„Órákon keresztül vitáztak az Európai Parlament képviselői az Európai Bizottság és a tagállamokat tömörítő Tanács vezetésével. Sokadik alkalommal került napirendre Magyarország az EP-ben, holott most az elsődleges téma az lett volna, hogy a képviselők értékeljék a decemberi uniós csúcstalálkozót és fogalmazzák meg a várakozásaikat a február 1-jei rendkívüli EU-csúcsra vonatkozóan. Mivel azonban a magyar miniszterelnök blokkolta a legfontosabb decemberi döntést, Ukrajna négy éves pénzügyi finanszírozását, és emiatt kell rendkívüli csúcsot tartani, a középpontba Orbán Viktor került.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy az uniós költségvetés egyelőre meghiúsult módosításának csak az egyik – bár kétségkívül a legnagyobb – eleme az ukrán támogatás, de emellett a versenyképesség javítására, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre, a Nyugat-Balkán támogatására és a természeti katasztrófák okozta károk enyhítésére is különítenének el plusz pénzt.
20 milliárd euró befagyasztva marad
Sok támadás érte az Európai Bizottságot azért, mert részlegesen feloldotta a Magyarországnak járó pénzeket: 10,2 milliárd eurót a hétéves költségvetésből az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására hivatkozva.
– Magyarország tavaly májusban fogadta el az igazságszolgáltatás reformjáról szóló új törvényt, amely a 2022-es jelentésben foglalt ajánlásainkat is figyelembe veszi – mondta Von der Leyen. – Ez egy olyan törvény, amely megerősíti a bírói függetlenséget, és korlátozza az igazságszolgáltatásba való politikai beavatkozás lehetőségét. Ez kellett ahhoz, hogy Magyarország teljesítse a kohéziós alapok feltételeit. Ezt kértük – Magyarország pedig teljesítette.
Az elnök hozzátette, hogy ugyanakkor körülbelül 20 milliárd euró marad befagyasztva, például az LMBTQI-jogokkal, a tudományos szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok, illetve a jogállamisági feltételességi mechanizmus miatt. „Ezek addig maradnak blokkolva, amíg Magyarország nem teljesíti az összes szükséges feltételt” – jelentette ki az elnök.
Orbán nélkül jobb lenne
A legnagyobb parlamenti párt, az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber arról beszélt, hogy „a parlament régóta nehéz esetként tekint Magyarországra”. Weber azt kéri, hogy a tagállamok lépjenek tovább a hetes cikkely szerinti eljárásban, amelynek keretében már öt éve csak meghallgatásokat tartottak. Ennek ellenére a Néppártot sok támadás érte amiatt, mert évekig politizált a Fidesszel szövetségben. Ezzel kapcsolatban Ivan Štefanec szlovák képviselő a következőt mondta: „Örülök, hogy Orbán már nincs a Néppártban és Európa is jobban járna, ha Orbán nem lenne Európában. Orbán Putyin bábja.”
Ursula von der Leyen szavai ellenére nem csökkentek a bírálatok. Guy Verhofstadt liberális képviselő például azt kérdezte az elnöktől, hogy „Vajon megint kap pénzt Orbán azért, hogy kimenjen a teremből?” Ezzel arra utalt a belga politikus, hogy a decemberi csúcstalálkozón Orbán Viktor éppen nem volt a teremben, amikor a többiek döntöttek arról, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, vagyis – bár korábban ezt lengette be Orbán – nem volt, aki blokkolja a döntést. A kritikusok szerint ez azzal is összefüggött, hogy egy nappal korábban az Európai Bizottság felszabadította a források egy részét.
A konzervatív és a szélsőjobboldali frakció ugyanakkor védelmébe vette a magyar kormányt. Nicola Procaccini szerint rövidlátó politika folyamatosan Magyarországot támadni. „Hallgassuk meg a véleményüket, indokaikat, az EU-nak következetesnek kell lennie” – mondta az olasz képviselő. A szintén olasz Marco Zanni arról is beszélt, hogy a mainstream pártok folyamatosan populista veszélyről beszélnek, miközben éppen ezeknek a pártoknak a hibája, hogy új erők jelentek meg a palettán. „Kitöltöttünk egy olyan politikai teret, amelyet önök üresen hagytak, választ adunk azokra a kérdésekre, amelyekre az önök sikertelen politikája nem ad választ” – érvelt az Identitás és Demokrácia csoport vezetője.
