Baloldali pártelnök: Orbán csak ne utazzon Kijevbe, ha Zelenszkij akar valamit, jöjjön ő ide
szerkeszto 
„A Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula szerint ha az ukránok nem kötnek időben békét, akkor brutális vereséget szenvednek, s már az lesz a kérdés, hogy Kijev ukrán város lesz vagy orosz. Interjúnk.
„Új világrendet, együttműködést, békét Oroszországgal!” Ezzel a jelszóval hirdetett meg a Munkáspárt ma délutánra egy úgynevezett béke-akciónapot a Nyugati térre, amelyen ön mint a párt elnöke mond beszédet. Ezzel mi a céljuk?
A Munkáspárt az ukrajnai háború kezdete óta minden hónapban tart békerendezvényt Budapesten és az ország nagyobb városaiban. Az idei eseményeket különösen fontosnak tartjuk, hiszen 2024 nagyon veszélyes esztendő lesz. Még nincs új amerikai elnök, még nem dőlt el, kik fogják vezetni az Európai Uniót, a világ bizonytalanságban él, s ilyen helyzetben nem zárható ki, hogy a háború eszkalálódik. Ezért fel akarjuk hívni a magyar emberek figyelmét, hogy nagyon közel van hozzánk a konfliktus, s szeretnénk ráébreszteni őket, mi is történik közvetlenül a határaink mentén.
Mi történik, önök elismerik, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben?
Amikor sötétben találkozom valakivel és tisztában vagyok vele, hogy biztos kapok egy nagy pofont, akkor jobb, ha én ütök először. Oroszország is így tett,
ők pontosan tudták, hogy háború készül ellenük, meg akarták előzni hogy a területükre hulljanak bombák.
Ki támadta volna meg Oroszországot?
Az ukránok.
Komolyan mondja, hogy a 40 milliós ország agressziót követett volna el a 140 milliós atomhatalommal szemben?
A Donbaszt is hosszú évek óta lövik az ukránok, így van rá precedens. De ezen a kérdésen már túl vagyunk, 500 napja folyik a vérontás, inkább azon kellene gondolkodni, miként lehetne befejezni.
Milyen feltételek mellett lehetne fegyverszünetet, majd békét kötni önök szerint, mibe kellene a harcoló feleknek beleegyezniük?
A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a realitások elfogadására épülő béke lehet tartós, a vágyakat el kell felejteni.
S mik a realitások?
A katonai, földrajzi, geopolitikai tények. El kellene kezdeni a tárgyalásokat, s ezek során, tehát diplomácia eszközökkel kellene mindenkinek elérni azt, amit szeretne.
Ez alatt azt érti, hogy azok a területek, amelyeket eddig az oroszok elfoglaltak, a jövőben Oroszországhoz tartozna, beleértve Donbasz nagy részét és a Krím-félszigetet?
A Donbasz és a Krím-félsziget eddig is Oroszország része volt.
Tehát ön jogilag is Oroszországhoz csatolná ezeket a területeket?
Igen. Nagy-Ukrajna fennmaradása egyik környező országnak sem érdeke. Maguk az ott lakók is kifejezték, hogy Oroszországban szeretnének a továbbiakban élni, ezt az óhajukat pedig tiszteletben kell tartani. Ezt a Nyugatnak és az egyesült Államoknak tudomásul kell venni.
S tudomásul veszik?
Jelenleg még nem, de előbb-utóbb nekik is el kell fogadniuk a tényeket. Oroszország túlvan a nehézségeken, új hadsereget épített ki, megújult a hadiipara, megtanultak háborúzni. Ezért ha az ukránok nem kötnek időben békét, akkor brutális vereséget szenvednek, s már az lesz a kérdés, hogy Kijev ukrán város lesz vagy orosz.
Ön szerint mikor fognak elhallgatni a fegyverek?
A háború mindig a politika folytatása más eszközökkel, ezért abban a pillanatban, amikor a nagyhatalmak – az USA, az Európai Unió és Oroszország – vezetői arra a következtetésre jutnak, hogy katonai eszközökkel már nem tudnak többet elérni.
Amerika és az EU egyelőre még úgy látja, ez a pillanat még nem jött el, pedig ha sokáig várnak, a pozícióik nagyon meggyengülnek.
Konkrét dátumot mondana?
Ha ezt tudnám, akkor elfoglalhatnám Szijjártó Péter helyét, de nem tudom, így nem is akarok a székébe ülni.
A magyar kormány orosz agresszióról beszél, ezek szerint nem értenek vele egyet?
Mi támogatjuk a kormány békepolitikáját, mi is azt követeljük, hogy a harcoló felek minél előbb jussanak megállapodásra, amíg nem késő. Ugyanakkor ellenzünk minden olyan lépést, amely engedményre utal.
Mire gondol pontosan?
Például nem értünk egyet azzal, hogy Orbán Viktor Ukrajnába utazzon, s eleget tegyen Zelenszkij bármilyen követelésének. Ha az ukránok akarnak tőlünk valamit, jöjjenek el ide és mondják itt el. Nem támogatjuk azt sem, hogy a háborúra hivatkozva beengedjék az ukrán mezőgazdasági termékeket, mert utána sopánkodhatunk, hogy tönkremegy a magyar gabona és méz. ”
Címlap fotó: Földházi Árpád/Mandiner
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
