Az ukránok veszélybe sodorhatják a saját EU-csatlakozásukat ezzel a lépéssel
szerkeszto 
„Ukrajnai civil szervezetek kongatták meg a vészharangot amiatt, hogy az ukrán parlament elfogadhat egy törvényt, amely lényegében megsemmisítené a bírósági reform eredményeit – ezzel pedig Ukrajna EU-csatlakozását is veszélyeztetheti, hiszen ez utóbbi szerepel azon mérföldkövek között, amelyeket Ukrajnának teljesítenie kell, hogy az unió tagja lehessen.
Emlékezetes, hogy amikor 2022 nyarán jóváhagyták Ukrajna uniós tagjelöltségét, akkor az EU vezetői hét pontban határozták meg, hogy mely területeken kell fejlődést elérnie Ukrajnának az EU-tagsághoz. A pontok egyike volt a bírósági reform, és nem mellékes, hogy az EU hivatalos dokumentumában leszögezték: ha Ukrajna valamelyik feltételt nem teljesíti, akkor vissza is vonhatják a tagjelölti státuszát.
Ebből a szempontból jelent fontos fejleményt, hogy kedden az ukrán parlament elfogadta egy olyan törvénytervezet első olvasatát,
amely civil jogvédők szerint gyakorlatilag megsemmisítené a bírósági reform egyik alappilléreként szolgáló intézményt, az úgynevezett Közbizalmi tanácsot.
A The Kyiv Independent összefoglalója szerint ennek az intézménynek (amelyben kizárólag a civil szférából érkezők kapnak helyet) az a feladata, hogy a kinevezett ukrán bírók függetlenségét megvizsgálja, megerősítse.
A törvényjavaslat értelmében azonban a tanácsot teljes mértékben alárendelnék a kormány egyik saját bírósági ügyekkel foglalkozó szervének, az úgynevezett Legfőbb Képesítési Tanácsnak, és erősen lekorlátoznák a működését is. Mindez – a javaslatot ellenző ukrán civil szervezet, a Dejure szerint – gyakorlatilag ellehetetlenítené azt, hogy a Közbizalmi Tanács megfelelően, hitelesen lássa el a feladatát.
„Ma a törvényhozók elfogadták az első olvasatát annak a törvénynek, amely a jelenlegi formájában gyakorlatilag megsemmisíti a bírák kiválasztása és értékelése feletti nyilvános ellenőrzést” – írta közleményében a Dejure. MIhajlo Zsernakov, a szervezet vezetője még azt is hozzátette: ha ezt a törvényjavaslatot továbbra is támogatják ebben a formában, akkor elfelejthetjük azt, hogy teljesüljön az Euromajdan (vagyis a 2013–14-es ukrán forradalom, amely szinte pontosan tíz évvel ezelőtt kezdődött el) idején a bíróság megtisztításával kapcsolatban megfogalmazott követelés. Végül azt is megjegyezte:
A TÖRVÉNY ELFOGADÁSA MÉG UKRAJNA EU-CSATLAKOZÁSÁNAK IS ÁRTHAT.
Mások is hasonló véleményeket fogalmaztak meg. Vitalij Titics, a Közbizalmi Tanács korábbi elnöke azt mondta, a törvény gyakorlatilag egy halálos ítélet lenne a testületnek. Denisz Maszlov ukrán törvényhozó, a parlament jogpolitikai bizottságának feje viszont azt mondta, hogy szerinte a vádak alaptalanok, és azt ígérte, hogy a későbbiekben javítani fognak a törvényjavaslaton.
Az EU már korábban úgy értékelt, hogy Ukrajna ezt teljesítette
A mostani helyzet azért is különösen érdekes, mert az Európai Unió (egész konkrétan annak magyar biztosa, a bővítéspolitikáért felelős Várhelyi Olivér) idén júniusban már közölte: Ukrajna a meghatározott hét prioritásból kettőt teljesített, ezek egyike volt a bírósági, igazságügyi reform.
Kérdés, hogy ha tényleg elfogadják a törvényt, akkor az unió felülvizsgálhatja-e ismét a bírósági reform ügyét. Kijev ősszel azt közölte, hogy még az idén teljesíthetik az összes feltételt, és heteken belül napirendre kerülhet Ukrajna hivatalos csatlakozási tárgyalásainak megkezdése, vagyis a folyamat következő szakasza.
Más problémák is vannak a törvénnyel
A törvénycsomag az első olvasat szerint még azt is lehetővé tenné, hogy újrajelöljenek az üres tisztségekre olyan bírákat, akik egyszer már elbuktak a függetlenségre, korrupcióra vonatkozó aggályok miatt.
Ennek előzménye, hogy a Legfőbb Képesítési Tanács még 2019-ig jelölt bírónak többtucatnyi jelöltet, de abban az évben a testületet feloszlatták, mert úgy ítélték meg, hogy nem tudta sikeresen végrehajtani az igazságügyi reformot (ezután a Legfőbb Képesítési Tanácsot csak idén júniusban állították fel ismét). Az általuk 2019-ig jelölt bírók közül azóta szinte mindenkit lecseréltek: mára kevesebb mint 1 százalékuk maradt hivatalban.
A törvény szerint most azokat, akiket egyszer már eltávolítottak a tisztségükből, ismét lehetne jelölni bírónak A Dejure szerint ez azért jelent kockázatot, mert a 2019-ig működő testület számos korrupt és zavaros hátterű bírót is átengedett, és ezek az emberek most ismét hivatalba kerülhetnének.
A törvényjavaslatnak az erre vonatkozó pontja arra hivatkozik, hogy nincs elég bíró Ukrajnában, ezért lehetőséget kell adni a korábban leváltottaknak is. Vitalij Titics úgy látja, hogy ez nem elfogadható érv.
A Legfőbb Képesítési Tanács mesterségesen hozta létre ezt a hiányt, De nem a bírók mennyisége, hanem a minősége az, ami számít. Senkinek sem használ, ha korrupt bírókkal lesznek tele a bíróságok
– érvelt. A Dejure ezen túl azt is problémának látja, hogy a törvényjavaslat szerint a jelöléseknél előnybe kerülhetnének a mostani bírók segédei a jogtudósokkal/jogászokkal szemben, és ez is egy újabb akadály lenne a bíróságok korrupciótól való megtisztítása előtt.
Azt, hogy a korrupció mekkora problémát jelent az ukrán bírósági rendszerben, mutatja többek közt az is, hogy idén májusban még az ukrán Legfelsőbb Bíróság vezetőjét is őrizetbe vették, miután rajtakapták, hogy közel hárommillió dollárnyi (átszámítva több mint 1 milliárd forint) kenőpénzt fogadott el. De más bírák ellen is eljárást indítottak az utóbbi hónapokban, években. „
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István