szerkeszto 
„Több okból is fontos tanácskozást folytatnak Brüsszelben az Európai Unió 27 tagállamának a vezetői, hiszen a 2021–2027-es költségvetés felülvizsgálata mellett az unió lehetséges bővítéséről is szó esik majd – többek között Ukrajnával kezdenék meg a tárgyalásokat. Ennek kapcsán a magyar miniszterelnök vétót lebegtetett be. Hogy mennyire nehéz EU-csúcs következik, jól mutatja, hogy vannak olyan hangok, amik szerint a kétnapos találkozó akár háromnapossá is válhat. Brüsszelből jelentjük.
December 14-én, idén utoljára ülésezik az európai uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács, ahol több téma kapcsán is komoly viták várhatóak.
A mostani csúcsra egy rendkívül szoros naptári időszakban kerül sor, hiszen előtte lévő nap tartották az idei EU–Nyugat-Balkán-csúcsot, illetve szintén aznap ért véget Dubajban az ENSZ Klímavédelmi Konferenciája (COP28), így az állam- és kormányfők ezekről is egyeztetnek majd.
Ugyanakkor az egyik legfeszültebb téma továbbra is Ukrajna és az orosz agresszió lesz, ami kapcsán több kérdésben sincs egyetértés a tagállamok között.
Emiatt elképzelhető, hogy a kétnaposra tervezett csúcs akár el is húzódhat – az év végi csúcsnál szokásos, délutáni hármas kezdés helyett már eleve délelőtt 10-kor kezdődik a hivatalos program, ahol az orosz–ukrán háború mellett téma lesz az EU 2021–2027-es költségvetésének felülvizsgálása, de az uniós bővítés is napirenden lesz.
Részben bejött Orbán Viktor zsarolása
A csúcs leginkább Ukrajna-fókuszú, hiszen egyrészt a tagállamok vezetői megvitatják a 2021–2027-es uniós költségvetés felülvizsgálatát, ráadásul az Európai Tanács és az Európai Bizottság is szeretné tovább növelni az unió költségvetését, amivel egyrészt az infláció miatt megnőtt költségeket fedeznék, másrészt a jelenleg háborút megsínylő Ukrajnát támogatnák további pénzekkel.
A korábbi tervekhez képest bejelentett 66 milliárd euró helyett a soros elnökséget ellátó Spanyolország már csak 40 milliárdot kért, amiből az Európai Tanács 13 milliárdot átcsoportosítással oldana meg, így a tagállamoknak 27 milliárd euró pluszköltségről kell dönteni – az Európai Tanács-elnök Charles Michel a meghívólevelében 50 milliárdot kér.
Ennek mértékével több ország – közöttük Magyarország – nem ért egyet, ugyanakkor az északi országokat leginkább a csekk nagysága zavarja, mintsem az elvi kiállás. Erről a tagállamok – kompromisszumok árán – még meg is egyezhetnek. Van azonban egy ennél nagyobb vállalás az ET-elnöktől.
Michel azt szeretné, hogy a tagállamok politikailag is megegyezzenek Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről.
Azaz még nem Ukrajna felvételéről, hanem csak a felvételt megelőző tárgyalások megkezdéséről, ami rendkívül hosszú folyamat is lehet – érdekességképp, a Törökországgal folytatott tárgyalás megkezdéséről még 2004. december 16-án (!) egyeztek meg a tagállamok, ami azóta se ért a végére.
Michel meghívólevelében az orosz offenzíva 2022. február 24-i elindítását eleve korszakhatárnak nevezte, és az EU költségvetésének módosítására utalva arról beszélt, a tagállamoknak ismételten egy „merész döntést” kell meghozniuk, hogy a honvédő háborút vívó országot segítsék. Ezenkívül kijelentette, az EU-nak továbbra is Ukrajna megbízható és erős partnerének kell lennie, és általánosan arról írt,
ezzel párhuzamosan azon kell dolgoznunk, hogy az uniónk alkalmas legyen a jövőre és készen álljon új tagok felvételére.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök korábban már több ízben jelezte, hogy szerinte Ukrajna felvétele nem szolgálja sem a magyar kormány, sem a nemzetek felett álló intézmény érdekeit: a magyar kormány sokáig a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete miatt blokkolta Ukrajna Nyugathoz való közeledését, azóta pedig leginkább gazdasági kérdésekkel és jogállamisági aggályokkal magyarázza azt.
