Jöttek a tálibok, és megcsinálták azt, ami még az amerikaiaknak sem sikerült Afganisztánban
szerkeszto 
„Gyakorlatilag teljesen kiirtották a máktermesztést abban az országban, amely néhány éve még a világ egyik legmeghatározóbb ópiumexportőre volt. A tálib szigor nagyon nehéz helyzetbe hozta az amúgy is gyenge afgán gazdaságot.
Az ENSZ egyik szakosított szervezete, az UNODC, vagyis a Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatal szerint idén 95 százalékkal csökkent a máktermesztés. A tálibok legfőbb vezetője 2022 áprilisában rendelte el, hogy betiltják a máktermesztést, vagyis azt a tevékenységet, amelynek eredményeként ópiumot, a heroin fő alapanyagát lehet kinyerni a mákgubókból. Aki megszegi a tilalmat, annak elpusztítják a földjét.
Az UNODC jelentése szerint 2023-ban 10 800 hektáron folyt már csak máktermesztés, szemben az előző évi 233 ezer hektárral. A tálib szigor nagyon nehéz helyzetbe hozta az amúgy is gyenge afgán gazdaságot, hiszen az emberek zöme a mezőgazdaságból, azon belül is az ópiumexportból élt, amely időnként olyan méreteket öltött, hogy elérte az éves afgán gazdasági termelés harmadát.
Ha kellett, erőszakkal irtották ki a mákföldeket
Ha a tálibok valamit elindítanak, akkor azt kampányszerűen viszik végig, legyen szó az amerikaiakat kiszolgáló egykori afgán közalkalmazottak felkutatásától és átnevelésétől, egészen a nők hazatereléséig az iskolákból a családi tűzhely mellé. Nem volt ez másként az ópiumháborúban sem. Bár a gazdálkodók jelentős része betartotta a tilalmat, és mák helyett földjein a nagyobb törődést igénylő gabonaféléket kezdte el termeszteni, azonban sokan ellenálltak, lévén ez a család egyetlen pénzforrása.
A tálibok – szokásuk szerint – fegyveresen és nagy csapatokban mentek ellenőrizni a mákföldek elpusztítását, azonban sokfelé a helybéliek ellenálltak, hiszen ettől függött megélhetésük. Az akciók eredményeként például Helmand tartományban, ahol az ország ópiumtermelésének több mint a felét állították elő, 2023-ra már 99 százalékkal csökkent a máktermesztés.
Az ENSZ szervezete, az UNODC jelentésében utal arra is, hogy az afgán ópiumtermelés leállásának lesznek helyi és globális következményei. Ezek egyike, hogy míg korábban Afganisztánból származott a világ illegális ópiumtermelésének 80 százaléka, addig ez a vonal most beszűkül, aminek eredményeként ha csökken is majd a heroinfogyasztás, ugyanakkor a hiány más alternatív drogok felé fogja terelni a fogyasztókat, tehát várhatóan megugrik majd a szintetikus opiátokat használók száma.
Mekkora üzlet volt az ópium?
Ha a 2021 előtti időszakot nézzük, akkor kiderül, hogy 2017-ben rettenetes csúcs született, mert mintegy tízezer tonna ópiumot állított elő az afgán mákipar, amit nagyjából 1,4 milliárd dollárért értékesítettek a gazdák.
Az UNODC akkori becslése szerint a teljes afgán ópiumgazdaság mérete 6,6 milliárd dollár lehetett. Ez pedig nagyságrendileg a hivatalos afgán gazdaság harmadával megegyező összeg. A 2021 augusztusi tálib hatalomátvételig
A LEGNAGYOBB FIZETŐKÉPES PIAC AZ AFGÁN ÓPIÁTRA EGYÉRTELMŰEN OROSZORSZÁG, EURÓPA, IRÁN ÉS A KÖZÉP-ÁZSIAI RÉGIÓ, A PERZSA-ÖBÖL TÉRSÉGE – BELEÉRTVE DUBAJT – ÉS KÖRNYÉKe volT.
Mostantól ez egy kicsit másként lesz.
Nem csak az amerikai demokráciaexport bukott meg Afganisztánban
A 2001 szeptemberi terrortámadást követően a nemzetközi összefogás és támadás eredményeként – elsősorban amerikai vezetéssel – sikerült a 90-es években hatalomra került tálibok uralmát megdönteni. Azonban húsz év sem volt elegendő, hogy a mai napig törzsi alapokon nyugvó országban – a fővárost, Kabult és környékét leszámítva – sikerült volna a demokratikus értékek csíráit elhinteni.
Abban a húsz évben az Egyesült Államok közel kilencmilliárd dollárt költött arra, hogy az afgán kábítószer-kereskedelmet felszámolja. A tálibok már előző uralmuk alatt, tehát 1996 és 2001 között is hoztak a mostanihoz hasonló intézkedéseket a máktermesztés betiltására, azonban miután a nemzetközi erők bevonultak Afganisztánba, és megdöntötték a fundamentalista szervezet hatalmát, az ópiumtermelés ismét fellendült.
A mostani ENSZ-jelentés tehát azt sugallja, hogy a 2022 tavaszán meghirdetett intézkedések eredményeként a tálibok Afganisztánban gyakorlatilag elérték azt, amit a Nyugat két évtized alatt sem tudott, viszont kérdéses, hogy ezt meddig tudják fenntartani. Ha ugyanis a nemzetközi elszigetelődés továbbra is fennmarad, nem engedik a tálibokat hozzájutni a külföldön befagyasztott mintegy 9 milliárd dollár értékű pénzügyi eszközeikhez, akkor lehet, hogy az alulról jövő nyomás hatására mégiscsak változtatni fognak a máktermesztés jelenlegi drákói tiltásán. „
Címlap fotó: Afgán farmerek dolgoznak egy mákföldön a Kabul/Dzsalalabád út közelében, 2004. április 19-én© Fotó Shaul Schwarz / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
