze nem létezik – Ukrajna Európa második legnagyobb országa, amely három oldalról is ki van téve orosz támadásoknak.”
Címlap fotó: Egy pár sétál Ukrajna fővárosában 2023. július 8-án – a mindennapi élet a háború közepette is folytatódikFotó: Ercin Erturk / Anadolu Agency / Getty Images Hungary© Fotó Ercin Erturk / Anadolu Agency / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