Ébresztő, sírásók!
Négy magyar kormánypárti képviselő is felszólalt a vitában. Hidvéghi Balázs Ukrajna támogatásával kapcsolatban azt mondta, hogy a prioritásnak a fegyverszünetnek és a mielőbbi béketárgyalásoknak kell lennie, a pénzügyi segítség érdekében pedig nem szabad hitelt felvenni, hanem egy költségvetésen kívüli alapot kell létrehozni, amelyhez Magyarország is hozzá fog járulni. Ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország számára minden visszatartott eurócentet ki kell fizetni, a szavazati jog felfüggesztésére vonatkozó javaslat pedig „még az Európai Parlament számára is mélypont”. Hidvéghi kiemelte: diktatúrákban van olyan, hogy vita helyett megpróbálják elhallgattatni azokat, akik más véleményen vannak. „Önök ezzel az Európai Unió sírját ássák. Ébredjenek fel, és hagyjanak fel ezzel az őrültséggel” – zárta felszólalását az EP-képviselő.
Hölvényi György képviselő többek között arról beszélt, hogy a tagállamok „nagyon helyesen” az Európai Bizottságra bízták az uniós források ügyét, ezért tiszteletben kell tartani, hogy a brüsszeli testület a magyar igazságügyi reformot pozitívan ítélte. „A baloldalnak semmi sem drága, magyargyűlöletből építik politikai karrierjüket” – fordult a parlament többségéhez Hölvényi.
Kósa Ádám a vitában rámutatott: „az uniós szerződések alapján erre egyedül felhatalmazott Európai Bizottság szerint Magyarország teljesítette a jogállamisági feltételeket az igazságügy területén, ez tény. Ha valóban egyenlő mércével mérnek minden tagállamot, lépjenek fel a lengyel jogsértésekkel szemben! Akkor elhiszem, hogy Önök a jogállamiságért aggódnak és nem másért” – mondta.
Deutsch Tamás hangsúlyozta: nevetséges és abszurd, hogy az Európai Parlament ismét Magyarországgal van elfoglalva. „Azért támadnak, mert nemet mondunk a migrációra, a genderőrületre, és mert Magyarország továbbra is úgy gondolja, hogy Ukrajna ügyében azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség” – tette hozzá.
Büntessék Orbán oligarcháit!
A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint Magyarország számára rendkívüli káros annak felvetése, hogy felfüggesztik a szavazati jogot vagy megvonják a pénzt, mert ezek szerződésben rögzített jogok, amelyeket nem lehet politikai nyilatkozatokkal felülírni. Gyöngyösi megfogalmazott egy szerinte működő javaslatot: „Ha tenni akarnak valamit, akkor fagyasszák be az oligarchák nyugati számláit, tiltsák ki őket a piacokról, ebből érteni fog Orbán”.
Cseh Katalin is az Európai Bizottságot bírálta. Úgy véli, hogy a testület talán fel sem mérte, hogy mekkora kárt okozott azzal, hogy engedett Orbán zsarolásának, „mert ezzel minden európai autokratát arra bátorít, hogy használják a vétókártyát, cserébe pénz kapnak”. A momentumos képviselő úgy véli, hogy most már csak az EP képes megvédeni az uniós értékeket.
A német zöldpárti Sergei Lagodinsky arra reagált, hogy miközben tavaly novemberben az oroszok bombázták Ukrajnát, Orbán Pekingben Putyinnal találkozott: „Orbán úr, önnek elment az esze” – jelentette ki a képviselő. Szerinte a magyar miniszterelnök „kiárusítja az európai érdekeket, megbénítja Európát, zsarol, miközben nem babra megy a játék, a kontinensünket érintő alapvető kérdésekről van szó”.
Az Európai Parlament csütörtökön egy állásfoglalást fogad majd el Magyarországgal kapcsolatban, amelynek része lesz az is, hogy az EP beperli az Európai Bizottságot azért, mert felszabadította a magyar források egy részét.”
Címlap fotó: Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az uniós csúcstalálkozóra Brüsszelben 2023. december 14-én© Virginia Mayo/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
