szerkeszto 
„Hszi Csin-ping kínai elnök hatalomra kerülése óta fontos tartja, hogy országa felkészült legyen egy esetleges nukleáris összecsapásra. Az utóbbi években Kína megduplázta atomfegyvereinek számát, így hamarosan a világ harmadik nukleáris szuperhatalmává válhat. A beruházás Tajvan jövőjére is hatással lehet, emellett az Egyesült Államokkal kialakult feszültségeket is tovább fokozhatja.
Kína nukleáris arzenált épít fel az Egyesült Államokkal kialakult nagyhatalmi rivalizálása miatt. Az ukrajnai háború tovább mélyítette a feszültségeket Oroszország és a Nyugat között, amire Kína is igyekszik kellőképp felkészülni – írja a The New York Times.
Washington és Peking már régóta dolgozik a kapcsolatok helyreállításán, azonban továbbra is mély a katonai és gazdasági feszültség. Az utóbbi években számos kellemetlen ügy mélyítette el a konfliktust Amerika és Kína között. A kereskedelmi és emberi jogi viták mellett a Covid–19-világjárvány eredete, kémkedési vádak és Tajvan függetlensége is a kiemelt problémák között szerepelt. Júniusban Joe Biden még „diktátorként” emlegette Hszit, ami szintén kiverte a biztosítékot Pekingben.
A lap szerint a kínai elnök hatalomra kerülése óta fontos tartja, hogy Kína kellő mennyiségű nukleáris fegyverrel rendelkezzen.
Hszi Csin-ping már korábban is kijelentette, hogy Kínának fel kell készülnie egy esetleges nukleáris összecsapásra.
Kína nemcsak védelmi pajzsként tekinthet a nukleáris fegyvereire, hanem elrettentő erőként is bevetheti őket. Mint írták, még az atomfegyverek alkalmazása nélkül is pusztító rakétákkal figyelmeztetheti az ellenfeleit. A Kínai Nemzetvédelmi Egyetem egyik kutatója korábban úgy nyilatkozott, hogy „a fejlettebb technológiával rendelkező országoknak békeidőben is erőteljes hangja lesz, és kezdeményező szerepet tölthetnek be egy háborúban”.
Épülőben a harmadik nukleáris szuperhatalom
Az utóbbi években Kína megduplázta nukleáris arzenálját, így jelenleg több mint 500 robbanófejjel rendelkezik. Ha Peking a jelenlegi ütemben folytatja a beruházásokat, úgy 2035-re már 1500 töltettel rendelkezhet. A számokat tekintve az Egyesült Államok és Oroszország nukleáris arzenáljával lesz összemérhető, tehát
a jelenlegi kettő helyett a jövőben már három nukleáris szuperhatalom lesz.
Megjegyezték, hogy Kína növekvő nukleáris képességei Tajvan jövőjére is hatással lehetnek. Kína saját területeként tekint a szigetre annak ellenére, hogy a kínai kommunisták polgárháborús győzelme, 1949 óta Tajvannak önálló kormánya van. Peking az elmúlt évtizedekben minden lehetséges eszközt bevetett, hogy Tajpejt diplomáciai értelemben elszigetelje a világ többi országától. Emellett az utóbbi időben gyorsuló ütemben bővítették a kínai haditengerészetet is.
A lap szerint a nukleáris fegyverek elrettenthetik az Egyesült Államokat attól, hogy a jövőben aktívabban segíthesse Tajvant. Példaként említették Oroszországot, miszerint atomfegyvereivel sikeresen megfékezte a Nyugatot abban, hogy aktívabban támogassa Ukrajnát a háborúban.
Fokozódik az atomháború kockázata
Ahogy az Index beszámolt róla, a hírhedt „végítélet órája” 2024-ben sem változott. Eszerint – szimbolikusan – továbbra is mindössze 90 másodpercre vagyunk a nukleáris armageddontól.
Az atomtudósok szerint ilyen közel még soha nem volt a „végítélet órája”. Ennek szerintük több oka van: az Oroszország ukrajnai inváziója közepette tett, nukleáris fegyverekkel kapcsolatos lépések, a gázai háború és az egyre súlyosbodó klímaváltozás, továbbá kitérnek a mesterséges intelligencia és az új biotechnológia okozta kihívásokra is.
A chicagói székhelyű nonprofit szervezet 1947-ben, a második világháborút követő hidegháborús feszültségek idején hozta létre a „végítélet óráját”. Ezzel kívánták figyelmeztetni a közvéleményt, hogy milyen közel van az emberiség a világ elpusztításához.
A tudósok szerint a baljós tendenciák továbbra is a katasztrófa felé mutatnak. Problémaként említették meg, hogy többek között Kína, Oroszország és az Egyesült Államok mind nagy összegeket költenek nukleáris arzenáljuk bővítésére vagy modernizálására. Ezzel növelve a tévedés vagy hibázás lehetőségét, így pedig fokozódik a nukleáris háború kockázata.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