A csúcs előtti napon egy videóban, illetve a magyar Országgyűlésben is kifejtette a tárgyalás megkezdéséről az álláspontját a miniszterelnök, aki szerint az a jelenlegi formájában „abszurd, nevetséges és komolytalan”, mivel úgy látja, ha Ukrajna gyorsított eljárásban tagállammá válna, akkor vagy minden tagállamtól el kéne venni az agrártámogatások 20 százalékát, vagy pedig az uniót alkotó 27 tagállam mindegyike nettó befizetővé válna – állítja.
Orbán e nagy – leginkább szimbolikus – lépést ellenzi, de ezzel a véleményével egyedül van 26 tagállammal szemben.
Mivel a csatlakozási tárgyalás elindításához egyhangú döntés szükséges, ezért Magyarország egymaga is képes lehet blokkolni a tárgyalások megindítását. Hogy a magyar kormányfő ne vétózzon, az elmúlt héten több uniós vezető is találkozott Orbánnal:
Ukrajna kapcsán továbbá megvizsgálják a háború jelenlegi állását, illetve az ukrán pénzügyi támogatások jelenlegi állását – a magyar kormány ebben több, Ukrajnának szánt forrást is vétózik jelenleg.
Azonban – bár elméletben a két dolog nem függ össze – időközben az Európai Bizottság bejelentette, hogy 10,3 milliárd euró, eddig felfüggesztett uniós forrást elérhetővé tesz Magyarország számára a 2021–2027-es költségvetésből, amiért a magyar kormány két feltételt is teljesített az igazságszolgáltatási reform kapcsán.
Az eddig felfüggesztett pénzek lehívhatóvá tétele pedig elképzelhető, hogy megváltoztathatja a magyar kormányfő álláspontját
– mármint az unió berkein belül ebben reménykednek az Ukrajna jövője szempontjából rendkívül fontos EU-csúcs kapcsán.
Orbán politikai igazgatója, Orbán Balázs is arról beszélt nemrég, hogy a magyar kormány elállhat a vétótól, amennyiben a Magyarországnak szánt források felfüggesztését eltörlik – azonban ő nem a 10,3 milliárd eurót értette ezalatt, hanem a hétéves költségvetésből az országnak járó 22 milliárd eurós kohéziós alap teljes összegét, illetve a koronavírus-járvány miatt életre hívott helyreállítási alap (RFF) és RePowerEU 5,8, illetve 3,9 milliárd eurós hitelrészét és 700 millió euró vissza nem térítendő támogatását.
Ukrajnán kívül más országokat is felvennének az EU-ba
Nem kizárólag Ukrajna kapcsán fognak majd tárgyalni a tagállamok állam- és kormányfői: mint fentebb jeleztük, december 13-án ért véget az ENSZ klímacsúcsa, a COP28, így az uniós vezetők erről is fognak majd beszámolókat hallani, továbbá a 2021–2027-es költségvetést is át fogják vizsgálni.
Utóbbi egy megszokott eljárás a költségvetési ciklus ezen időpontján, ugyanakkor mint fentebb említettük, ezzel a cél az lenne, hogy az Európai Unió költségvetését növeljék, azonban annak a mértékét több ország is ellenzi.
Ezenkívül az egyik legnagyobb téma az unió jövője lesz, azon belül is a lehetséges bővítés.
Az Index információi szerint a tagállamok elsősorban Ukrajna és Moldova kapcsán szeretnék megkezdeni a tárgyalásokat,
míg Georgiának tagjelölti státuszt adnának. A többi Nyugat-Balkán országgal akkor kezdenék el a tárgyalási folyamatokat, ha már több szükséges reformot is bevezettek.
E témákon kívül tárgyalni fognak a közel-keleti helyzetről, elsősorban a Hamász és Izrael közötti háborúról, tovább folytatnák a tárgyalásokat a migrációs paktumról, amiről már az előző csúcson sem tudtak megegyezni. Ezen kívül biztonságpolitikai kérdésekről is szót ejtenek majd a 27 tagállam vezetői, köztük az uniós tagállamok hadiiparairól.”
Címlap fotó: Orbán Viktor magyar miniszterelnök érkezik az uniós vezetők csúcstalálkozójára Brüsszelben 2023. október 26-án. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István