Ursula von der Leyen: A magyar jogállamisági aggályok miatt felfüggesztve marad 20 milliárd euró
szerkeszto 
„A decemberi és februári EU-csúcsokról, illetve a magyar jogállamisági kérdésekről tartottak vitát az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán. Az EP-képviselők azért kritizálták az Ursula von der Leyen vezette intézményt, amiért decemberben 10,2 milliárd euró uniós forrást tett elérhetővé a magyar kormány számára – szerintük ezzel engedve Orbán Viktor magyar miniszterelnök zsarolásának.
Január 17-én, szerda reggel rendeztek vitát az Európai Parlament plenáris ülésén a decemberben megrendezett EU-csúcsról, illetve mivel a 2021–2027 közötti többéves költségvetés (MFF) felülvizsgálata Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétója miatt nem sikerült, ezért február 1-jén ismét összeül a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács.
Az ezúttal a franciaországi Strasbourgban megrendezett plenárison a vitában érintették a Magyarországnak járó felfüggesztett uniós támogatások ügyét is,
Több EP-képviselő is kritizálta Ursula von der Leyent, amiért a decemberi EU-csúcs előtt az Európai Bizottság 10,2 milliárdnyi eurót szabadított fel Magyarország számára.
A kritikus EP-képviselők szerint ugyanis ezzel az Európai Bizottság engedett Orbán Viktor zsarolásának, aki a csúcs előtt jelezte, hogy nem támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával – végül a vétótól úgy állt el, hogy a döntés során kivonult a teremből, így nem volt senki, aki ellenezte volna az egyhangú döntést.
Emiatt a héten az EP több ízben is lépéseket tett a felfüggesztett források további feloldása ellen: a közvetlenül választott uniós törvényhozó intézmény azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül decemberi, az úgynevezett horizontális feljogosító feltételekkel kapcsolatos döntését, ami megnyitotta a kohéziós alapokból járó támogatások egy részét – ezzel kapcsolatosan egyébként az EP azt is belebegtette, hogy az Európai Bíróságon beperli a bizottságot, hogy valóban jogosan oldották fel a források egy részét –, másrészt pedig azt is felvetették, hogy
az EP bizalmatlansági indítványt nyújthatna be az Európai Bizottság ellen, amennyiben a februári csúcs előtt újabb forrásokat tenne elérhetővé a magyar kormány számára.
Így a vitát leginkább a magyar jogállamisági helyzet dominálta. A legtöbb EP-képviselő ugyanis azt vetette a vitán szintén felszólaló – majd az olaszországi hivatalos látogatása miatt azt gyorsan otthagyó – Von der Leyen szemére, hogy szerintük a magyar kormány nem teljesítette azon feltételeket, amelyek elérhetővé tették a források lehívhatóságát, és csak a magyar kormányfő zsarolása miatt engedélyezték a források feloldását.
Ezen álláspont másik oldalán eközben az euroszkeptikus pártok határkörtúllépést kiáltottak, mivel szerintük az EP és a bizottság nem veszi figyelembe a magyar választók demokratikus döntését.
Ursula von der Leyen: Magyarország teljesítette a feltételeket
Felszólalásában az Európai Bizottság elnöke először arról beszélt, hogy a jelenlegi kritikus időszakban fontos, hogy az Európai Unió egységes maradjon, míg a magyar ügy kapcsán amellett érvelt, hogy a források felszabadítása helyes lépés volt az általa vezetett bizottságtól.
„Magyarország elfogadta az igazságügyi reformot, ami megerősítette az igazságügyi rendszert. Ezt mi kértük, Magyarország pedig teljesítette” – fogalmazott Von der Leyen, aki kiemelte, hogy
a felszabadított források mellett 20 milliárd euró továbbra is fel van függesztve különböző jogállamisági aggályok miatt, és ez így is marad, amíg a magyar kormány nem teljesíti az ezek feloldásához tartozó feltételeket.
Az EB-elnök felszólalása után a képviselőcsoportok vezérszónokai léptek a pódiumra. Először a német Manfred Weber, a jobbközép-konzervatív Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoport elnöke szólalt fel, aki a magyar ügy kapcsán arról beszélt, a jogállamisági mechanizmus elfogadása az EP egyik óriási sikere volt, emellett örömmel fogadta a soros elnökséget ellátó Belgiumnak azon döntését, hogy a kifizetett pénzekkel kapcsolatos döntést felülvizsgálják. Ezenkívül arra kérte az Európai Tanácsot, hogy folytassák a magyar kormánnyal szemben elindított, hetes cikkely elleni eljárást, ami lényegében már évek óta megrekedt.”
Címlap fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a 2023. december 14–15-i Európai Tanács következtetéseiről és a 2024. február 1-jére tervezett rendkívüli Európai Tanács előkészületeiről szóló vitán az Európai Parlamentben, Strasbourgban 2024. január 17-én. Fotó: Frederick Florin / AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
