A berlini választások mutatják, hogy milyen gyors lejtmenetben van a német kormány
szerkeszto 
„A megismételt berlini szövetségi választások nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakultak, és előrejelezhetik a szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata német kormánykoalíció bukását is.
Vasárnap tették lehetővé a 2021-es berlini szövetségi választás részleges megismétlését, melyet az Alkotmánybíróság rendelt el a 2021. szeptemberi (Berlinben egyszerre rendeztek ekkor szövetségi parlamenti, tartományi, helyi tanácsi, képviselő-testületi választásokat) voksolást övező számos visszás kérdés miatt.
Bár a 2256 választókörzetből 455-ben megismételt választás csak csekély mértékben befolyásolja a berlini összeredményt – mivel a most vasárnap leadott szavazatokat beszámították a 2021-ben leadottakba – mégis érezhető hatással járnak az országos politikai színtérre.
Ezek közül a legfontosabb, hogy a részlegesen megismételt választások hatására egy hellyel, 735 főre csökkent a Bundestag képviselői helyeinek száma. Az FDP által elveszített mandátum révén a párt Bundestag-frakciója immár csak 91 főt számlál majd, míg a többi párt esetében a mandátumok száma változatlan marad.
Az eredmények alakulása nagyjából tükrözte az országos szintű közvélemény-kutatások által jelzett folyamatokat.
A jelzőlámpa-koalíció gyengült, míg az ellenzék erősödött.
Ennek ellenére viszont a szociáldemokraták (SPD) és a zöldek (Grüne) holtversenyben megnyerték a választásokat, azonban a világvárosokban általában is jellemző a baloldali-liberális-zöld dominancia.
Az SPD és a Die Grünen egyaránt 22,2 százalékot kapott, a kereszténydemokraták 17,2 százalékot, a baloldali populista Linke 11,5 százalékot. Érdekesség, hogy Berlinben az Alternatíva Németországnak (AfD) sikerült megelőznie a neoliberális szabaddemokratákat (FDP).
Merre tartanak a szociáldemokraták?
A berlini megismételt választások is rámutattak, hogy az SPD és Olaf Scholz kancellár népszerűsége összeomlott. A párt a 2021-es választáson az első helyen végzett, és 28 százalékkal érte el a közvélemény-kutatások által jelzett lehetséges maximumot. Ugyanezek a közvélemény-kutatások most a harmadik, vagy akár negyedik helyre teszik, alig 15 százalékos eredménnyel.
A lefelé ívelő pálya olyan gyors és egyenletes, hogy úgy tűnik, az SPD-t valószínűleg leléptetik a júniusi európai parlamenti választásokon. Várhatóan szeptemberben megbukik a három kelet-németországi tartományban tartott választásokon is, ahol a Scholz kormányával szembeni elégedetlenség a csúcson van. Szélsőséges esetben
az SPD akár a franciaországi szocialista párthoz hasonló helyzetben IS találhatja magát, amely az országos dominanciából a teljes irrelevanciába süllyedt.
Ez a helyzet viszont nem elkerülhetetlen. Még mindig rengeteg német ért egyet azzal, amit a szociáldemokraták képviselnek: jóléti állam, a munkavállalók jogainak erős védelme, progresszív szociális menetrend, elkötelezettség az Európai Unió mellett. Az elmúlt hétvégéken százezrek gyűltek össze a németországi utcákon Scholz biztatására, hogy elítéljék a radikális jobboldali AfD-t.
Amikor az emberek azt kérdezik, hogy a kormánypártok (SPD, Zöldek és FDP) együtt miért csak a szavazatok alig 30-35 százalékát kapják a felmérésekben, a válasz általában ebben csapódik le: Olaf Scholz, Robert Habeck és Christian Lindner azért áll így, mert folyamatosan vitatkoznak.
Túl keveset változtattak az országban, vagy legalábbis nem a megfelelő területeken.
Növekszik az elégedetlenség
Ennek a veszélynek az egyik mércéje a kormányzattal szembeni harag mélysége a társadalom nagyon különböző szektoraiban. Amikor január elején a gazdálkodók országszerte elzárták az utakat, tiltakozva a kormány adómentességek megszüntetésére irányuló terve ellen, a teherautó-sofőrök és a független kereskedők csatlakoztak. A közvélemény-kutatások szerint a németek több mint háromnegyede szimpatizált a tiltakozásokkal.
A nagyvállalkozások sem boldogok. Rainer Dulger, a Német Munkaadók Szövetségének vezetője szerint a tagok egyre kevésbé hisznek a kormányban.
Fáj, hogy látom, milyen mélyre süllyedt Németország az elmúlt két évben
– mondta az újságíróknak január közepén.
A koalíción belüli működési zavarok jeleként Christian Lindner, a pénzügyminiszter és a kisvállalkozáspárti FDP vezetője többször is elítélte partnerpártja politikáját.
Ez még mindig az öreg SPD, a munkavállaló ügyvédje, vagy a jóléti állam haszonélvezőinek ügynöke?
– tette föl a kérdést Lindner januárban.
Mindenesetre a kormány nem a túl kevés, hanem a túl sok aktivitás miatt tapasztalta meg a népszerűsége csökkenését. A döntő fordulatot tavaly tavasszal a hírhedt fűtési törvény jelentette. Rosszul készült, és még rosszabbul kommunikálták, de vannak bizonyítékok arra, hogy nem csak a kivitelezési hibák váltották ki a felháborodást. Maga a változás megdöbbentette az embereket, még akkor is, amikor alig értek ki az energiaválság kezdeti sokkjából.
A háború és a klímaváltozás következményeivel kapcsolatos, korábban lappangó aggodalom hirtelen behatolt a legközelebbi lakókörnyezetbe: saját otthonunkba. Egy májusi felmérésben a németek döntő többsége általában véve támogatta a klímavédelmet. A megkérdezettek 80 százaléka azonban elutasította az új olaj- és gázfűtési rendszerek tervezett betiltását.
Mióta a kormány többet kezdett cselekedni, mint reagálni, népszerűségük csökken. A politikai döntéseket ma már nem szükségszerű válságreagálásnak tekintik, sokkal inkább a változás érdekében történő változtatásoknak. Az elmúlt évtizedek minden egyéni előrelépése ellenére a többség már rég elvesztette az átfogó haladásba vetett hitét.”
Címlap fotó: Olaf Scholz sajtótájékoztatót tart a berlini kancellárián 2024. február 12-én. Fotó: Ralf Hirschberger / AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
