szerkeszto 
„A legtöbb arab ország szeretné elkerülni az izraeli–palesztin konfliktus eszkalálódását, ezt a szándékot tükrözik a vezetőik nyilatkozatai is – jelentette ki az Indexnek az Eurázsia Központ és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Migrációkutató Intézetének kutatója, Tárik Meszár.
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma nyilatkozatában kiemelte, hogy meg kell állítani a palesztinok és izraeliek közötti ellenségeskedést, és az emberek megóvására kell törekedni – idézte fel a kutató. Szaúd-Arábia hasonló állásfoglalást tett közzé: a két fél közötti háború mihamarabbi beszüntetését és a polgári lakosság védelmét kérte. Emellett, mint arra Tárik Meszár rámutatott, több más arab ország, például Egyiptom, Jordánia, Bahrein, Omán, Katar, Kuvait, Marokkó, Tunézia, Algéria és Líbia is a békére szólítottak fel.
Habár mindegyik ország számára – még ha csak a retorika szintjén is – fontos a palesztin ügy, mégis inkább az tapasztalható, hogy a saját biztonsági és gazdasági érdekeiket tartják szem előtt, ezért mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy egy nagyobb háború alakuljon ki a térségben
– fogalmazott lapunknak a kutató.
Azért a pénz és a profit az úr
Az arab országoknak elsősorban gazdasági téren van mit veszíteniük az ingatag közel-keleti helyzet miatt. Tárik Meszár emlékeztetett rá, hogy 2022-ben közel kétszáznegyvenezer izraeli turista látogatott Dubajba, illetve a 2023-as évben Marokkóban megközelítőleg kétszázezer turistát vártak.
„Az izraeli turizmus volumene fokozatos növekedést mutatott az Egyesült Arab Emírségekben, Egyiptomban és Marokkóban a Hamász terrortámadását megelőzően, azonban most az sem zárható ki, hogy egy jó időre szünetelni fognak ezek az utazások” – mondta a kutató.
A turizmus mellett a bilaterális kereskedelmet is súlyosan érintheti egy elhúzódó háború. Tárik Meszár kiemelte, hogy idén márciusban lépett életbe az Egyesült Arab Emírségek és az Izrael által megkötött átfogó gazdasági partnerségi megállapodás (CEPA), amely utóbbinak az első szabadkereskedelmi megállapodása egy arab állammal. Ugyanakkor a kutató szerint nem szabad elfelejteni, hogy nem mindegyik arab állam olyan profitorientált, mint az Emírségek.
Az is tény, hogy a kevesebb nyersanyaggal rendelkező arab államokra rendkívül negatív hatást gyakorolhat a konfliktus okozta olajár-emelkedés, valamint az abból eredő további problémák, például az áruszállítás és az alapvető élelmiszerek drágulása
– tette hozzá Tárik Meszár.
A Hamász mindenkinek ártott
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az egyes arab országok hogyan próbálhatnak a jövőben viszonyulni Izraelhez, a kutató elmondta: a 2020-as Ábrahám-egyezményeket követően az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szudán és Marokkó nyitottak Izrael felé, amely joggal számíthatott rá, hogy a jövőben egyre több arab ország cselekszik majd hasonlóképpen.
„A Hamász terrortámadását megelőzően arról szóltak a hírek, hogy a közeljövőben a térség egyik legfontosabb hatalma, Szaúd-Arábia is a zsidó állammal való normalizálás útjára lép, azonban a háború keresztülhúzta ezeket a számításokat. A sok palesztin civil áldozat várhatóan újfent ellenséggé teszi Izraelt az arab államok számára. Emellett az Irán által támogatott, de arab országokban – például Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben – működő milíciák is aktivizálódnak, és ez a jövőben tovább bonyolítja az arab–izraeli kapcsolatokat” – fejtette ki Tárik Meszár.
Árnyékba húzódik Irán
Az Indexnek arról is beszélt, bár a közel-keleti térségben Iránnak mindenképpen érdeke Izrael gyengítése, a háború eszkalálódása a perzsa államnak sem jönne jól.
A szankciókkal sújtott ország nem is mutatott hajlandóságot idáig arra, hogy nyíltan belépjen a konfliktusba, sokkal inkább »megbízottjain« keresztül kívánja irányítani az eseményeket és gyengíteni Izraelt. Ilyenek a libanoni síita Hezbollah, a jemeni húszik, valamint az iraki és szíriai militáns csoportok
– mondta a kutató, aki ezzel kapcsolatban rámutatott: az 1979-es iráni iszlám forradalom óta a perzsa állam proxy hálózatot épített ki a Közel-Keleten.
„Napjainkban Teheránnak már több mint egy tucat jelentős haderővel bíró szövetségese van, némelyikük saját politikai párttal rendelkezik, és ez kihívást jelent a helyi, illetve a szomszédos kormányoknak, valamint Izraelnek is” – hívta fel a figyelmet Tárik Meszár.
Az Eurázsia Központ és az MCC Migrációkutató Intézetének kutatója szerint Irán proxy hálózata komoly instabilitást okoz az egész térségben, és az sem kizárható, hogy a Hamász által Izrael ellen indított terrorakcióban is jelentős szerepet vállaltak.”
Címlap fotó: Gyerekek a Gázai övezet déli részén 2023. november 8-án. Fotó: Ahmad Hasaballah / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István