„Már senki sem vitatja, hogy teljesül a miniszterelnök tavaly októberi jóslata, mely szerint az idei év végére egy számjegyűre olvad az infláció. A kérdés már inkább az, hogy ez októberben vagy novemberben történhet meg. Erről kérdeztük az ország vezető elemzőit a pénteki inflációs adat érkezése előtt.
„A kormánynak mindenképpen el kell érnie, hogy 2023 végére az infláció egy számjegyű legyen” – mondta tavaly október végén Orbán Viktor egy rádióinterjúban.
Ezen vállalás teljesíthetőségét az év elején sokan megkérdőjelezték vagy egyenesen állították: ehhez bűvészmutatványra lesz szükség.
A kétkedés persze érthető, hiszen januárban 25,7 százalékos értéken szökött csúcsára a hazai infláció, amivel uniós szinten elnyertük a nem túl fényes, első helyezettnek járó serleget. Azóta viszont sebes léptekkel vonul vissza az infláció, a legfrissebb, szeptemberi adatok szerint 12,2 százalékra csökkent. A szakértőket az Index arról kérdezte, hogy milyen irányba és mennyivel mozdul az áremelkedési ütem októberben.
Szerencsével októberben teljesülhet a jóslat
Már senki sem vitatja, hogy teljesül a miniszterelnök tavaly októberi jóslata: az idei év végére egy számjegyűre olvad az áremelkedési ütem. A kérdés már inkább az, hogy ez melyik hónapban – októberben vagy novemberben – történhet meg. Az elemzők többsége novemberre voksol, viszont kivétel nélkül kicsivel tíz százalék fölé jósolják a pénteken érkező októberi inflációs adatot, így történhet még meglepetés a KSH adatközlésekor.
Ahhoz, hogy már a tizedik hónapban az infláció egy számjegyűvé váljon, elegendő az árszínvonal havi alapú minimális, 0,1 százalékpontos csökkenése. Ez pedig nem teljesen kizárt: az üzemanyagárak a kormányzat verbális intervenciójának eredményeként mérséklődtek, ami havi alapon 0,2 százalékponttal foghatta vissza az inflációt
– jelezte korábban az Economx gyűjtésében Regős Gábor. A Makronóm Intézet várakozásai szerint az októberi mutató nagyon közel lesz a 10 százalékhoz, a kérdés inkább az, hogy alulról vagy felülről súrolja azt.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint sem zárható ki egy pozitív meglepetés sem, vagyis, hogy végül akár meg is legyen a 10 százalék alatti érték. Ugyanakkor ehhez havi alapon ismét deflációnak, vagyis az árak általános csökkenésének kellene bekövetkeznie.
Előrejelzésem azonban havi szinten 0,2 százalékos áremelkedéssel számol, ami így is az idei év második legalacsonyabb havi átárazódása lenne. Mint emlékezhetünk rá, májusban már egyszer láttunk havi alapon csökkenő inflációt
– világított rá a közgazdász. Nyeste Orsolya, a KSH makrogazdasági elemzője is alig tíz százalék (10,1 százalék) fölé teszi a pénteken érkező inflációs adatot. A legkevésbé optimista (Amundi Alapkezelő) várakozása is 10,5 százalékos pénzromlási ütemre számít.
|
Az októberi éves infláció várható alakulása |
|
| Intézmények | Előrejelzés (%) |
| Erste Bank | 10,1 |
| Equilor Befektetési Zrt. | 10,4 |
| ING Bank | 10,3 |
| Concorde | 10,3 |
| Makronóm Intézet | 10 |
| Amundi Alapkezelő | 10,5 |
| MBH Bank | 10,4 |
A szakértők kiemelték, hogy a tíz százalék körüli érték elérését nagyban segítik a bázishatások, azaz a tavaly magasra szökő árak, amelyekkel az idei adatokat hasonlítjuk össze.
Az élelmiszerek áralakulása talán a legnagyobb bizonytalansági tényező az előrejelzésben. Az októberi hónapok szezonális mintázata általában élelmiszerár-emelkedést mutat havi alapon, most azonban ez változhatott a folyamatos kötelező akciózásnak köszönhetően
– jelezte lapunknak Nyeste Orsolya, megjegyezve, hogy a kedvező bázishatásra nagyjából jövő tavaszig számíthatunk.
Bázishatás az inflációban
Az inflációt – sőt, a legtöbb más makrogazdasági mutatószámot is – mindig viszonyítjuk valamihez: hogyan változtak az árak vagy az ipari termelés az egy hónappal vagy az egy évvel korábbihoz képest. Amihez képest viszonyítunk, azt nevezzük bázisnak, tehát a 2023. szeptemberi inflációnál a 2022. szeptemberi árszintet. Amennyiben valamilyen kiugró változás történt a bázisidőszakban, az befolyásolja azt a képet, amit az azzal való összehasonlítás alapján kapunk. Ha például a bázisidőszakban az ipari termelés valamiért alacsony volt (például a csiphiány miatt tömegesen álltak le a gyárak), akkor a magas termelésnövekedés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mostani termelés nagy volt, hanem csak azt, hogy amihez viszonyítunk, az volt kicsi.
Mit jelent ez az inflációnál? A most szeptemberi jelentős inflációcsökkenés nem azt jelenti, hogy hirtelen olcsóbbá váltak a termékek vagy a szolgáltatások, csak sokkal magasabb az az árszint, amihez hasonlítunk, mint az előző hónapban: tavaly szeptemberben jelent meg az adatokban a háztartási energia árának emelkedése az átlagfogyasztás feletti sokkal magasabb árakkal. Ugyanakkor az alacsonyabb infláció viszont azt jelenti, hogy a tavalyi drágulás már nem ismétlődött meg újra. A bázishatás megnehezítheti a makrogazdasági adatok és így az infláció pontos értékelését. A bázishatás idővel csökken, ha az inflációs szintek viszonylag állandóak, erős kiugró értékek nélkül.
A lényeg még csak most jön
Árokszállási Zoltán, az Equilor vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy várakozása szerint az élelmiszerek ára is egészen visszafogottan alakulhatott, ezzel szemben a ruházkodás drágulhatott számottevőbben, a szokásos szezonalitásnak megfelelően.
Januárra 6-7 százalékra becsülhető az éves infláció, ez a jelenlegi helyzetből megítélve viszonylag könnyen elérhető lesz
– jelezte az Indexnek az Equilor vezető közgazdásza. Kifejtette, hogy az ezt követő hónapok indexei lesznek igazán fontosak, mert ezek fogják valójában mutatni, hogy milyen mértékben tud folytatódni a dezinfláció Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank kamatszintje ehhez képest továbbra is eléggé magas, így a további ütemes csökkentés a következő hónapokban gyakorlatilag borítékolható. Jövő tavaszra már jobban lehet látni az addig beérkező adatok alapján, hogy az ütem a későbbiekben milyen mértékben folytatható.
Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint az októberi havi alapú árszintváltozást mérsékelhették az üzemanyagárak és a tartós fogyasztási cikkek árai, míg a ruházati cikkek szezonális áremelkedése és a szeszes italok és dohányáruk drágulása az átlagos infláció felett lehetett. Az élelmiszerek inflációja az átlag közelében vagy kissé felette alakulhatott. Az árak csökkentésében több elemző és korábbi interjúnkban Kandrács Csaba jegybanki alelnök is kiemelte a kormányzat és Gazdasági Versenyhivatal inflációtörő fegyverét, az online árfigyelőt.”
Címlap fotó: Orbán Viktor 2023. augusztus 20-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
